Az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Sejk Mohamed bin Zayed Al-Nahyan, 2019. november 17-én. Fotó: Elnöki Ügyek Minisztériuma

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Arab Emírségek (EAE) azzal vádolta meg Iránt, hogy két ballisztikus rakétát lőtt ki területe felé, Irán augusztus 19-én, szerdán „kategorikusan elutasította” a vádakat, és „alaptalannak” nevezte azokat.

Az Egyesült Arab Emírségek azóta bejelentette, hogy felfüggeszti az összes kereskedelmet, kereskedelmi cserét és pénzügyi tranzakciót Iránnal.

Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium hivatalos szóvivője azt állította, hogy az Egyesült Arab Emírségek vádjai „ellentétesek a jószomszédi viszony elvével, és aláássák a regionális országok közötti bizalom erősítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket” – jelentette az IRNA.

Kedden az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma azt állította, hogy fegyveres erői két Iránból az Egyesült Arab Emírségek területére kilőtt ballisztikus rakétát észleltek.

Bár később hozzátette, hogy a rakéták a tengerbe hullottak, és valószínűleg tengeri hajózási útvonalakat vettek célba, nem pedig az ország területét, az ország külügyminisztériuma ennek ellenére bejelentette, hogy felfüggeszti az összes kereskedelmi és pénzügyi tranzakcióját Iránnal.

Az Egyesült Arab Emírségek Irán egyik fő kereskedelmi forrása. Gazdasági kapcsolataik a korábbi iráni rakétatámadások ellenére is fennmaradtak, amelyeket amerikai katonai bázisok, valamint néhány civil célpont ellen indítottak az országban. Irán szerint ez a megtorlás az Egyesült Államokra irányult, amiért az Egyesült Államok a háború alatt itteni bázisait használta fel Irán elleni támadások indítására.

Bár az Egyesült Arab Emírségek azt állította, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre a vita diplomáciai megoldása érdekében, lépésének időzítése ahhoz a találgatáshoz vezetett, hogy az Egyesült Államok nyomására cselekszik.

Az Egyesült Államok számos egyoldalú gazdasági szankciót vezetett be Irán ellen. A múlt héten Scott Bessent pénzügyminiszter kijelentette, hogy Irán további és példátlan gazdasági hadviselésnek lesz kitéve a következő napokban, ha nem sikerül megnyitnia a Hormuzi-szorost.

„A két rakétáról szóló álhír eleinte furcsa volt. Aztán világossá vált, hogy az Egyesült Arab Emírségek Scott Bessent gazdasági hadviselésre vonatkozó utasításait hajtja végre” – állította Seyyed Mohammad Marandi professzor, aki korábban Irán genfi ​​tárgyalócsoportjának tagja volt, egy szerdai X-en közzétett bejegyzésben.

Eközben Baghaei arra sürgette a régió többi nemzetét, hogy tartózkodjanak az ilyen vádaktól, és ne támogassák az Egyesült Államok és Izrael „gonosz” cselekedeteit, mivel az ilyen cselekedetek károsítanák a „regionális békét és biztonságot”.

Az Egyesült Arab Emírségek az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségese a régióban

Közvetlenül azután, hogy az Egyesült Arab Emírségek azzal vádolta meg Iránt, hogy rakétákat lőtt ki területe felé, Marco Rubio amerikai külügyminiszter felhívta az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadóját, Sejk Tahnunbin Zayed Al Nahyan-t, és a két ország közötti koordinációról beszélt, hogy „Iránt felelősségre vonják a régióban folytatott folyamatos támadásaiért” – áll a külügyminisztérium keddi közleményében.

Az Egyesült Államoknak katonai bázisai vannak az Egyesült Arab Emírségekben, amelyeket Irán célba vett válaszul az amerikai-izraeli támadásokra.

Irán Hormuzi-szoros blokádja és az azt átkelni próbáló hajók elleni támadásai a múltban is heves reakciókat váltottak ki az Egyesült Arab Emírségekből.

Az Egyesült Arab Emírségek elleni legutóbbi elismert iráni támadás május elején történt, amikor rakétái a Fujairah kikötőben csapódtak be, amely az egyik legnagyobb olajexport-központ. Irán azt is tagadta, hogy az Egyesült Arab Emírségek tulajdonában lévő hajókat vették volna célba a szorosban.

Lehetséges hamis zászlós támadások

Az iráni média azt állította, hogy az Egyesült Arab Emírségek elleni keddi támadások valószínűleg álhírekkel történtek. Azt állítják, hogy Irán soha nem indított támadást előzetes figyelmeztetés nélkül.

Abbas Araghchi, Irán külügyminisztere hétfőn az X-en közzétett bejegyzésében „hamis zászlós” támadásnak minősítette az iraki Kurdisztán régió miniszterelnökének, Masrour Barzaninak a hivatala elleni hasonló támadást, és tagadta Irán részvételét benne.

„Semmi sem indokolja a Barzani miniszterelnök irodája elleni felelőtlen támadást. Kurd barátainknak ébernek kell lenniük a szomszédok közötti viszályt szító hamis zászlós cselszövésekkel szemben” – mondta Araghchi, hivatkozva a kurdok és az iráni állam közötti hosszú távú biztonsági együttműködésre.

Bár Araghchi nem nevezett meg konkrét országot, az iráni média beszámolói Izrael esetleges érintettségét feltételezték.

Szerdán Baghaei utalt a régióban történt „hamis zászlós” műveletekre is, és óvatosságra intette az országokat az ilyen cselekményekkel kapcsolatban, különösen egy olyan időszakban, amikor az Irán elleni amerikai-izraeli háború bonyodalmakat okozott.

Irak a közelmúltban titkos izraeli bázisokat leplezett le az országban, amelyeket a kormány tudta nélkül építettek. Ezeket a bázisokat használták fel a határon átívelő támadások indítására az Irán elleni háború első hónapjaiban.

Iratkozzon fel a SavageMinds csatornára

Julian Vigo által

Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.

Forrás: https://substack.com/home/post/p-212043980 2026. augusztus 20.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó