Frontex: A határvédelmi ügynökség fejlődése. Mesterséges intelligencia montázs

Az elmúlt években a Frontex egy elsősorban az uniós tagállamok támogatására létrehozott ügynökségből egy több milliárd eurós költségvetéssel rendelkező, elkötelezett uniós határvédelmi ügynökséggé alakult át. Az ügynökségnek ma már több ezer alkalmazottja van, akik közül néhányan felfegyverzettek. Ugyanakkor a Frontexet évek óta bírálatok érik: erői állítólag ismételten megsértették az uniós jogot, és nemcsak, hogy nem akadályozták meg az illegális visszatoloncolásokat, hanem még elősegítették is azokat. A Frontex egy korábbi igazgatója ellen jelenleg a francia igazságszolgáltatás vizsgálatot folytat. Az EU új CEAS (Közös Európai Menekültügyi Rendszer) reformja a Frontex további bővítését hivatott biztosítani.

Egy felfújható mentőtutaj több mint 17 órán át sodródott a vízen. Fedélzetén nők, férfiak és gyermekek voltak – menekültek, akik korábban elérték a görögországi Számosz szigetét. Több médiajelentés szerint a görög biztonsági erők vitték őket vissza a tengerre. Ugyanezen az éjszakán egy, a Frontex által megbízott megfigyelő repülőgép kétszer is átrepült a terület felett. A SPIEGEL kutatása szerint azonban a Frontex nem rendelt el mentőakciót.

Az EU határvédelmi ügynökségét, a Frontexet évek óta azzal vádolják, hogy munkatársai számos esetben nemcsak, hogy nem akadályozták meg az illegális visszatoloncolásokat, hanem ehelyett tolerálták, eltitkolták, vagy akár elősegítették azokat. Ugyanakkor a Frontex több milliárd eurós költségvetést kap az EU-tól, több ezer alkalmazottat és egyre növekvő befolyást. A közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) reformjával a Frontex még mélyebben részt fog venni az EU külső határain folyó eljárásokban.

Embereket küldenek vissza a határokon anélkül, hogy megvizsgálnák, hogy szükségük van-e védelemre és van-e joguk a menedékjoghoz. Ez például egy EU külső határán azt jelenti, hogy a menekültek elérik a görög szigeteket vagy az uniós vizeket, de visszatolják őket Törökország felé. Nincs lehetőségük menedékjog iránti kérelmet benyújtani. Az emberek ilyen vizsgálat nélküli visszatoloncolása sérti a Genfi Menekültügyi Egyezményt.

Az új menedékjogi reform célja a menedékjogi eljárások felgyorsítása, és az EU-ba való menekülés megnehezítése.

Mi az az elutasítás?

Embereket küldenek vissza a határokon anélkül, hogy megvizsgálnák, hogy szükségük van-e védelemre és van-e joguk a menedékjoghoz. Ez például egy EU külső határán azt jelenti, hogy a menekültek elérik a görög szigeteket vagy az uniós vizeket, de visszatolják őket Törökország felé. Nincs lehetőségük menedékjog iránti kérelmet benyújtani. Az emberek ilyen vizsgálat nélküli visszatoloncolása sérti a Genfi Menekültügyi Egyezményt.

A reform 2026. június 12-én lépett hatályba. Megváltoztatja az EU külső határain történő személyek vizsgálatát és regisztrációját. Ott dől el, hogy melyik eljárás vonatkozik az érintettekre: a rendes menedékjogi eljárás vagy a gyorsított eljárás. A gyorsított határeljárások elsősorban azoknak szólnak, akiknek a menedékjog iránti kérelmének az uniós hatóságok véleménye szerint kevés esélye van a sikerre , például azért, mert olyan származási országból származnak, ahol alacsony az elismerési arány. Jelenleg ezek közé tartozik például Banglades, Egyiptom, India, Nigéria, Törökország, Irak, Oroszország és Vietnam.

Fontos: Ez nem jelenti azt, hogy ezekből az országokból érkező összes kérelmet automatikusan elutasítják. Azt jelenti, hogy az EU azt vizsgálja, hogy egy adott országból érkezők milyen gyakran kaptak védelmet az előző évben. Ha ez az arány kevesebb, mint 20 százalék volt – azaz minden ötödik embernél kevesebb –, akkor az adott országból érkező kérelmeket valószínűtlennek tekintik. Ezért gyorsított eljárással dolgozhatják fel őket. Az értékeléshez azonban elegendő, ha egy ország egyes részeit „biztonságosnak” minősítik.

Azokat is ebbe az eljárásba vonhatják, akik megtévesztik a hatóságokat, vagy akiket biztonsági kockázatnak tekintenek. Minden más esetet a rendes menedékjogi eljárásban vizsgálnak.

Az Osztrák Menekültügyi Koordináció figyelmeztet , hogy az eljárások felgyorsítása oda vezethet, hogy a kérelmeket nem vizsgálják meg megfelelően, és megnehezíti a döntések elleni jogi lépések megtételét.

A Frontex feladata a menedékkérők szűrése a külső határokon.

Egy kulcsfontosságú változás a menedékkérők jogi státuszát érinti: még ha már beléptek is az EU területére, jogilag úgy tekintik őket, mintha nem léptek volna be az országba. Ennek következményei vannak a menedékjogi státuszukra nézve, és célja az eljárások felgyorsítása az EU szempontjából. Ha egy kérelmet elutasítanak, azonnal megkezdődhet a kiutasítási eljárás. A kiutasítás azt jelenti, hogy az érintett személyt kiutasítják származási országába vagy egy másik államba. A Frontex feladata, hogy segítsen végrehajtani ezeket az eljárásokat a külső határokon.

Ennek a folyamatnak a középpontjában az új szűrési eljárás áll: a kezdeti ellenőrzés közvetlenül a határon történik. Ez magában foglalja az egyének személyazonosságának, biztonsági kockázatainak és egészségi állapotának ellenőrzését. Biometrikus adatokat, például ujjlenyomatokat is gyűjtenek. Az eredmény határozza meg, hogy valaki menedékjogot kap-e, vagy kitoloncolási eljárás alá kerül-e. A szűrés során a menedékkérőknek elérhetőnek kell maradniuk a hatóságok számára. Az adott állam dönti el, hogy hol kell tartózkodniuk. A gyakorlatban ez a határ közelében lévő központokat jelentheti.

Az Osztrák Menekültügyi Koordinációs Hivatal a körülményeket hasonlónak írja le, mint az őrizetben.

 

Az EU külső határainak „védelmére” létrehozott ügynökség: Hogyan jött létre a Frontex?

A Frontex a frontières extérieures, franciául a külső határok rövidítése. Az ügynökséget 2004-ben alapították Varsóban, és 2005-ben kezdte meg működését. A Frontex azért ügynökség, mert nem a hagyományos értelemben vett különálló uniós rendőri erőként működik. Egy uniós intézmény, amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat külső határaik védelmében. A belépéssel, a menedékjoggal és a kitoloncolással kapcsolatos döntések azonban továbbra is az egyes tagállamok hatáskörében maradnak.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/DE/TXT/PDF/?uri=CELEX:32004R2007">

A Frontex létrehozása szorosan kapcsolódik a schengeni övezethez. A schengeni övezeten belül alig vannak határellenőrzések a tagállamok között. Ezért az EU meg akarta erősíteni az ellenőrzéseket a közös külső határain. A Frontex elsődleges célja a tagállamok határőrizeti hatóságainak jobb együttműködésének, információcseréjének és közös műveletek szervezésének biztosítása volt – maga az ügynökség nem egy nagy határrendészeti erőként működött.

Támogatótól saját hatáskörrel rendelkező fegyveres határőrségig

Megalapítása óta a Frontex lépésről lépésre bővült. Az évek során az ügynökség több feladatot, több pénzt, több személyzetet és több felszerelést kapott.

2011-ben a Frontex további hatásköröket kapott. Azóta az ügynökség kérhet személyzetet és szerezhet be felszerelést, például helikoptereket vagy járműveket. Ezáltal egyre függetlenebbé válik az uniós tagállamoktól.

2015 után a Frontex ismét jelentősen kibővült. Ezt az EU külső határain tartózkodó menedékkérők nagy száma indokolta – akiknek többsége a szíriai, afganisztáni vagy iraki polgárháború elől menekült. A Frontex 1500 fős tartalékállományt kapott. Céljuk az volt, hogy rövid távú támogatást nyújtsanak az EU-tagállamoknak, ha különösen nagy számú menekült érkezik egy külső határra, vagy ha a nemzeti hatóságok túlterheltek lennének. Ezenkívül a Frontex további hatásköröket kapott, amelyek valójában az EU-tagállamok hatáskörébe tartoznak. Ezek a következők voltak:

• A hazatérés felgyorsítása érdekében deportálási intervenciós csoportokat hoztak létre.
• Beavatkozási jog: Ha egy tagállam nem hajtja végre az ajánlásokat, vagy vészhelyzet áll elő, a Frontex vezetésével műveleteket lehet elrendelni.

