A The World hírlevelet olvasod. Napi útmutatód ahhoz, hogy megértsd, mi történik – és miért fontos. Katrin Bennhold műsorvezetője a világ minden tájáról érkező olvasóknak.
A múlt héten Nepálban és Tibetben tomboló villámárvizekről készült videók rémisztőek és felejthetetlenek. A barna vízfal, amely mindent elsodor ami az útjába kerül. Az emberek menekülnek, mielőtt az árvíz utoléri őket. A jelenetek egy másik okból is megdöbbentőek: az árvíz napján nem esett az eső.
A geológusok úgy vélik, hogy egy magaslati földcsuszamlás és egy gleccserlavina váltotta ki az áradást. A tudósok még mindig vizsgálják a pontos okot, és azt, hogy a klímaváltozás milyen mértékben játszott szerepet a terep destabilizálódásában. Az ilyen események kockázata azonban várhatóan csak növekedni fog. A mai hírlevél az olvadó hegyek növekvő veszélyeiről szól.
Tegnap egy megáradt folyó a nepáli Nuwakot körzetben. Fotó: Atul Loke for The New York Times
Ijesztő és kiszámíthatatlan pusztítás
Ziha Yitie idegenvezető szerda reggel egy túrázócsoportot vitt fel egy tibeti magaslati kilátóteraszra, hogy megcsodálják a nepáli határon átívelő hófödte hegyeket.
Kollégáim beszámolója szerint, miközben a csoport a drámai látványt élvezte, „mély morajlás” sorozatát hallották. Végül egy hangos reccsenést hallottak, ami „úgy hangzott, mint a hegyekben felrobbanó robbanóanyagok” – ahogy Ziha fogalmazott –,egy zajfal, végül egy porfelhő következett.
Amit láttak – bár akkor még nem tudták –, az egy katasztrófa kezdete volt, amely a legfrissebb adatok szerint legalább 700 ember halálát okozta, és több mint 3000-en eltűntek. Egy gleccser omlott össze. A tudósok még mindig dolgoznak az események pontos láncolatán, de ami a magas Himalájában zuhanó jégként indult, az legalább 80 kilométer hosszú pusztító utat vágott maga után.
Kollégám, Anupreeta Das Nepálban tartózkodott, és a katasztrófa utóhatásairól tudósított. Amikor beszéltem vele, lesújtó képet festett – falvakról, amelyeket annyira elsodort a víz, hogy a levegőből alig lehetett felismerni őket egykori falvakként; nagy teherautókról, amelyeket a víz dobált, és furcsa szögekben döntött le, mintha egy gondatlan kisgyerek tette volna. Nézd meg Anupreeta videóját alább.
Nepáli árvíztúlélők térnek vissza a pusztított városokba1:44
Tudósítónk, Anupreeta Das, néhány nappal azután látogatta meg a nepáli Bidur-t, hogy az áradások pusztítottak a régióban. A lakosok sűrű sarat ástak át, hogy megmentsék otthonaik maradványait.
A kormány becslése szerint az újjáépítés költsége 4 és 5 milliárd dollár között lehet – mondta. Ez Nepál gazdaságának körülbelül tizede.
A múlt heti árvíz kivételes volt. De eszembe juttatott egy történetet is, amit a kollégáim tavaly ősszel írtak, és ami máig megmaradt bennem. A címsor: „Egy halott gleccser veszteség. Egy haldokló veszély.”
Amikor a vizek megérkeztek Thame-be
A tudósok régóta aggódnak a Himalájában pusztító árvizek miatt.
A földet összetartó jég „sorvad”, magyarázzák a kollégáim. „A gleccserek borította lejtők csupaszokká válnak.”
Ez, ahogy a történetük kifejti, katasztrófához vezet.
A történet egy észak-nepáli Thame faluval történtekre, valamint az olvadó gleccserek közelében kialakult hatalmas, instabil tavak veszélyeire összpontosít.
2024 augusztusában Thame teljes területei megsemmisültek, miután kőomlás csapódott a falu feletti távoli tóba, ahol az olvadó gleccserek vize gyűlt össze. A sziklák hatalmas mennyiségű vizet szorítottak ki, amely ezután egyre gyorsabban zúdult le a hegyről, homokkal, iszappal, kavicssal és sziklákkal együtt.
Ami történt, és ami a múlt héten kibontakozott, nem volt pontosan ugyanaz.
Thame-ben a lehulló sziklák és az olvadó gleccserek által felhalmozódott víz kombinációja vezetett az árvízhez.
A múlt heti katasztrófát még tanulmányozni kell, de úgy tűnik, hogy nem olvadékvíz okozta. Ehelyett a tudósok azt vizsgálják, hogy milyen szerepet játszhatott az olvadó permafroszt a kezdeti földcsuszamlásban és a gleccser összeomlásában, és hogy vajon magát a gleccsert porrá zúzhatta-e víz a zuhanás ereje.
A The New York Times kizárólagos tulajdonába került új felvétel azt a pillanatot mutatja be, amikor egy óriási gleccser leszakadt a Himalája egyik hegygerincének tetejéről, halálos áradást okozva. Fotó: Ezra Acayan/Getty Images
Új exkluzív videó mutatja be a nepáli gleccser összeomlásának közvetlen utóhatásait
De ha ez a hipotézis beigazolódik, mindkét katasztrófa legalább részben a Himalája lassú, folyamatos olvadásának következménye lenne.
Hihetetlen módon Thame-ben senki sem halt meg, bár a falu elvesztette orvosi rendelőjét és iskoláját, valamint két tucat házat és túraházat.
Ezzel szemben ezúttal riportereink olyan történeteket hoznak fel, amelyekben holttesteket sodort el a víz egészen Indiáig, és egy olyan városról, ahol több száz holttest sodródott partra – annyi, hogy a hatóságoknak nehézséget okozott az azonosításuk és elhelyezésük.
Egy szerencsétlen kombináció
Az ilyen események egyik ijesztő tulajdonsága, hogy mennyire nehéz megjósolni őket.
A múlt heti árvíz egy nehezen elérhető régióban bekövetkezett hirtelen összeomlás eredménye volt. Egy ilyen jellegű előrejelzés intenzív és erőforrás-igényes megfigyelést igényelt volna egy hatalmas területen, ahogy kollégám, Laura Chung is beszámolt róla. A Thame-et elárasztó tó kicsi és olyan távoli volt, hogy senki sem vette a fáradságot, hogy nevet adjon neki.
De nem lehetetlen megjósolni őket. A Himalája nem az egyetlen hegység, amely olvadó és összeomló gleccserekkel küzd. Nepál azonban a kevés erőforrás – a világ egyik legszegényebb országa – és a különösen könyörtelen földrajzi adottságok szerencsétlen kombinációjával néz szembe. Tavaly tavasszal Svájcban egy gleccser omlott össze, eltemetve egy falut, de csak egy ember halt meg. A falut napokkal korábban kiürítették a tisztviselők utasítására, akik szorosan figyelemmel kísérték a problémák jeleit mutató gleccsert.
Nepál emellett olyan ország, amely viszonylag kevéssé járult hozzá a klímaváltozáshoz, és most annak legsúlyosabb hatásaival küzd. Egy geológus, aki a The Times Climate Forward hírlevelében pénteken megjelent, időzített bombáknak nevezte a Himalája olvadó gleccsereit; sokkal több robbanás várható.
Olvassa el, mit tudunk az áradásokról, és tekintse meg a mentési erőfeszítésekről készült fotókat.
A szerző a Világ szerkesztője.
Forrás: https://www.nytimes.com/2026/08/30/world/nepal-tibet-flood-glacier-nasa.html?smid=nytcore-android-share
2026. augusztus 30.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
