Gropiusstadt Berlin Neukölln kerületében, Németországban. Fotó: Marek Olszewski
Augusztus 28. és 30. között több mint 5000 ember gyűlt össze Berlinben az UZ-Friedenstage – az Unsere Zeit Békenapjai – elnevezésű, a Német Kommunista Párt (DKP) által félévente szervezett fesztiválon. A program politikai beszélgetéseket, koncerteket, felolvasásokat és workshopokat tartalmazott, ami jelentős növekedést jelent a 2024-es legutóbbi kiadás óta.
A fesztivál generációkon átívelő közönséget vonzott, szakszervezeti tagokat, aktivistákat, diákokat, írókat, nagyköveteket, bérlői egyesületeket, valamint kommunista és munkáspártokat a világ minden tájáról.
A Békenapokra Németország militarizációjának és a kormány munkavállalói jogok, szociális ellátás és demokratikus részvétel elleni intézkedéseinek hátterében került sor. Ez a kontextus formálta a fesztivál egyik központi vitapontját: a munkásmozgalom militarizációs folyamatba való integrációjának nehéz helyzetét.
A szakszervezeti tagok és a DKP fiókjainak képviselői megvitatták, hogyan lehet a szakszervezeteket a passzivitásból az aktív ellenzékbe átültetni. Felvázolták a munkahelyeiken jelenleg tapasztalt kihívásokat, és egy kulcsfontosságú kérdésre tértek ki, amely a mozgalom előtt áll a gyorsuló militarizációval párhuzamosan – arra az állításra, hogy a háborús gazdaságra való áttérés megvédheti a munkahelyeket és újraélesztheti a stagnáló német gazdaságot.
A fesztivál programját a nemzetközi szolidaritás is jellemezte, leginkább Kuba és Palesztina vonatkozásában. Miguel Torres professzor, Kuba németországi nagykövetségének tanácsadója Nasser El-Mokdad palesztin aktivistával együtt beszélt az antiimperialista küzdelem jelenlegi állapotáról, összekapcsolva a jelenlegi gázai helyzetet az antiimperialista küzdelem történetével. Egy másik panelbeszélgetésben Sun Shouliang, Kína nagykövetségének tanácsadója csatlakozott Ana Prestes-hez, a Brazil Kommunista Párt tagjához, hogy megvizsgálják a BRICS+ szövetség lehetőségeit és ellentmondásait, mint a nyugati hegemónia ellensúlyát a globális gazdaságban.
Maga az esemény sem úszta meg a Németország militarizációjával járó egyre növekvő elnyomást. A kenyai kommunista, Booker Omole nem tudott részt venni, miután a hatóságok megtagadták tőle a vízumot, állítólagos „szökési kockázatra” hivatkozva. A fesztivál szervezői kijelentették: „Valójában céljuk az, hogy akadályozzák a nemzetközi szolidaritást az imperializmus elleni küzdelemben, és támogassuk a kenyai kormányt az országuk neokoloniális kizsákmányolásának ellenálló emberek elnyomásában.”
Maga a helyszín bonyolította a nemzetközi cserét: megakadályozta a németországi orosz nagykövet részvételét, és megpróbálta megakadályozni egyes palesztin csoportok részvételét. Hüseyin Doğru újságíró, akit súlyos uniós szankciókkal sújtottak palesztinbarát tudósításai miatt, Manfred Sohnnal, a Marx-Engels-Stiftung igazgatójával folytatott beszélgetésében megvitatta ezeket a fejleményeket, a korlátozásokat az ellenvélemények elnyomására irányuló tágabb uniós trendbe helyezve.
A Szocialista Német Munkásifjúság (SDAJ) saját programot szervezett a fesztivál alatt, helyet adva az iskolai sztrájkbizottságok képviselőinek, akik ellenálltak a sorkatonai szolgálat németországi visszaállításának. Az SDAJ tagjai beszámoltak a Globális Sumud Flottillában való részvételükről és egy nemrégiben a szocialista Kubába szervezett szolidaritási brigádról is, összekapcsolva az ifjúsági szervezet belföldi kampányát internacionalista munkájával.
A berlini tartományi választások előtt mindössze hetekkel megrendezett fesztivál a kampány egyik meghatározó témáját, a lakhatás kérdését is felvetette. A Berliner Mieter Gemeinschaft bérlői egyesület aktivistái a DDR Nemzetközi Kutatóközpont (IFDDR) kutatóival együtt újra áttekintették a szocialista lakáspolitika történelmi tapasztalatait a Német Demokratikus Köztársaságban. A beszélgetés tanulságokat vont le a megfizethető lakhatásért folytatott mai küzdelmekre egy olyan városban, ahol a bérleti díjak központi politikai csatatérré váltak.
A fesztivál összehozta a békemozgalom régebbi részét, amelynek gyökerei az 1980-as évekig nyúlnak vissza, az ifjúsági mozgalom pedig most az iskolák militarizálása ellen mozgósít. Ezek az erők már a következő hetekben tervezett akciók sorozatára készülnek: szeptember 25-én országos iskolai sztrájkra a sorkatonai szolgálat ellen, szeptember 26-án szakszervezeti tüntetésekre a szociális programok csökkentése ellen, október 3-án pedig tömeges béketüntetésre.
Ana Vračar egészségügyi tudósító a People's Health Dispatchnél, a PeoplesDispatch és a People's Health Movement által kéthetente megjelenő hírlevélnél. A PHM Europe regionális koordinátora és a PHM irányító testületének társelnöke
Iratkozzon fel a SavageMinds csatornára
Julian Vigo által
Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.
Forrás: https://www.savageminds.co/p/berlins-peace-days?utm_source=post-email-title&publication_id=65949&post_id=213852114&utm_campaign=email-post-title&isFreemail=true&r=2cxqch&triedRedirect=true&utm_medium=email 2026. szeptember 2.
|
Fordította: |
Naetar-Bakcsi Ildikó |