Saját, 10 000 fős határőrizet

2019-ben megtörtént a következő jelentős lépés. Az EU úgy döntött, hogy állandó tartalékos alakulatot hoz létre. Ez egy különálló határőrökből álló egységet jelent a Frontex számára. Ez az EU első egyenruhás határőrizeti erejének tekinthető. Ezeknek a tiszteknek a célja, hogy támogassák a nemzeti hatóságokat a határellenőrzésben, a határőrizetben, a regisztrációban, az ujjlenyomatvételben, az interjúkban és a visszaküldésekben.

2027-re ez az állandó tartalék várhatóan 10 000 főből fog állni. Ebből 3000 főt közvetlenül a Frontex fog alkalmazni. A fennmaradó 7000 főt az EU és a schengeni államok fogják kirendelni. Ők elsősorban határőrök és rendőrök, akiket a nemzeti hatóságaik rendelnek ki a Frontex műveleteihez.

Bevetéskor a Frontex személyzete az adott állam parancsnoksága alatt áll: Ha görög területen működnek, a görög hatóságok utasításait kell követniük. Ugyanakkor önállóan végezhetnek határellenőrzést és támogathatják a kitoloncolásokat. A Frontex ezért megszervezheti és finanszírozhatja a kitoloncolásokat, de nem dönt arról, hogy kit kitoloncolnak és kit nem. A 2019-es Frontex-rendelet értelmében személyzete lőfegyvert is viselhet.

Több mint egymilliárd euró évente: Hogyan finanszírozzák a Frontexet

A Frontex költségvetését jelentősen megnövelték. Az ügynökséget elsősorban az uniós költségvetés finanszírozza, amely viszont nagyrészt a tagállamok hozzájárulásaiból áll.

Alapításának évében, 2005-ben a költségvetés 6 millió euró volt. 2025-re ez meghaladta az 1,1 milliárd eurót – ami több mint 18 000 százalékos növekedést jelent.

 

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) költségvetése a 2005–2025-ös évekre

Hajók, repülőgépek, drónok: a Frontex felszerelése

A Frontex elsősorban az uniós tagállamok által biztosított berendezéseket használ, de most már saját technológiát is beszerezhet. Ez magában foglalja a járműveket, hajókat, repülőgépeket, drónokat és megfigyelő berendezéseket, például hőkamerás eszközöket és szívverésérzékelőket.

A Frontex repülőgépeket és drónokat használ a határ menti területek és a Földközi-tenger légi megfigyelésére. Ez lehetővé teszi a tisztek számára, hogy időben felderítsék a hajókat, és továbbítsák az információkat az illetékes hatóságoknak. A média beszámolói azonban azt mutatják, hogy a Frontex nem mindig továbbította ezeket az információkat az illetékes uniós hatóságoknak, hanem illegálisan továbbította azokat a líbiai parti őrségnek is.

A Frontex megsérti az uniós jogot: együttműködés a líbiai parti őrséggel

Ahelyett, hogy a menekülteket megmentenék és egy közeli uniós kikötőbe vinnék őket, a líbiai parti őrség elfogja a hajókat, és visszaküldi az embereket Líbiába. Különböző szervezetek szerint ez sérti az uniós jogot, mivel a menedékkérőknek joguk van a menedékjogi eljáráshoz. A Human Rights Watch , a Sea-Watch és a Lighthouse jelentései többek között a Frontex belső e-mailjeire alapozzák kritikájukat. Ezenkívül az EU évente több mint 50 millió eurót utal át Líbiának úgynevezett „határigazgatásra”. A cél az, hogy megakadályozzák a migránsok eljutását az EU-ba – de Líbiában nem tartják tiszteletben az emberi jogokat .

Líbia nem biztonságos ország a menedékkérők számára. Az oda visszaküldöttek bántalmazásról, kínzásról és nemi erőszakról számolnak be az idegenrendészeti táborokban.

Egy Arte dokumentumfilm bemutatja a „migránsbörtönökben” uralkodó körülményeket. Több száz ember él hónapokig egy csótányokkal teli kis csarnokban. A migránsokkal rosszul bánnak – némelyiket meg is ölik. A szabadságot csak pénzért cserébe adják.

Törvénytelen visszatoloncolások: További vádak a Frontex ellen

Amellett, hogy bírálatok érték amiatt, hogy nem továbbított információkat az illetékes uniós hatóságoknak, a Frontexet évek óta illegális visszaküldésekkel vádolják. Az ügynökség állítólag ismételten elmulasztotta megakadályozni a visszaküldéseket , ehelyett tolerálta, eltitkolta, vagy akár lehetővé tette azokat.

Az EU Alapjogi Chartája értelmében mindenkinek, aki védelmet kér az EU-ban, joga van jogi eljáráshoz. A hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az adott személyt üldözik-e, vagy súlyos erőszak fenyegeti-e egy másik országban. Az emberek ilyen vizsgálat nélküli visszaküldése sérti a Genfi Menekültügyi Egyezményt.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a Frontex nemcsak, hogy tolerálta a kitoloncolásokat, de maga is részt vett azokban.

A SPIEGEL, a Lighthouse Reports, a Bellingcat és az ARD közös vizsgálata 2020-ban hozta napvilágra a Frontex elleni vádakat. Az újságírók számos esetet vizsgáltak az Égei-tengeren és a Földközi-tengeren Görögország és Törökország között. Videókat, fényképeket, műholdfelvételeket, hajók és repülőgépek helyzetadatait, valamint belső dokumentumokat elemeztek. Menekültekkel, tanúkkal és a Frontex munkatársaival is beszéltek.

Az egyik eset a szíriai Jouma al-Badival kapcsolatos. 2020 áprilisában más menekültekkel együtt érkezett a görögországi Számosz szigetére. Ott a nemzetközi jog szerint lehetőséget kellett volna kapnia menedékjog iránti kérelem benyújtására. A SPIEGEL kutatása szerint azonban a dolgok másképp alakultak: a görög biztonsági erők visszavitték a csoportot a tengerre, és egy felfújható mentőtutajon hagyták őket. A tutaj ezután több mint 17 órán át sodródott. Csak később mentette ki a török ​​parti őrség az embereket, és vitte őket Törökországba.

A Frontex szerepe különösen fontos ebben az ügyben. A nyomozás szerint az ügynökség megbízásából egy megfigyelő repülőgép kétszer is átrepült a terület felett aznap éjjel. Ezek a repülőgépek kamerákkal vannak felszerelve, amelyek képesek a vízen lévő apró tárgyakat észlelni, még éjszaka is. A képeket élőben továbbítják a Frontex varsói központjába. Ennek ellenére a Frontex nem indított mentési műveletet.

A Frontex hajója állítólag blokkolta a menekülteket szállító hajót

Egy másik, 2020-ban történt incidensben állítólag a Frontex közvetlenül érintett volt. Állítólag egy román Frontex hajó elállt egy menekülteket szállító hajó útját. A videókon látható, hogy a Frontex hajója a hajó közelében halad el, hullámokat csapva, amelyek veszélyesek lehetnek egy túlzsúfolt csónak számára. A görög parti őrség ezután állítólag átvette az irányítást, és visszatolta a hajót Törökország felé.

A Der SPIEGEL és kutatási partnerei arra a következtetésre jutottak , hogy csak 2020-ban a Frontex legalább hat visszatoloncolási esetben volt közvetlenül a helyszínen vagy annak közvetlen közelében az Égei-tengeren, mégsem rendelt el mentést.

Volt igazgató lemondott a vizsgálatok után – ma az Európai Parlamentben ül a jobboldali szélsőségesek színeiben.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot indított a Frontex ellen. Az ügynökség vezetőinek állítólag nem sikerült megakadályozniuk, hogy a görög határőrök illegálisan visszaküldjék az embereket a Földközi-tengerre.

A Frontex akkori igazgatója, Fabrice Leggeri ezért 2022-ben lemondott. A francia igazságszolgáltatás 2026 márciusa óta vizsgálja őt. A vád: emberiség elleni bűncselekmények és kínzás elősegítése. Ez egy emberi jogi szervezetek által indított perből ered. Azzal vádolják Leggerit, hogy egy olyan politikát támogat, amelynek célja mindenáron megakadályozni az EU-ba való belépést – még akkor is, ha ez az uniós jog megsértését jelenti.

Leggeri 2024 óta az Európai Parlament tagja a francia jobboldali populista Rassemblement National párt színeiben.

Forrás: https://kontrast.at/die-geschichte-von-frontex/?fbclid=IwY2xjawS1sTtleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBDOWUxR0xBdjJBQ1JGTzZQc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHkGvdJBjl_JiExa7Ja6ifRdIdo5wX8-SCNRFDWD7rPVPAQO8RC7gGLuJSwOK_aem_g_kaXjWJEurclf8mwBTNgw 2026. június 22.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó