Kép: Klochkov SCS / Shutterstock.com
Az amerikai államadósság először haladta meg a 40 billió dollárt. A hozamok 2007 óta nem látott szintre emelkednek – aminek következményei vannak a kötvényalapokra nézve.
A bankod valószínűleg valamikor azt mondta neked, hogy az amerikai államkötvények a világ legbiztonságosabb befektetései közé tartoznak. Ez a bizonyosság most látható repedéseket mutat.
Ennek egyik oka egy szerdán nyilvánosságra hozott hír: az Egyesült Államok bruttó adóssága meghaladta a 40 billió dolláros határt. Ez rekordmagas szint, és négy tényező felelős elsősorban érte:
- növekvő kamatfizetések a befektetőknek
- az Irán elleni háború
- adócsökkentések
- és egy olyan védelmi költségvetés, ami szinte szétreped.
A New York Times (NYT) szerint a kamatfizetések önmagukban az éves új adósság mintegy felét teszik ki.
A 30 éves amerikai államkötvények hozama csütörtökön 5,24 százalékra emelkedett a New York-i kereskedésben, ami csaknem két évtizede nem látott szint.
Bárki, akinek kötvényalapja, kötvény ETF-je vagy életbiztosítása van, amelynek portfóliójában kötvénykomponens is szerepel, érzi a hatásokat: a növekvő hozamok a meglévő kötvények árfolyamának csökkenését jelentik. Ez azért van, mert amikor az új kötvények magasabb kamatlábakat kínálnak, senki sem akarja megvenni a régebbi, alacsonyabb kuponnal rendelkező kötvényeket a korábbi áron.
A Bessent visszavásárlási programja órákon belül elakadt.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter megpróbálta ellensúlyozni ezt a tendenciát. Szerdán a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy legalább megduplázza a 10 és 30 év közötti lejáratú államkötvények visszavásárlását. Az ötlet mögött az a tény áll, hogy a Pénzügyminisztérium visszavásárolja a piacról a régebbi, kevésbé likvid kötvényeket, hogy javítsa a kereskedési aktivitást és csökkentse a hozamokat a hozamgörbe hosszú végén.
Az azonnali hatás mérhető volt. A 30 éves államkötvények hozama a bejelentés után körülbelül 9-10 bázisponttal csökkent. Csütörtökre azonban a hatás nagyrészt megszűnt: a hozamok ismét 5,24 százalékra emelkedtek, és megközelítették a közelmúltbeli csúcsokat.
Eoin Walsh, a TwentyFour Asset Management portfóliómenedzsere szárazon így nyilatkozott a Financial Timesnak (FT): „Az ilyen intézkedések ragtapaszként hatnak.” Az ING elemzői a Wall Street Journal (WSJ) szerint Bessent beavatkozását még a „Titanic nyugágyainak átrendezéséhez ” is hasonlították.
Olvasd el ezt is: Az amerikai adóssághegy: egy ketyegő időzített bombaTelepolisz
Bessent maga sem riadt vissza. Egy CNBC- nek adott interjúban hangsúlyozta, hogy a visszavásárlások tranzakciónként több mint 4 milliárd dollárt is elérhetnek, hogy a kormánynak „széles körű eszköztár” áll rendelkezésére, és hogy a hozamok nem tükrözik az „alapuló fundamentumokat”.
Azt is jelezte, hogy Washington a következő napokban új intézkedéseket fog bemutatni, amelyek célja a költségvetési hiány legalább részleges megszüntetése.
Miért süllyed egyre mélyebbre az USA adósságba?
A visszavásárlások azonban csak a tüneteket kezelik. A strukturális probléma az állami költségvetés, amely krónikusan többet költ, mint amennyi bevételt hoz.
Az amerikai kormány évek óta a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 6 százalékát kitevő hiányt produkál. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 2,1 billió dolláros hiányt prognosztizál az idei évre. Bessent eredetileg a GDP 3 százalékán tervezte tartani a hiányt.
A kiváltó okok sokrétűek: az iráni háború megnövelte a katonai kiadásokat, és a 2025-re eldöntött adócsökkentések csak idén mintegy 100 milliárd dollárba kerülnek a vállalatok azonnali leírásai révén, az adózási vegyes bizottság szerint.
Olvasd el ezt is:
Az USA államadóssággal növekszik, Európa stagnál a megszorító intézkedésekkel. Telepolisz
Trump azt is bejelentette, hogy több mint 50 százalékkal, évi 1,5 billió dollárra növeli a védelmi kiadásokat. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság bizonyos importvámokat jogellenesnek nyilvánított, arra kényszerítve a szövetségi kormányt, hogy több mint 160 milliárd dollárt térítsen vissza a vállalatoknak.
Joe Brusuelas, az RSM US tanácsadó cég vezető közgazdásza így fogalmazott az FT- nek: „A költségvetési konszolidáció felé való elmozdulás – magasabb adók, lassabb kormányzati kiadások vagy akár a kormányzati kiadások csökkentése, ahogyan az az 1990-es években történt – nélkül a visszavásárlások csak átmenetinek bizonyulnak.”
A NYT szerint Marc Goldwein, a Felelős Szövetségi Költségvetésért Bizottság munkatársa így figyelmeztetett: „A legfélelmetesebb az egészben az, hogy lassan kezd elterjedni az adósságspirál.”
Tanulmányok szerint az amerikai kötvények már nem számítanak biztonságos menedéknek
A helyzetet különösen nehézzé teszi a befektetők számára, hogy két független tanulmány is bizonyítja, hogy a kötvénypiac játékszabályai alapvetően megváltoztak.
A WSJ szerint Ricardo Caballero, az MIT közgazdásza egy friss tanulmányban kimutatta, hogy az amerikai államkötvények korábbi „biztonsági prémiuma” eltűnt.
Olvasd el ezt is:
Kétségbeesett Trump? A Fed megmenti az amerikai adósságkáoszt Telepolisz
Ez arra a hozamdiszkontra utal, amelyet a befektetők történelmileg elfogadtak, mivel az államkötvényeket rendkívül biztonságosnak tekintették. Caballero szerint ez a prémium „abszorpciós prémiummá” alakult át: a befektetők most magasabb hozamokat követelnek, mert a piacnak egyre nagyobb mennyiségű adósságot kell elnyelnie.
Pontosabban, Caballero az amerikai államkötvények hozamait összehasonlítja a kamatswapokkal – olyan származtatott ügyletekkel, amelyek a vállalati finanszírozás referenciaértékeként szolgálnak. Korábban az államkötvények hozamai a swapkamatlábak alatt voltak. Egy ideje már azok felett is vannak.
A WSJ elemzésében kifejtett módon a hatást a 2015 óta elért 2,5 százalékpontos teljes hozamnövekedés körülbelül 0,75 százalékpontjában számszerűsíti.
Olvasd el ezt is:
Hanno Lustig, a Stanford Egyetem munkatársa az Aspen Economic Strategy Group számára készített külön tanulmányában hasonló következtetésekre jut. Történelmileg az amerikai államkötvények alacsonyabb hozamot hoztak, mint az AAA minősítésű vállalati kötvények, még a nemteljesítési kockázat figyelembevétele után is. Ez az előny 2022 óta eltűnt.
Különösen feltűnő: stresszhelyzetekben – például a Trump-féle „Liberation Day” vámok bevezetése után tavaly – a kincstárjegyek hozama mára inkább emelkedik, ahelyett, hogy – mint korábban – csökkenne. A klasszikus „menekülés a biztonságos kikötőbe” minta láthatóan már nem működik megbízhatóan.
Nyomás alatt álló kötvényalapok: Mire kell figyelniük a befektetőknek?
Ezek a fejlemények közvetlenül vonatkoznak a németországi nyugdíj-megtakarítási számlával rendelkező megtakarítókra. A nyugdíjalapok, a kötvény ETF-ek és a kötvénykomponenssel rendelkező életbiztosítási kötvények általában amerikai államkötvényeket is tartanak.
