Lula azt mondta, hogy negyedik ciklusát az oktatás és az egészségügy fejlesztésének szenteli, és felveszi a harcot a szervezett bűnözés vezetőivel. Fotó: Miguel Schincariol

Ezen a héten veszi kezdetét Brazília elnökválasztási kampánya, a két favorit – Luiz Inácio Lula da Silva jelenlegi elnök és Flávio Bolsonaro szenátor – hivatalosan is elindítja kampányát. Miután ellátogattam Brazíliába, és politikusokkal, aktivistákkal, újságírókkal és hétköznapi polgárokkal beszélgettem, meggyőződésem, hogy ez Brazília közelmúltbeli történelmének egyik legjelentősebb elnökválasztása. Az október 4-i eredmény nemcsak Brazília jövőjét, hanem Latin-Amerika politikai irányát is meghatározó lesz.

A most 80 éves Luiz Inácio Lula da Silva elnök negyedik elnöki ciklusára pályázik. Brazília alkotmánya lehetővé teszi, hogy az elnökök csak két egymást követő ciklust töltsenek be, de legalább egy ciklus kihagyása után újra indulhatnak. Így tért vissza Lula 2023-ban hivatalába, miután 2003 és 2010 között kormányzott.

A szélsőjobboldali Jair Bolsonaro négyéves elnökségét követően Lula támogatói szerint Lula újjáépítette a Bolsonaro alatt meggyengült intézmények és politikák nagy részét. Kormánya csökkentette az éhezést, kibővítette a szociális programokat, megerősítette az Amazonas-medence környezetvédelmét, és függetlenebb külpolitikát folytatott ahelyett, hogy egyszerűen Washington utasításait követte volna. Brazília ismét fontos hanggá vált a globális Délen, egy multipolárisabb világért száll síkra, és erősíti kapcsolatait Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaival.

Bár Lula továbbra is népszerű, és jó esélyei vannak a választások megnyerésére, sok brazilt frusztrál a lassú gazdasági növekedés, a bűnözéssel kapcsolatos folyamatos aggodalmak és az évekig tartó keserű polarizáció utáni politikai fáradtság. Hevesebb kritikusai szerint Lula egy korrupt baloldali politikus, aki túl sokáig maradt a közéletben.

Lulának a baloldalon is vannak ellenzői, akik azzal vádolják, hogy túlságosan centrista. Rámutatnak arra, hogy képtelen betartani számos kampányígéretet, a kormányzata alatt hozott szigorú megszorító intézkedéseket, a privatizációt kiterjesztő politikákat, valamint a Bolsonaro-korszak számos regresszív politikájának visszafordításával kapcsolatos vonakodására. Bírálják, hogy túl lassan halad a földreformmal, és hogy alkalmazkodik az erős agráripari és fosszilis tüzelőanyag-érdekekhez. Egyesek arra is felszólítják, hogy menjen sokkal tovább az Egyesült Államok latin-amerikai befolyásának megkérdőjelezésében, többek között azzal, hogy olajat szállít Kubába, amely évtizedek óta kegyetlen amerikai blokád alatt áll.

Ezen kritikák ellenére Brazília progresszív mozgalmainak többsége továbbra is egységesen támogatja Lulát. Bármilyen frusztrációt is éreznek a kormányával szemben, a szélsőjobboldal legyőzését tekintik elsődleges prioritásnak. Azt is elismerik, hogy Brazília szélsőjobbja erősebb, jobban szervezettebb és mélyebben gyökerező, mint egy évtizeddel ezelőtt. Úgy vélik, Lula óvatos megközelítése nemcsak a politikai pragmatizmust tükrözi, hanem azt a vágyat is, hogy elkerülje azon erők provokálását, amelyek már megmutatták, hogy hajlandóak erőszakkal megkérdőjelezni a demokratikus intézményeket.

Ez akkor vált világossá, amikor a Jair Bolsonaro elnök vezette jobboldal nem volt hajlandó elfogadni, hogy Lula megnyerte a 2022-es választásokat. 2023. január 8-án Bolsonaro támogatói megrohamozták a brazil kongresszust, a legfelsőbb bíróságot és az elnöki palotát, hogy megsemmisítsék a választásokat. A hasonlóságok Trump támogatóinak január 6-i felkelésével szembetűnőek.

