Európa és Oroszország viszonya olyannyira a mélyponton van, hogy nem meglepő módon hivatalos és nyílt béketárgyalások nincsenek az Európai Unió és Moszkva között.

Azonban háttér- és informális szakértői egyeztetések zajlanak volt brit, francia, német és orosz tisztségviselők részvételével, mint például a bakui, majd a bécsi találkozó, amelyeknek feltételezett célja a lehetséges békefeltételek feltérképezése. Jelentheti-e ez a tapogatózás Európa kijózanodását? Vajon mi vitte rá az európai fősodort, hogy keresse a tárgyalási csatornákat Moszkva felé?

Bár az érintett kormányok, így például Németország és az Egyesült Királyság hangsúlyozzák, a bakui, majd bécsi megbeszélések nem hivatalosak, és nem az egyes országok megbízásából történnek, sokan felkapták a fejüket a Bloombergnek arra az értesülésére, miszerint magas rangú európai tisztviselői a múlt hónapban Bécsben találkoztak, hogy megvitassák azokat a lehetséges feltételeket, amelyek mentén megkezdődhetnének a háború lezárását célzó béketárgyalások.

„A Bloomberg saját forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy júliusban Bécsben titkos találkozóra került sor volt brit, francia, német és orosz magas rangú tisztviselők részvételével, hogy megvitassák a háború befejezésének lehetőségét”

A megbeszéléseken részt vett Tim Barrow, az Egyesült Királyság volt nemzetbiztonsági tanácsadója és oroszországi nagykövet, Markus Ederer, egykori német külügyi államtitkár, az EU pekingi, majd moszkvai képviselője, aki részt vett a máre elfeledett normandiai formátumban is, valamint Pierre Vimont, az egykor Franciaország uniós és amerikai nagyköveteként is dolgozó, később pedig az Európai Külügyi Szolgálat főigazgatói posztját betölt veterán francia diplomata. Nem nevezték meg a találkozón jelen lévő volt Kreml-tisztviselőt, ugyanakkor pletykák keringenek arról, hogy ez a valaki az orosz elnöki adminisztráció korábbi vezetője, Alekszandr Volosin. Ha ez beigazolódik, akkor feltételezhetjük, hogy az orosz képviselet szintje is meglehetősen magas volt. Ezen országok hivatalos fővárosai nem kívántak nyilatkozni. Csak a német külügyminisztérium közölte, hogy nem tud a szóban forgó megbeszélésekről, azokat nem a Szövetségi Külügyminisztérium nevében folytatták, és nem hangolták össze vele.

„Hasonló találkozóra került sor volt német és jelenlegi orosz tisztviselők között szintén júliusban Bakuban”

Erről az ország elnöke, Ilham Alijev számolt be. A bakui egyeztetésen orosz részről állítólag jelen volt többek között a Vlagyimir Putyinhoz közelálló Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatósági tanácsának elnöke, egykori miniszterelnök, valamint Valerij Fagyejev, az orosz elnök mellett működő civil társadalmi és emberi jogi tanács vezetője. Mindkettőjüket nemzetközi szankciók sújtják.

A Bloomberg szerint a bécsi találkozót egy svájci agytröszt, a Center for Humanitarian Dialogue (HDC) kezdeményezte, amelynek igazgatótanácsában Ederer és Vimont is részt vesz. A HDC több nemzetközi konfliktusban is részt vett már közvetítőként, többek között Darfúrban, Indonéziában, Nepálban, Mianmarban, Ugandában és a Fülöp-szigeteken. Ukrajnában 2014 óta van jelen, ahol elsősorban a civilek evakuálását segítő humanitárius folyosók kialakításában próbált szerepet vállalni. A genfi székhelyű nonprofit szervezet kijelentette, hogy mindig kész támogatni a párbeszéd kezdeményezéseit, amelyek segíthetnek a konfliktusok megoldásában és az emberi szenvedés enyhítésében. A HD gyakran nagyfokú titoktartással működik az ilyen kezdeményezések védelme érdekében, mivel azokat gyakran függetlenül, hivatalos részvétel nélkül hajtják végre. Az ilyen találkozókat tudományosan Track II diplomáciának nevezik.

„Ezeknek az eseményeknek a logikája világos. Ha a hivatalos szintű kapcsolatok kudarcot vallanak, mindig lehet próbálkozni a színfalak mögött. A lényeg az eredmények elérése. Erről eddig nem nagyon beszélhetünk”

Ezért aztán nincs is nagyon mit kommentálni, annyit azonban meg lehet jegyezni, hogy Európában egyesek azért ébredeznek, és keresik az utakat a háború lezárásához. No meg el szeretnék kerülni azt is, hogy Európa teljesen kimaradjon a rendezési folyamatból. De némi elmozdulás ez attól az elvtől is, miszerint „Ukrajna nélkül Ukrajnáról nem születhet döntés”. Ezt hangoztatják évek óta a Kijevet támogató európai politikusok minden, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos nyilatkozatukban. A gyakorlat azonban időnként – mint azt látjuk – eltér ettől.