Fotó: AP Photo/Antonio Sempere Fokozott állami erőbevetés a marokkói menekültekkel szemben, Ceuta, 2026. július 30.

Késő éjszakába nyúlóan úsztak be – gumigyűrűkkel, uszonyokkal és neoprén ruhákkal felszerelve. Nők és kisgyermekek is voltak közöttük. A feltételezések szerint az elmúlt napokban akár 60 000 ember is megpróbált eljutni spanyol területre és az EU-ba – konkrétan Ceuta és Melilla enklávéiba. A vízbe fulladtak száma még mindig ismeretlen. Kerítéseket is áttörtek, amint azt különösen a melillai videoklipek is mutatják. A spanyol kormány elrendelte a hadsereg bevetését, nem humanitárius segítségnyújtás céljából, hanem a menekültek visszaszorítása érdekében. Péntek délután Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Ceutá-ra utazott, és a „nemzeti szuverenitás elleni támadásról” beszélt. A spanyol belügyminisztérium kijelentette, hogy azóta körülbelül 25 000 ember hagyta el Ceutát és tért vissza Marokkóba.

Nem ez az első alkalom, hogy a két spanyol enklávé ilyen „migrációs válságot” tapasztal. De ezúttal a körülmények bonyolultabbaknak tűnnek. Míg a múltban általában nyilvánvaló volt, hogy Marokkó nyomást akar gyakorolni Spanyolországra a menedékkérők kizsákmányolásával, a jelenlegi tömeges kivándorlás kiváltó oka látszólag a madridi Legfelsőbb Bíróság döntése volt. Három héttel ezelőtt a bíróság úgy döntött, hogy a tengeren Spanyolországba érkező embereket nem lehet egyszerűen kitoloncolni. Ehelyett joguk van a bírósági meghallgatáshoz.

„Spanyol katonák segítenek a fiataloknak visszatérni hazájukba” – jelenti eufemisztikusan az El País napilap. A katonák azonban pisztolyokkal és botokkal felfegyverkezve fenyegetik a diktatórikusan uralt Marokkóból menekülő embereket, ahol a fiatalok munkanélküliségét 40 százalékra becsülik. Továbbá, Ceutából származó jelentések szerint a menekülteket rasszista támadások érték és „pogrom-légkör” uralkodik. VI. Mohamed marokkói király hallgat „kedves népe” nehéz helyzetéről. Szerdán elmondott éves trónbeszédében dicsérte országa állítólagos eredményeit és modernizációját. A jelenlegi események azonban rácáfolnak szavaira.

Eközben Olaszország szélsőjobboldali miniszterelnöke, Giorgia Meloni kulcsfontosságú szószólójává vált mind a konzervatív, mind a liberális erők számára. Pénteken a Twitteren „sokkolónak” nevezte a ceutai képeket, és követelte, hogy Spanyolországot zárják ki a schengeni övezetből, amelyhez az enklávék nem tartoznak. Dánia visszhangozta ezt a követelést, Franciaország pedig azonnal megkezdte a végrehajtását a határellenőrzésekkel. Korábban Antonio Tajani olasz külügyminiszter szintén a Twitteren azt állította, hogy Spanyolország „szabálytalan és ellenőrizetlen bevándorlást” segít elő, amely szerinte „fenyegetést jelent a nemzetbiztonságra”. Ez elsősorban Madrid közelmúltbeli döntésére utalt, amely lehetővé teszi az érvényes dokumentumok nélkül Spanyolországban élő és dolgozó emberek tartózkodási státuszának szabályozását.

A közösségi médiában keringő képek azt mutatják, hogy Marokkó esetleg elősegítette vagy akár megszervezte a kivándorlást, de hitelességüket nem erősítették meg. Valójában a Ceuta közelében lévő strandokat általában marokkói rendőrség járőrözi. Az egyik ok, amiért Marokkó esetleg „migrációs válsággal” akarta megbüntetni Spanyolországot, Sánchez miniszterelnök legutóbbi látogatása lehet Algériában, Marokkó regionális ellenfelében, különösen a nyugat-szaharai konfliktusban.

A jelenlegi amerikai kormányzat pedig megerősítette Marokkó történelmi igényét Ceutára és Melillára azzal, hogy a két enklávét „spanyolok által megszállt marokkói területnek” nyilvánította. Továbbá a spanyol média azt feltételezi, hogy a jobboldali Legfelsőbb Bíróság bírái a „visszautasítások” tilalmával Sánchez miniszterelnök baloldali kormányának akartak ártani. Végül is Sánchez feleségét és testvérét is korrupcióval vádolják. A cél a madridi baloldali kormány hiteltelenítése, és ezáltal a jobboldal spanyolországi sikerének megnyitása.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/527098.menschenrechte-flucht-in-die-exklave.html

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó