Szerzőnk a MAGA mozgalom büszke tagjaként – persze, bizonyos politikai nézetkülönbségekkel -, és ugyanolyan büszke „nem orosz oroszbarátként” kötelességének érezte, hogy a MAGA mozgalom tagjai számára tisztázza az orosz politikával kapcsolatos tényeket, valamint eloszlassa az újonnan kialakult téves elképzeléseket. Lássuk Andrew Korybko érvelését!

Médiapartnerünk, a lengyel gyökerű, Moszkvában élő amerikai politikai elemző, Andrew Korybko írása. A cikk eredetileg a szerző oldalán jelent meg.

„A MAGA mozgalom átlagos tagjai mára arra jutottak, hogy Putyin és környezete mindent támogat, amit ők elleneznek. Így például a baloldaliságot, az iszlamizmust, Iránt és a MAGA „disszidenseit”. Ez a felfogás azonban objektíve hamis. Bár Oroszország és az Egyesült Államok nem mindenben ért egyet, Oroszország ettől még nem az Egyesült Államok kibékíthetetlen ellenfele, sőt potenciális ellensége, mint ahogy most bemutatták”
Fotó:EUROPRESS/CHANDAN KHANNA/AFP

Az ismert konzervatív influenszer, Laura Loomer ukrajnai útja és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel készített interjúja a MAGA mozgalom elmúlt 18 hónapban megfigyelhető hangulatváltozásának a csúcspontja volt. A trend egyértelműen kirajzolódik, a MAGA egyre inkább megkeményedett Oroszországgal és felengedett Ukrajnával szemben. Bár Loomert bizonyos mértékig személyes indítékok vezérelhették a Tucker Carlsonnal és Candace Owens-szel való rivalizálása miatt, a MAGA mozgalom ismert influenszere Ukrajna elszánt kritikusából heves támogatóvá válása párhuzamos Trump Oroszországgal kapcsolatos színeváltozásával, és az ennek jegyében egy új, Ukrajna felhasználásával zajló „felőrlő háborúval”. Ebből is látszik, hogy itt valami sokkal nagyobb dolog zajlik.

„A MAGA mozgalom átlagos tagjai mára arra jutottak, hogy Putyin és környezete mindent támogat, amit ők elleneznek. Így például a baloldaliságot, az iszlamizmust, Iránt és a MAGA „disszidenseit”. Ez a felfogás azonban objektíve hamis. Bár Oroszország és az Egyesült Államok nem mindenben ért egyet, Oroszország ettől még nem az Egyesült Államok kibékíthetetlen ellenfele, sőt potenciális ellensége, mint ahogy most bemutatták”

A jelenlegi cikk éppen ezért tisztázni igyekszik Oroszország politikáját a MAGA számára fontos kérdésekben. A cél nem az, hogy meggyőzze a mozgalom tagságát Oroszország politikájának támogatásáról. Csupán az, hogy tájékoztassa őket arról, mi is Oroszország álláspontja, és kontextusba helyezze, miért állhat ez bizonyos esetekben ellentmondásban az Egyesült Államok pozíciójával. A mozgalom bázisa valószínűleg nem fogja újraértékelni az Oroszországgal kapcsolatos nézeteit, és így nem fogja rávenni Trumpot arra, hogy visszavonja a közelmúltbeli eszkalációs lépéseit, ettől függetlenül nem árt, ha mindenki tisztában lesz a tényekkel.

Kína

Oroszország és Kína stratégiai partnerek, ám nincs közöttük kölcsönös védelmi szerződés. Mindketten egy olyan jövőbeli világrendet képzelnek el, amelyben a nem nyugati országoknak a korábbinál nagyobb beleszólásuk van a globális ügyek intézésébe, ami magyarázza közös ellenállásukat az ezt megakadályozni kívánó amerikai politikákkal szemben.

„Mindazonáltal nem mindenben vannak egy oldalon”

Oroszország például a regionális egyensúlyok fenntartása/megteremtése jegyében fegyverzi a Kínával szemben álló Indiát, míg Kína informálisan betartja az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, és drónokat, alkatrészeket, valamint optikai szálakat ad el Ukrajnának.

Irán

Kínához hasonlóan Irán is Oroszország stratégiai partnere, ám nincsenek kölcsönös védelmi szövetségben.

„Ugyanakkor Oroszország még a 2015 és 2024 közötti szíriai hadművelet előkészítéseként katonai koordinációs megállapodást kötött Izraellel”

Ez lehetővé tette Tel-Aviv számára, hogy egy másik regionális egyensúlyozási elképzelés részeként Oroszország beavatkozása nélkül bombázza a Forradalmi Gárdát, a Hezbollah-t, a Szíriai Arab Hadsereget és a szövetséges milíciákat. Oroszország korábban is adott el fegyvereket Iránnak, ám kizárólag elrettentési céllal, és nem a folyamatban lévő ellenségeskedések során.

Izrael

Oroszország és Izrael továbbra is közel áll egymáshoz. Annak ellenére, hogy időnként kemény stílusban szólalnak meg egymással kapcsolatban.

„Ennek bizonyítéka, hogy Izraelt Oroszország még szimbolikusan sem nevezi hivatalosan <barátságtalan> államnak, ami annak köszönhető, hogy Izrael nem hajlandó betartani a Nyugat oroszellenes szankcióit”

Amint azt a Kreml hivatalos weboldalának 2000 és 2018 közötti idézetgyűjteménye is bizonyítja, maga Putyin is büszke filoszemita álláspontjára. Korábban az oroszokat és az izraelieket diaszpórák közötti kapcsolataik miatt „igazi közös családnak” nevezte.

Hamász/Palesztina

Oroszország hivatalosan terrorcselekménynek tekinti a Hamász 2023. október 7-én végrehajtott hírhedt támadását, ugyanakkor továbbra is fenntartja kapcsolatait a csoport politikai szárnyával.

„Oroszország az ENSZ BT vonatkozó határozatával az 1967-es határok mentén összhangban támogatja egy független palesztin állam létrehozását”

Ezek a politikai alapállás világszerte elterjed. Másokhoz képest Izrael megértőbb az orosz politikával szemben. Olyannyira, hogy Naftali Bennett volt miniszterelnök 2021-ben „Izrael állam igazi barátjának” nevezte Putyint.

Az Öböl

Az Egyesült Arab Emírségek Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban, és széles körben úgy tartják, hogy a külföldi tranzakciók elősegítésében betöltött szerepe miatt mentsvárat jelent Oroszország számára a nyugati szankciók nyomása közepette.

„Oroszország szoros kapcsolatokat ápol Szaúd-Arábiával is, amellyel a többi monarchiával együttműködésben az OPEC+-on keresztül koordinálja a globális olajárakat”

Ez kontextusba helyezi, hogy Oroszország miért nem fegyverzi fel Iránt a folyamatban lévő háború során. Nem akarja ugyan is, hogy e fegyvereket a szoros kapcsolataik rovására ellenük használják fel.

Ukrajna

Az anchorage-i megállapodás szellemében Putyin beleegyezett volna egy tűzszünetbe, amennyiben Ukrajna teljesen kivonul a Donbasszból. A megállapodás értelmében Trump arra kényszerítette volna Zelenszkijt, hogy csak Donbasszból vonuljon ki.

„Ez jelentős kompromisszum lenne a béke szempontjából, Trump azonban valamilyen okból megszegte informális ígéretét”

Azért figyelemre méltó, hogy Putyin a közelmúltban ennek ellenére visszautasította az orosz „héják” követelését, miszerint már a NATO-ban támadja Ukrajna logisztikáját. Ezzel elkerülte a harmadik világháborút.

EU/NATO

Oroszország úgy véli, az Európai Unió Ukrajnával összejátszva manipulálta Trumpot, hogy feladja az alaszkai megállapodást.

„Tévedés, hogy Oroszország meg akarja megtámadni a nyugati blokkot. Ezzel szemben célja a szankciók feloldása, az energetikai kapcsolatok helyreállítása és az európai biztonsági struktúra reformja”

Ez csökkentené a harmadik világháború kockázatát a NATO és Oroszország között. Oroszország nem törekszik arra, hogy politikai rendszerét, értékeit vagy bármi mást ráerőltesse az EU-ra, ellentétben azzal, amit az EU Oroszországgal próbál tenni.

