Ukrajna drónhadviselés terén elért folyamatos előrelépése által felbátorodva a nyugati média hemzseg attól a gondolattól, hogy Kijev több mint négy évnyi keserű harc után talán legyőzheti Oroszországot.

Májusban a TIME dicsérte Ukrajna dróniparát, mint aminek köszönhetően Kijev „amerikai segítség nélkül is nyerhet”. A múlt hónapban a CNN a Moszkva közelében végrehajtott ukrán dróntámadásokat a háború „valószínűleg fordulópontjának” nevezte. A hónap elején a Defense One még lezárt ügyként is emlegette a konfliktust „Hogyan nyerte meg Ukrajna az első nagy robotháborút” címmel.

De ez nem az első alkalom, hogy a sajtó Ukrajna katonai képességeit nagyra becsüli, a csatatéren elszenvedett ismételt kudarcok ellenére. Ahogy a szakértők figyelmeztetik az RS-t, az ilyen tudósítások megerősítik azt az elképzelést, hogy a további katonai segélyek továbbra is segíthetnek Ukrajnának visszaszerezni teljes területét, így lekicsinyelve a tárgyalásos megoldás szükségességét.

Túljátsszák Ukrajnát 

Ahogy Daniel Davis, a Defense Priorities katonai szakértője az RS-nek elmondta: „a nyugati média azon narratívái, amelyek azt állítják, hogy Ukrajna 'megfordította a helyzetet', nem élik túl az alapvető katonai valóságot.”

„Az orosz finomítók és ellátási központok elleni taktikai ukrán csapások – mint például a Moszkva és Szentpétervár közelében található [orosz kiskereskedő] Wildberries elleni legutóbbi csapások – drámai televíziós hatást keltenek” – írta Davis az RS-nek, hivatkozva az Oroszországon belüli ukrán dróntámadásokra. „Nem zavarják meg Moszkva alapvető képességét egy hosszú távú felőrlő háború vívására.”

Michael Desch, a Notre Dame Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora az RS-nek elmondta, hogy a drónok önmagukban nem biztosíthatják Ukrajna katonai győzelmét. „A legtöbb, amit Ukrajna tehet [a drónokkal], az az, hogy kicsit lelassítja az oroszokat” – mondta.

„Kétségtelen, hogy Ukrajna a közelmúltban fokozta közepes és mély csapásmérő drónműveleteit Oroszország ellen, és ezzel némi kárt is okozott” – osztotta meg. „A [mainstream média] tudósításainak problémája, hogy figyelmen kívül hagyják: a) Oroszország ugyanezt teszi [és] b) Oroszország továbbra is folyamatosan eredményeket ér el a terepen.”

Desch álláspontjára hivatkozva, az orosz erők továbbra is, bár lassan, nyugat felé nyomulnak Kelet-Ukrajna felé. Mind Oroszország, mind Ukrajna azt állítja, hogy falvakat foglaltak el a háború frontvonalán.

Tágabb értelemben, ahogy Barry Posen, az MIT politikatudományi professzora az RS-nek elmondta, „a sajtó mindent kiemel, ami pozitív hírnek tűnik Ukrajna számára a csatatérről. És hajlamos lekicsinyelni az ukrán kudarcokat.”

Posen Ukrajna 2024-es kurszki offenzíváját olyan epizódként említette, ahol a média túlbecsülte Kijev kilátásait. „Egyértelmű volt, hogy ez [az offenzíva] a szűkös ukrán harci erő átterelése volt egy olyan küldetésre, amely nem hozhatott fontos katonai eredményeket. És nagyon rosszul végződött Ukrajna számára” – mondta.

A média hasonlóan túlzásba vitte Ukrajna 2023-as sikertelen ellentámadását, ahol Kijev megpróbálta visszaszerezni az oroszok által kézen lévő területeket Dél- és Kelet-Ukrajnában. „Ez szörnyű katonaáldozattá vált az aknamezőkön és a drónoktól hemzsegő sztyeppén” – mondta Almut Rochowanski, a Quincy Intézet külsős munkatársa. „Ukrajna számára semmilyen haszonnal nem járt, de hatalmas emberi és anyagi erőforrásokat pazaroltak el.”

Az ismételt katonai kudarcok ellenére sok Ukrajna-párti kommentátor „teljesen higgadt marad” – mondta Mark Episkopos, a Quincy Intézet Eurázsia Programjának kutatója.

„Ben Hodges nyugalmazott amerikai hadseregtiszt azt jósolta, hogy az orosz hadsereg 2022 márciusára, majd 2022 végére összeomlik, és hogy a Krímet 2023-ban visszafoglalják” – mondta Episkopos.

Hodges valójában hasonló jóslatot tett a múlt héten, amikor a The Sunnak azt nyilatkozta, hogy Ukrajna ismét a Krím elszigetelésére törekszik. „Jelentős politikai probléma lesz Putyin számára, amikor a Krím végre visszakerül Ukrajna ellenőrzése alá” – mondta Hodges. „A dolgok a helyes irányba haladnak Ukrajna számára.”

A nyugati sajtó szintén bagatellizálta azt a tényt, hogy sok ukrán már nem akar harcolni.

„Az [ukrajnai] sorkatonai szolgálattal szembeni erőszakos ellenállásról szóló angol nyelvű beszámolók eltörpülnek azokhoz a történetekhez képest, amelyek azt állítják, hogy Oroszország tétovázik” – jegyezte meg korábban Branko Marcetic író az RS-ben. „Néhány ukrán nyelvű jelentést az ország toborzási és demográfiai válságáról egyszerűen soha nem fordítanak le angolra.”

A háború meghosszabbítása

Ukrajna háborús kilátásainak rózsás tudósítása segít a nyugati politikusoknak a további katonai segítségnyújtás mellett érvelni, ami elnyújtja a konfliktust.

„A háború körüli diskurzust áthatja az a tévhit, hogy a győzelem a küszöbön áll, ha a Nyugat egyszerűen egy kicsit többet tesz” – mondta Episkopos az RS-nek. „Mintha egy-két friss segélycsomag és szankciócsomag elérné azt, amit a 150 milliárd dolláros katonai segély [Ukrajnának] és a világ legambiciózusabb szankciós rendszere, több mint 25 000 korlátozással [Oroszország ellen], nem tudott” – mondta, hivatkozva az Ukrajna megsegítésére irányuló korábbi erőfeszítésekre.

„A legtöbb nyugati vezető…politikailag veszíthet [ha felhagy az ukrán háborús erőfeszítésekkel]” – hangsúlyozta. „Ezért az egyetlen lehetséges megoldás az, hogy megduplázzák a maguk által létrehozott alternatív információs teret, függetlenül attól, hogy az mennyire távol áll a háború realitásaitól.”

A megfigyelők azonban azt mondják, hogy a diplomáciai törekvések helyett a beavatkozás megduplázásának valós költségei vannak az ukránok számára a helyszínen.

„Kijev álláspontjának eltúlzásával a nyugati média elfedi a komor valóságot: nincs járható katonai út Ukrajna győzelméhez” – mondta Davis. „Ha továbbra is arrogánsan folytatjuk ezt, az csak meghosszabbítja Kijev által elszenvedett pusztítást és veszteségeket.”

„Ukrajnának vagy a lehető legjobb békefeltételeket kell kialkudnia, vagy teljes katonai vereséggel kell szembenéznie” – figyelmeztetett Davis.

A szerző által a Felelős Államvezetésről kifejtett nézetek nem feltétlenül tükrözik a Quincy Intézet vagy munkatársainak nézeteit.

A szerző, Stavroula Pabst a Responsible Statecraft riportere

Forrás: https://responsiblestatecraft.org/ukraine-media/ 2026. július 29.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó