Rafael Grossi, az IAEA - Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója gesztikulál, miközben sajtótájékoztatót tart a Kormányzótanács ülése után az ügynökség bécsi központjában, 2026. szeptember 7-én. Fotó: D. Calma

Irán azzal vádolta az Egyesült Államokat és európai szövetségeseit, hogy az IAEA-t - a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) saját szűk geopolitikai céljaira használják fel, aláásva annak hitelességét és utat nyitva a nemzetközi atomfegyver-elterjedési rendszer végső összeomlásához.

Az Iráni Iszlám Köztársaság szerdai, szeptember 9-i válasza a NAÜ Kormányzótanácsa által elfogadott határozatot követte, amelyben azzal vádolták Iránt, hogy nem tartja be a biztosítékok előírásait, és további intézkedések céljából az ENSZ Biztonsági Tanácsához utalták az ügyet.

Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország által közösen megfogalmazott határozatot elfogadták. 23 ország többsége igennel szavazott, nyolc másik tartózkodott. Kína, Oroszország és Niger a határozat ellen szavazott.

A határozatnak köszönhetően, amelyért az Egyesült Államok és európai szövetségesei agresszíven lobbiztak, több országot is arra kényszerítve, hogy mellette szavazzanak, Irán ügyét több mint 20 év után először utalták az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé.

Az állásfoglalás felszólítja Iránt, hogy haladéktalanul kezdje meg a NAÜ előírásainak betartását, és folytassa nukleáris létesítményeinek ellenőrzését. Rafael Grossi, a NAÜ vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a háború kezdete óta nem tisztázott Irán dúsított uránjának sorsa és nukleáris létesítményeinek állapota.

Irán tagadta, hogy megsértette volna a NAÜ biztosítéki előírásait, rámutatva, hogy nukleáris létesítményeinek rendszeres ellenőrzéseit felfüggesztették, miután a NAÜ biztonsági aggályok miatt visszavonta ellenőreit a 2025 júniusi 12 napos amerikai-izraeli bombázások alatt.

Irán azt is állította, hogy a NAÜ azon követelései, miszerint a nukleáris létesítményeinek ellenőrzését azonnal újra kell indítani, és a zajló háború közepette a normál biztosítéki rendszer végrehajtását várják el, „anyagilag kivitelezhetetlenek” és „irracionálisak”.

A Press TV beszámolója szerint a szervezet azzal is vádolta a NAÜ-t, hogy nem végezte megfelelően a munkáját, és előzetes hozzájárulás nélkül hozta nyilvánosságra „az iráni nukleáris készletek jellegével és hollétével kapcsolatos szigorúan bizalmas információkat” .

Politikai állásfoglalás

Irán vádolta a határozatot, hogy politikai indíttatású és elfogult. Továbbá úgy jellemezte, mint az Egyesült Államok és Izrael újabb kísérletét Irán „kapitulációra” kényszerítésére, miután az elmúlt évben katonai eszközökkel semmit sem sikerült elérniük.

Megkérdőjelezte az Egyesült Államok hatáskörét egy ilyen határozat támogatására, miközben az ismételten erőszakot alkalmazott Iránnal szemben, teljes mértékben megsértve a korábbi NAÜ-határozatokat, amelyek „diplomáciai megoldásokat” szorgalmaztak az ország nukleáris kérdésére.

„Nemcsak hogy figyelmen kívül hagyták a diplomáciai megoldásra irányuló összes erőfeszítést, hanem békés, védett nukleáris létesítményeket is bombáztak, megsértették a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveit, brutálisan háborús bűncselekményeket követtek el, és több ezer civilt öltek meg, köztük 168 gyermeket egy általános iskolában és vendégeket egy esküvőn” – áll Irán bécsi missziójának szerdai közleményében.

„A NAÜ biztosítéki intézkedései alapján megtámadják Irán nukleáris létesítményeit, megzavarják a szokásos ellenőrzési folyamatot, majd ezt a zavart ürügyként használják fel egy Irán elleni határozat elfogadására” – mondta Kazem Gharibabadi, Irán külügyminiszter-helyettese szerdán az X-en közzétett bejegyzésében.

Gharibabadi elvetette az ENSZ BT-ben a határozattal kapcsolatos további lépések lehetőségét is, mivel két állandó tag, Oroszország és Kína, ellenezte annak elfogadását.

Az Oroszország és Kína által a NAÜ igazgatótanácsában a határozatról szóló szavazás után kiadott közös nyilatkozatban a határozatot „irrelevánsnak” és az Irán és a NAÜ közötti együttműködés aláásására irányuló nyomásgyakorló taktikának nevezték.

Kiemelve az Irán elleni folyamatban lévő amerikai agresszióra való utalás hiányát, Oroszország és Kína azt állította, hogy ez a „jelenlegi helyzet kiváltó okának és mögöttes elvi tényezőjének” figyelmen kívül hagyását jelenti.

A Savage Minds olvasóbarát. Ha új bejegyzéseket szeretne kapni és támogatni szeretné munkánkat, fontolja meg, hogy ingyenes vagy fizetős előfizetővé válik.

Forrás: https://substack.com/home/post/p-215322333 2026. szeptember 12.

Fordította: Naetaer-Bakcsi Ildikó