Serge Nussbaumer, a Maverix tőkepiaci szakértője tömören összefoglalja az új valóságot a Telepolis-nak: „A lejárat már nem automatikus fogadás a csökkenő Fed-alapokra.” Hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak „jelenleg nincs finanszírozási problémája” – az aukciók működnek, és nincs szó vevői sztrájkról. Hozzáteszi azonban: „Egyre nagyobb problémájuk van a finanszírozásuk árával.”
Olvasd el ezt is:
Nussbaumer egy „kellemetlen visszacsatolási hatást” ír le: a magas hiány növeli a finanszírozási igényeket, a piacnak fel kell szívnia a növekvő államkötvény-kínálatot, a magasabb hozamok drágábbá teszik a refinanszírozást, és a növekvő kamatkiadások viszont megterhelik a költségvetést.
A CBO előrejelzése szerint a nettó kamatkiadások önmagukban elérhetik az évi 2,1 billió dollárt 2036-ra.
Ráadásul a vállalati szektor is elárasztja a kötvénypiacot kibocsátásokkal. A Barclays szerint a vállalatok idén rekordösszegű, 1,9 billió dollár értékű befektetési minőségű kötvényt bocsátanak ki, amelynek nagy részét mesterséges intelligencia adatközpontok és mesterséges intelligencia infrastruktúra finanszírozására szánják. Ez további lefelé irányuló nyomást gyakorol az árakra.
Ami a következő hónapokban kulcsfontosságú lesz
Valószínűleg három tényező fogja meghatározni a további fejleményeket.
Először is: a Fed szeptember közepi ülése. A Federal Reserve képviselői intenzíven vitatkoznak arról, hogy szükségük van-e kamatemelésre. Az infláció 2021 óta meghaladta a Fed 2 százalékos célját, és Kevin Warsh, a Fed elnöke a központi bank számára „karcsúbb, szigorúbb mérleget” szorgalmazott. Amennyiben a Fed gyorsabban csökkenti 6,8 billió dolláros államkötvény-portfólióját, az még magasabbra emelheti a hosszú lejáratú hozamokat.
Blake Gwinn, az RBC Capital Markets munkatársa ezt potenciális konfliktusnak látja : „Egyrészt ott van Bessent, aki nyilvánvalóan azt szeretné, ha a hosszú lejáratú hozamok nem emelkednének, másrészt pedig Warsh, aki azt sugallja, hogy szigorítani fogja a monetáris politikát.”
Másodszor: Bessent bejelent-e további beavatkozásokat. Thomas Simons, a Jefferies vezető közgazdásza a New York Times szerint úgy becsüli, hogy a visszavásárlásoknak csak műveletenként 6-8 milliárd dolláros volumen esetén lenne tartós hatása a lejárati prémiumra. Elemzése szerint a jelenlegi 4 milliárd dolláros szint nem elegendő ahhoz, hogy alapvetően megváltoztassa a piacon elérhető kínálatot.
Harmadszor: A külföldi befektetők hajlandósága. Kit Juckes, a Société Générale munkatársa figyelmeztette a Financial Timest, hogy mivel az államadósság eléri a GDP 100 százalékát, a külföldi hitelezők amerikai eszközök vásárlási hajlandósága „egyre jelentősebb problémává” válik.
Józan értékelése: Az USA „vagy kénytelen lesz szigorítani a fiskális politikát, vagy elfogadni a magasabb hitelfelvételi költségeket, vagy hagyni, hogy a dollár gyengüljön. Nem nehéz kitalálni, hogy a piac jelenleg melyik megoldást tartja a legvalószínűbbnek.”
A kötvényalapokkal vagy kötvény-ETF-ekkel rendelkező befektetőknek ellenőrizniük kell, hogy termékeik mekkora részét tartják amerikai államkötvényekben, és mely lejáratok vannak túlsúlyban. Mert egy dolog világos a legutóbbi fejleményekből: a kötvénypiac nem kételkedik abban, hogy Washington képes fizetni. De egyre magasabb árat kezd kérni érte.
Forrás:https://www.telepolis.de/article/Altersvorsorge-im-Blick-Warum-US-Anleihen-jetzt-teurer-werden-11421274.html 2026. augusztus 21.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
