Gaochang kerület, Turpan, Hszincsiang, Kína. Fotó: Christoph Theisinger

Hétszázötven évvel ezelőtt egy 17 éves velencei fiatalember elindult keletre, és negyed évszázadig nem tért haza. Marco Polo 1271-ben hagyta el a velencei lagúnát apjával, Niccolò-val és nagybátyjával, Maffeó-val – három lóháton ülő kereskedővel, akik végül Kublai kán udvarába tartottak. Expedíciójuk során utazóként egy lóerővel közlekedtek.

Négyfős csapatunk – a feleségem, Sonia, barátunk, Patrick Zhong, a fia, Jimmy és én – épp most indultunk el ugyanazon az úton kelet felé, ahol Nyugat találkozik Kelettel az ősi Selyemút mentén. Nem fogok úgy tenni, mintha úgy rögvest megtennénk, mint a fiatal Marco. Lakókocsink egy teljesen elektromos BYD Denza, és a sorozat csúcsmodelljei egyetlen csendes és sima utazás során lenyűgöző 1582 lóerőt érnek el.

De ha levesszük a lóerőt és a hét és fél évszázadot, az út ugyanaz marad: a kíváncsiság határozottan kelet felé mutat, a hit, hogy a békéhez vezető legbiztosabb út az emberi találkozásokon keresztül vezet, és az idegenek hosszú sora, akik a második csésze tea körül új barátokká válnak.

Mi Marco Polo Béke, Kultúra és Fenntartható Fejlődés Útvonalnak hívjuk – 12 ország, 15 000 kilométer, 43 nap, Rómától Hongkongig. Találó módon az Örök Városban, a pápaság otthonában kezdtük, mert az előttünk élő Polókhoz hasonlóan mi is a pápa üzenetét visszük kelet felé, esetünkben XIV. Leó pápa új enciklikáját, a Magnifica Humanitas-t, amely a békéért és az új, hatékony technológiáink bölcs és humánus használatáért folyamodik. A Polók egykor üzeneteket továbbítottak X. Gergely pápa és Kublai kán között egy megosztott világon keresztül. A cél, mint kiderült, 750 év alatt nem sokat változott.

Rómából észak felé fordítottuk az autót, és Bolognában megálltunk tölteni – és itt a huszonegyedik század ünnepélyesen bejelentkezett. A BYD „villámtöltésével” és figyelemre méltó Blade akkumulátoraival kevesebb mint kilenc perc alatt 97,5 százalékra töltöttük fel az akkumulátorunkat, mielőtt megérkezett az eszpresszónk. Marco Polo évszakokban és hegyi hágókban mérte a haladását; mi percekben mérjük a sajátunkat a töltőnél, és abban a figyelemre méltó könnyedségben, hogy Eurázsián egyetlen csepp olaj elégetése nélkül átkelünk. Röviden, ez az utazás egyik fő üzenete: hogy a most érkező zöld technológiák egyszerre szolgálhatják az emberiséget, közelebb hozhatnak minket egymáshoz, és csökkenthetik környezeti lábnyomunkat.

Miközben írok, Velence felé gurulunk – a Polók szülővárosa, ahonnan útjuk elindult, és ahová negyed évszázaddal később visszatértek. Innen utunk Horvátország és Szerbia, Bulgária és Törökország felé fordul, a Kaukázuson át Grúziába és Azerbajdzsánba, a Kaszpi-tengeren át Kazahsztánba és Üzbegisztánba – Khiva, Buhara, Szamarkand, olyan nevek, amelyek ma is a sztyeppéken átívelő utazásoknak otthont adnak –, majd végül Kínába, Hszi'an-ba, Sanghajba és Sencsen-be, utunk július végén Hongkongban ér véget.

Több kormány is meleg fogadtatásban részesített minket, és alig várjuk, hogy együtt ülhessünk politikai, üzleti és kulturális vezetőkkel – és ugyanilyen lelkesen a diákokkal, sofőrökkel, boltosokkal és a fiatalokkal, akik ezt az összekapcsolódó világot öröklik. Határozott vágyunk nemcsak a beszélgetés, hanem a meghallgatás.

Azoknak, akik szeretnének velem tartani, egy online kurzust fogok tartani vezetés közben – egy mozgó tantermet a Selyemút történetéről, a fenntartható fejlődésről és arról a régi, makacs, de szükséges elképzelésről, hogy a nemzetek sokkal jobban járnak, ha együttműködnek, mint ha összeütköznek. Jelentkezni az SDG Akadémián keresztül lehet; az út mindenki számára nyitott, aki kíváncsi. A regisztrációs oldal itt található.

Ahogy múlnak a kilométerek, visszatérek egy alapvető meggyőződésemhez. Sok úgynevezett geopolitikai stratéga és politikus azt állítja, hogy Kelet és Nyugat civilizációi inkább összeütközésre, mint együttműködésre vannak ítélve. Marco Polo jobban tudta. A leghosszabb keleti út végén nem ellenségekre, hanem egy briliáns, kifinomult civilizációra lelt, amely éppoly készségesen cserélt eszméket, mint árukat. A Selyemút soha nem volt egyetlen szál, még kevésbé fal. A Selyemút az ókortól fogva az összekapcsolódások hatalmas hálózata volt. A globalizáció a civilizáció jele, az ókortól a mi korunkig. Dolgozzunk a béke globalizációjáért, a különböző kultúrák harmóniájáért és a fenntartható fejlődésért a mai fiatalok, a huszonegyedik századi Marco és Maria Polók számára.

A Denza zümmög ott, ahol egykor a Polók lovai baktattak. Az általunk kézbesített enciklika új címet kapott, de az üzenet ugyanaz: ha szemtől szemben találkozunk, a béke megszűnik elvontság vagy formula lenni, hanem mindennapi valósággá és örömmé válik.

Iratkozzon fel a Savage Minds csatornára

Julian Vigo által

Oknyomozó riportok és társadalmi kommentárok a közkultúráról, a művészetekről, a tudományról és a politikáról.

Forrás: https://www.savageminds.co/p/the-marco-polo-drive?hide_intro_popup=true 2026. június 20.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó