„Rász ‘Ein al ‘Audzsa már nem létezik, a falu mára kiürült” – mondta a Forráspont vendége, mindössze fél évvel azt követően, hogy a ciszjordániai településen járt, azon falvak egyikében, amelyet kiszemelt magának az izraeli zsidó telepes mozgalom. Csillik Dáviddal a telepes mozgalomról, az intézményesült magyar zsidó diaszpóra egyoldalúságáról beszéltünk, és arról, kinek a kezében van a közel-keleti béke kulcsa. 

„Több mint egy tucat izraeli látogatás után a mai nap láttam a legtöbbet az országból” – írta riportjában Csillik Dávid, miután 2025 decemberében egy napon keresztül közelről követte, milyen eszközökkel próbálja kiszorítani telepesek egy csoportja a ciszjordániai palesztin falu lakosait, és miként védelmezik izraeli zsidó aktivisták a beduin pásztorok alapvető létfeltételeit. Az újságírót most hosszabban is kérdezhettük arról, hogyan zajlik a palesztinok mindennapi élete a fegyveres ellenőrzőpontok, a gázai háború óta tovább durvuló telepes erőszak és a földelkobzások árnyékában.

„Nekem az a tapasztalat volt a legfélelmetesebb, hogy a magyar útlevéllel a kezemben szabadon mászkálhatok, a legrosszabb, amit kapok, az néhány beszólás, esetleg leköpnek. Viszont ha nem lennének ott a baloldali aktivisták, akkor a palesztinokkal meg gyakorlatilag bármi megtörténhet”

– mondta adásunkban Csillik Dávid. A ciszjordániai palesztinok kiszorítása nem pusztán telepesek egyéni akciójából áll: az Amnesty International szerint Izrael etnikai tisztogatást végez jelenleg Ciszjordániában. Az állam által támogatott izraeli telepesek célja, hogy ezeket a palesztin közösségeket elűzzék a földjeikről.

Riportjával vendégünk nem először ment szembe a hazai Izrael-párti közvéleménnyel, mely itthon is dominálja a Közel-Keletről szóló közbeszédet. A Forráspontban most arról is kérdeztük, miért foglalkozik Izrael és Palesztina kérdésével. 2025 szeptembere óta azért nyilvánul meg rendszeresen a témában, mert úgy látja, Magyarországon és az intézményesült zsidó diaszpórában egyoldalúan beszélnek a gázai háborúról, és jórészt hiányoznak azok a zsidó hangok, amelyek a palesztin áldozatokért is felszólalnak. A gázai konfliktust az izrael-párti értelmezés kizárólag az izraeli áldozatok és az izraeli túszok szempontjából nézte, és gyakorlatilag minden palesztin áldozatot vagy terroristának, vagy járulékos veszteségnek minősített.

A hazai zsidó közbeszédet kritizáló cikke után kapott „hideget-meleget”:

„voltam kápó, voltak, akik jóemberkedéssel vádoltak, voltak, akik azt mondták, hogy elárultam azt a közösséget, amiben felnőttem. Viszont nagyon sokan megkerestek, akik magukra ismertek ebben a cikkben, amiben leginkább arról írok, hogy ha részt veszel a zsidó közösség életében, akkor nagyon fiatal korodtól ki vagy téve egy szisztematikus ideológiai kampánynak, ami még csak nem is feltűnően hazug, hanem csak egy elképesztően egyoldalú… sose beszélünk arról, hogy ez a föld 1948-ban nem volt lakatlan, hogy milyen ára volt annak, hogy Izrael létrejöjjön: a Nakbáról, amikor ugye 700 ezer palesztinnak kellett elhagynia az otthonát.”

A gázai népirtás mellett a ciszjordániai etnikai tisztogatás kapcsán is felvetődik a kérdés: miért tehetik meg mindezt a telepesek, és mikor szakadhat vége a palesztinok jogfosztásának?

Csillik Dáviddal a ciszjordániai telepes agresszió sok vonatkozásáról szót ejtettünk.

• A nagyrészt az izraeli szélsőjobb által kontrollált állam egyre egyöntetűbb támogatást nyújt az etnikai tisztogatáshoz: idén februárban törölték el azt a törvényt, amely alapján Ciszjordániában csak muszlimok vehetnek földet.
• Bár az USA az elmúlt években zöld utat adott Izraelnek a palesztinok elleni népirtáshoz Gázában és az etnikai tisztogatásnak Ciszjordániában, az amerikai közvélemény változik, az alelnök hozzáállása már most is elmozdulást jelez előre.
• A magyar kormányváltásnak is nagy a jelentősége abban, hogy az EU szigoríthatja fellépését Izraellel és a telepesekkel szemben: ennek már vannak kézzelfogható következményei az uniós szankciók terén.
• A közelgő izraeli választás is hozhat enyhe fordulatot: Gadi Eisenkot ugyan jobboldali, de Netanjahunál mérsékeltebb politikus: van arra esély, hogy nemzetközi nyomás esetén visszaszorítsa a telepes mozgalmat.
• A korrupt és hitelét vesztett Palesztin Hatóság vélhetően már nem nyeri vissza legitimitását a palesztin nép körében, de vendégünk lát olyan szereplőt, aki képes lehet politikai alternatívát kínálni.
• A konfliktus megoldásának kulcsa ugyanakkor az izraeli közvélemény kezében van: az izraelieknek is a saját jól felfogott érdeke lenne egy olyan szomszéd, aki egyenlő jogokkal és lehetőségekkel bír, mert sokkal kevesebb veszélyt jelentene rájuk, mint valaki, akit falak közé zárnak, vagy kiszorítanak a területéről.
• A telepes mozgalom elleni fellépés alapvető lépései Dávid szerint egyszerűek lennének: el kellene kezdeni felszámolni az illegális telepeket, jogi és fizikai védelmet kellene biztosítani a C területen élő palesztin közösségeknek, és fel kellene hagyni az A és B területeken az egyensúlyt megbontó törekvésekkel.