Brazíliában azonban Bolsonarót valójában elítélték az összeesküvésben játszott szerepéért. Jelenleg házi őrizetben tölti börtönbüntetését, és nem indulhat elnökjelöltként. Így mozgalmát fia, a 45 éves Flávio Bolsonaro szenátor képviseli.

Flávio saját politikai terhet is hoz magával. Hírnevét rontották azok a vádak, miszerint törvényhozóinak tagjait arra kényszerítették, hogy adófizetők által finanszírozott fizetésük egy részét visszafizessék egy olyan rendszerben, amely az ő személyes gazdagodását szolgálta. Kampányát az is megrázta, hogy kiderült, dollármilliókat kért egy bebörtönzött bankártól, hogy finanszírozza apja elnökségét ünneplő filmjét, abban a reményben, hogy ezzel fellendíti saját elnökválasztási kampányát. Még saját családja is politikai teherré vált. Egy keserű nyilvános vita mostohaanyjával, Michelle Bolsonaro volt first ladyvel mély megosztottságokat tárt fel a Bolsonaro-mozgalomon belül, és megfosztotta őt a brazil jobboldal egyik legbefolyásosabb hangjától a női szavazók körében.

Miközben Flávio küzd a hazai támogatottság bővítéséért, külföldről kér segítséget. Javier Milei argentin elnök Brazíliába utazott, hogy az ő nevében kampányoljon. Donald Trump és kormányzatának tagjai nyíltan támogatták Fláviót, ami tovább súlyosbította az amerikai-brazil feszültséget, amely a közelmúltban robbant ki, amikor Lula kormánya megtagadta a vízumot két amerikai külügyminisztériumi tisztviselőtől, azzal az indokkal, hogy be akarnak avatkozni Brazília demokratikus folyamatába. A Trump-adminisztráció válaszul visszavonta Brazília washingtoni nagykövetének amerikai vízumát. Az epizód egyre növekvő aggodalmat tükröz az Egyesült Államok brazil választások befolyásolására irányuló kísérleteivel kapcsolatban.

Talán a külföldi befolyás legmegdöbbentőbb példája Izraelből származik. Ahelyett, hogy otthon, a brazil népnek jelentette volna be elnöki ambícióit, Flávio először egy izraeli látogatása során tette ezt meg, ahol antiszemitizmussal vádolta Lulát, és ígéretet tett Brazília nagykövetségének Jeruzsálembe költöztetésére. Benjamin Netanjahu később nyilvánosan is támogatta őt.

Egy olyan időszakban, amikor oly sok latin-amerikai kormányzat jobbra – vagy akár szélsőjobbra – tolódott el, minden szem Brazíliára szegeződik. Latin-Amerika legnagyobb országa, legnagyobb gazdasága és a globális Dél egyik legbefolyásosabb hangja.

A közvélemény-kutatások szerint Lula szűk előnnyel rendelkezik Flávio előtt. De ha egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint 50%-át az október 4-i első fordulóban, akkor a választás második fordulójára kerül sor a két legjobb jelölt között október 25-én.

Ha Lulát újraválasztják, Brazília várhatóan továbbra is független külpolitikát folytat majd, erősíti a dél-déli együttműködést, elmélyíti szerepét a BRICS-országokban, és ellenáll azoknak a törekvéseknek, amelyek Latin-Amerikát vissza akarják vonni Washington geopolitikai pályájára. Flávio Bolsonaro győzelme ezzel szemben valószínűleg sokkal szorosabb összhangba hozná Brazíliát a Trump-adminisztrációval, és felélesztené az apja elnökségéhez kapcsolódó nacionalista, autoriter politikát.

Ezért tekinti oly sok brazil ezt a választást sokkal többnek, mint két politikai rivális közötti versenynek. Számukra ez egy választás két alapvetően eltérő jövőkép között Brazília jövőjéről – és a világban elfoglalt helyéről.

Iratkozzon fel a Savage Minds csatornára

Julian Vigo által

Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.

Forrás: https://www.savageminds.co/p/brazils-2026-presidential-election?utm_source=post-email-title&publication_id=65949&post_id=211685935&utm_campaign=email-post-title&isFreemail=true&r=2cxqch&triedRedirect=true&utm_medium=email 2026. augusztus 18.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó