Nyomtatás

A Békeelnök - Mr. Fish tollából

Nincs tűzszünet Gázában. Nincs működő „Béketanács”. Nincs ütemterv a népirtás befejezésére, vagy mechanizmus egy palesztin állam létrehozására. Izrael a kezdetektől fogva megtagadta Trump „Átfogó terv a gázai konfliktus megszüntetésére” bármelyik feltételének végrehajtását vagy betartását. Most sem fogja tiszteletben tartani azokat.

Csak népirtás létezik. Változik az alakja és az intenzitása. De a lényege nem változik.

Trump terve délibáb, bűvészmutatvány, múlandó hiúsági projekt. 2025 októberében Trump összegyűjtötte a világ vezetőit az egyiptomi Sarm es-Sejkben, hogy bejelentse békemegállapodását, amelyről azt nyilatkozta, hogy „3000 évig tartott” elérni, mielőtt eltűnt volna a színfalak mögött. A béketerv – akárcsak a Trump-korszakot jellemző szemfényvesztés – a sötét emlékgödör mélyére került, miközben a miPT Barnum-i főparancsnokunk előáll egy újabb véres látványossággal: az Irán  elleni háborúval.

Trump július 30-án „történelmi” megállapodást jelentett be, amely magában foglalta „a Hamász és az összes többi gázai fegyveres csoport teljes leszerelését”. A 15 pontos tervet, amelyet a palesztin képviselőkkel nem rendelkező, Trumpot élethosszig tartó elnökké választott Béketanácsnak tulajdonítanak, „monumentális lépés a tartós béke és biztonság felé”.

A Hamász azonban gyorsan pontosította a követelést, mondván, hogy nehézfegyvereinek átadása csak attól függ, hogy Izrael véget vet-e „az agresszió ’minden formájának’ ”, és kivonja megszálló erőit Gázából. Benjamin Netanjahu könnyedén elutasította Trump javaslatát. Azt mondta, Izrael nem fogja kivonni erőit, amíg  amíg Hamászt „valóban” le nem fegyverzik.

Úgy olvasd ezt, hogy soha.

béketerv – amelyet az ENSZ a palesztin szuverenitás és a nemzetközi jog teljes semmibevételével hagyott jóvá – sosem volt több egy reklámfogásnál. Létezése célja, hogy diplomáciai fedezéket biztosítson Izraelnek a népirtás tervezett befejezéséhez – a palesztinok „önkéntes kivándorlásához” Gázából – ami az etnikai tisztogatás eufemizmusa.

Amióta a „tűzszünet” 2025. október 10-én hatályba lépett, két hónappal Trump „béketervének” hivatalossá tétele előtt, Izrael 1258 palesztint ölt meg Gázában.

Az ilyen halottszámú tűzszünetek nem tűzszünetek.

Amint kiürül Gáza, Ciszjordánia lesz a következő.

Az évtizedek során kidolgozott számtalan béketerv közül ez a legkevésbé komoly.

Amellett, hogy a Hamásznak 72 órán belül el kellett engednie a túszokat a tűzszünet kezdetét követően – ami meg is történt –, a megállapodásból hiányoznak a részletek és a kötelező határidők. Tele van olyan kikötésekkel, amelyek lehetővé teszik Izrael számára a megállapodás felmondását.

Ez a lényeg.

„Nem úgy tervezték, hogy járható út legyen a békéhez, amit a legtöbb izraeli vezető megért” – írtam, amikor a tervet bejelentették. „Izrael legnagyobb példányszámú újságja, az Israel Hayom, amelyet a néhai kaszinómágnás, Sheldon Adelson alapított, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök szócsöveként és a messiási cionizmus szószólójaként szolgáljon, arra utasította olvasóit, hogy ne aggódjanak a Trump-terv miatt, mert az csak „retorika”.”

Izrael, ahogy a javaslat egyik példájában megjegyeztem, „nem tér vissza azokra a területekre, ahonnan kivonultak, mindaddig, amíg a Hamász teljes mértékben végrehajtja a megállapodást”.

„Ki dönti el, hogy a Hamász »teljes mértékben végrehajtotta-e« a megállapodást?” – kérdeztem. „Izrael. Hisz-e bárki is Izrael jóhiszeműségében? Megbízható-e Izrael a megállapodás objektív döntőbírójaként? Ha a Hamász – amelyet terrorszervezetként démonizálnak – tiltakozik, vajon bárki is meghallgatja?”

„Hogyan lehetséges, hogy egy békejavaslat figyelmen kívül hagyja a Nemzetközi Bíróság 2024. júliusi tanácsadó véleményét, amely megerősítette, hogy Izrael megszállása illegális és véget kell vetni annak?” – folytattam. „Hogyan nem említi a palesztinok önrendelkezési jogát?”

„Ki hatalmazza fel az Egyesült Államokat arra, hogy »Nemzetközi Stabilizációs Erőket« – udvarias kifejezéssel a külföldi megszállásra – küldjön Gázába?” – írtam. „Miért nem köteles Izrael, amely elpusztította Gázát, jóvátételt fizetni?”

Az ENSZ becslései szerint Gáza lakóépületeinek kilencvenkét százaléka megrongálódott vagy megsemmisült, és az összes építmény mintegy 81 százaléka sérült meg. Az övezetben mára 61 millió tonna törmelék maradt, beleértve kilencmillió tonna veszélyes hulladékot, amely azbesztet, ipari hulladékot és nehézfémeket tartalmaz, a fel nem robbant robbanóanyagok és a becslések szerint 10 000 bomló holttest mellett. Izrael a tűzszünet életbe lépése óta mintegy 1500 épületet rombolt le.

Hogyan hiheti bárki is, hogy Izrael, amely Gáza lerombolására törekszik, megfordítja álláspontját, hogy hagyja a palesztinokat újjáépíteni azt, aminek a lerombolására annyi időt, pénzt és vért fordított?

Giora Eiland nyugalmazott vezérőrnagy, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács korábbi vezetője vasárnap az izraeli 103FM rádióállomáson is megerősítette ezt a véleményt.

„Izraelnek nem érdeke, hogy Gázát újjáépítsék, jobb nekünk, ha generációkon át pusztul” – mondta Eiland.

„Minél nagyobb a kétségbeesés Gázában, és minél nagyobb a pusztítás, és minél nagyobb emlékműve annak, amit október 7-én elkövettek, az elkövetkező években annál jobb” – tette hozzá.

Izrael soha nem fogja engedélyezni a Gázai újjáépítést. Soha nem fogja helyreállítani az egészségügyi létesítményeket vagy a víztisztító telepeket. Soha nem fogja átadni a hatalmat egy Nemzetközi Stabilizációs Erőnek (ISF), amely csak papíron létezik. Soha nem fogja engedélyezni a Gázai Közigazgatás Nemzeti Bizottságának létrehozását, és soha nem fogja elfogadni a palesztin önrendelkezést és államiságot.

Trump egy olyan Gázai Riviérát ígér, amely „különleges gazdasági övezetként” fog működni – az állami törvényeken kívül, teljes egészében magánbefektetők irányított területként, mint például a Peter Thiel által támogatott charterváros Hondurasban. De Trump Gázai Riviérája nem más, mint egy szánalmas ideiglenes tábor a Rafah közelében lévő tűzszüneti vonal mentén. A The Guardian szerint palesztin közigazgatás alatt álló „hordozható kabinokból” és egy apró nemzetközi biztonsági erőből áll.

Kétségbeesetten kísérleti projektként reklámozzák.

A Béke Tanácsának tett mintegy 17 milliárd dolláros ígéret ellenére 2026 májusának végéig egyetlen dollár sem jutott el a Világbank által kezelt hivatalos gázai újjáépítési alapba. Alternatív csatornákon keresztül mindössze mintegy 23 millió dollár érkezett működési költségekre, az Egyesült Arab Emírségek további 100 millió dollárt ajánlott fel egy jövőbeli palesztin rendőrségre, bár a Financial Times szerint ez az összeg továbbra is „befagyasztott”.

Ez körülbelül 0,72 dollárt jelent minden egyes felajánlott 100 dollár után.

Tekintettel az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja miatt az Öböl-menti és regionális donorországok – köztük Bahrein, Jordánia, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – által elszenvedett súlyos gazdasági költségekre, nagyon valószínűtlen, hogy a felajánlott összegeket kifizetik.

Az Európai Unió, az ENSZ és a Világbank áprilisban közzétett becslése szerint 71,4 milliárd dollárra van szükség a Gázai övezet helyreállításához.

A Béketanács, amelynek főtisztviselője a bolgár diplomata, Nyikolaj  Mladenov, kétségbeesetten pénzre szorul. Az Egyesült Államok 11 milliárd dollárnyi palesztin adóbevételt és az Izrael által visszatartott befagyasztott banki forrást próbált meg ellopni, amit a Palesztin Hatóság (PA) elutasított. Az izraeli adóbevételek visszatartása elmélyítette a pénzügyi válságot Ciszjordániában, a PA több mint fél ezer palesztin köztisztviselő fizetését csökkentette.

Az ISF, egy többnemzetiségű békefenntartó erő, amelynek állítólag Albánia, Koszovó, Kazahsztán, Marokkó, Uganda és Indonézia – utóbbi azóta felfüggesztette a kötelezettségvállalását – katonáiból kellene állnia, szintén nem létezik.

Bezalel Smotrich pénzügyminiszter és Orit Strook településekért és nemzeti missziókért felelős miniszter követelte Netanjahutól, hogy hívja össze újra a biztonsági kabinetet, hogy a július 26-i, az ISF csapatainak belépését engedélyező szavazást visszavonhassák.

Az egész Trump-projekt egy Alice Csodaországban-fantázia

Gázában bárkit lelőnek, aki közel kerül a folyamatosan változó és rosszul jelölt sárga vonalhoz. Rendőröket lőttek le. A Hamász vezetőit családjaikkal együtt – köztük Azzam Khalil al-Hayyá-t, Khalil al-Hayya fiát, aki a Hamász politikai irodájának vezetője és a frakció fő tárgyalója volt – meggyilkolták. Az élelmiszerkonyháknál sorakozó palesztinokat és a nekik segélyt osztókat izraeli bombák semmisítik meg. Izrael a tűzszüneti megállapodásban foglalt teherautók felére korlátozza az élelmiszer- és humanitárius segélyszállítmányokat.

A palesztinok, akiknek 90 százalékát kitelepítették, továbbra is sátorvárosokban élnek romok és nyers szennyvízzel teli nyílt tócsák között. Nincsenek WC-ik és áramuk. 80 százalékos a munkanélküliségi ráta. Gázában több tízezer gyermek szenved súlyos alultápláltságtól. Átlagosan naponta megölnek egy gyermeket.

Tacitus megértette. Sivatagot teremtettek, és békének nevezték.

Trump terve nem a konfliktus lezárására irányult. Nem a palesztinok számára méltányos rendezés biztosítására. Nem a folyamatban lévő tömeges mészárlás megállítására. Az volt a célja, hogy lehetővé tegye Izrael számára a népirtás befejezését és a túlélő palesztinok elűzését hazájukból – a cionista álom betetőzését.

Trump, bármilyen tompaagyú is, legalább rájött erre.

A Chris Hedges-jelentés egy olvasók által támogatott kiadvány. Ha új bejegyzéseket szeretne kapni és támogatni szeretné a munkámat, fontolja meg, hogy ingyenes vagy fizetős előfizetővé válik.

Forrás: https://substack.com/home/post/p-210583369 2026. augusztus 10.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

Chris Hedges 2026-08-11  substack.com