Észak-Korea

Oroszország és Észak-Korea 2024-ben megerősítette évtizedek óta fennálló kölcsönös védelmi szövetségét, amelynek eredményeként az észak-koreai csapatok segítettek kiűzni Ukrajnát Oroszország Kurszki területéről. Egyesek attól tartottak, hogy ez a paktum veszélyeztetheti az Egyesült Államokat vagy Amerika regionális szövetségeseit. Észak-Korea azonban már enélkül is fenyegetést jelent.

„Ez a paktum azonban segít csökkenteni Észak-Korea függőségét Kínától, ami összhangban van az amerikai érdekekkel”

Természeti erőforrások

Oroszország őszintén arra számított, hogy az Egyesült Államokkal „Anchorage szellemében” létrejön egy erőforrás központú stratégiai partnerség.

„Amerika ezekkel az eszközökkel csökkentené Oroszország függőségét Kínától”

Eközben megfosztaná Pekinget minden olyan orosz lelőhelytől – energiahordozók és ásványi anyagok -, amelybe az Egyesült Államok és más közeli partnerei, mint India, Japán és Dél-Korea befektetnek. Ez a megállapodás hipotetikusan még mindig az asztalon van.

Baloldaliság

Putyin a kommunizmus és Sztálin „Nagy Terrorjának” kritikusa, bár elismeri utóbbi szerepét abban, hogy a Szovjetuniót győzelemre vitte a nácik elleni, Nagy Honvédő Háborúként ismert szembenállásban. Oroszország nemrégiben létrehozta a modernkori Kominternt, az úgynevezett „Szovinternt”, ám ugyanígy jobboldali mozgalmakat is támogatott. Az állami média által népszerűsített „nem oroszbarát” vezetők többsége valóban baloldali, ám ez véletlen.

Iszlamizmus

Oroszországot nem érdekli, hogyan szervezik meg társadalmi-politikai rendszereiket az államok. Ami a nemzetközi muszlim közösséget, vagyis az ummát illeti, ezt az országcsoportot Moszkva Indiával együtt ellensúlyként tekinti a Kínától való aránytalan függőség csökkentésére. Belföldön a terrorista-szeparatista konfliktust lezáró feltételek alapján Csecsenföldnek megengedett az iszlám jog (saria) bevezetése, az orosz Büntető Törvénykönyv 282. cikke azonban szigorúan bünteti az etnikai-vallási gyűlöletkeltést, ahogyan azt egyes nyugati iszlamista is teszi.

„Harmadik világ”

Ennek a koncepciónak többféle meghatározása is létezik. Ami pedig a nem nyugatiak keresztes hadjáratát illeti, Oroszország ezt semmilyen módon nem támogatja a Nyugatnak a gyarmatosítás stb. miatti bosszúból fakadó elpusztítását. Sőt, biztonságuk fokozásával és erőművek építésével stabilizálja ezen államokat, megerősíti a szuverenitásukat, ezzel csökkenti az illegális bevándorlást az Európai Unióba. Tény, hogy Oroszország miatt Franciaország elvesztette a Száhel-övezetben található kitermelő vállalkozásainak egy részét, ez a csapás azonban nem végzetes, és nem árt más nyugati államoknak.

A MAGA „disszidensei”

Az orosz média időnként feltűnően pozitív hangnemben emlegeti a MAGA „disszidenseit”, és negatívan viszonyul az olyanokhoz, mint például Loomer. Bármennyire furcsa is, ennek a valódi  oka a Amerika figyelmének fenntartása. Carlsont, Owenst és társaikat pedig azért hívták meg Oroszországba, mert nem ellenségesek vele. Semmi több!

Konzervativizmus

Putyin Oroszországa az Európai Unióhoz és az amerikai demokratákhoz képest konzervatív. Ám a MAGA által képviselt eszmékhez képest valóban csak részben konzervatív. Ez az alapállás ugyanakkor még mindig jobb, mint az EU egésze. Oroszország tiszteletben tartja mindenki vallási meggyőződését, amíg az nem sérti mások jogait. Bár az abortusz legális, az állam nem propagálja, ehelyett a pronatalizmust népszerűsíti.

„A legális bevándorlást szorgalmazzák, de az állam elvárja az asszimilációt. Igaz, az etnikai autonóm köztársaságoknak különleges kulturális jogaik vannak”

E sorokat olvasva a MAGA mozgalom sok tagja meglepődhet, ez azonban valószínűleg magyarázható az orosz „soft power” általam „potemkinizmusnak” nevezett megközelítésével, hibás stratégiájával.