A múlt szombaton a Vatikánban egy különleges jellegű nyilvános szolidaritási megnyilvánulásra került sor Kubával kapcsolatban. A Szentszék ott tartotta első szentmiséjét a kubai béke és fejlődésért, mivel az ország és lakossága jelenleg súlyos gazdasági nyomással és az Egyesült Államok által jelentett katonai fenyegetéssel szembesül. Ezek komolyan veszélyeztetik a lakosságot. A liturgiát a római Szent Ignác-templomban tartották. Michael Czerny bíboros, a Szentszék Emberi Fejlődésért Felelős Dikasztériumának prefektusa celebrálta a szentmisét, és imádkozott azért, hogy „a szeretett Kuba nagyobb nyugalom, harmónia és remény napjait élhesse meg”.

A vallási szertartás keretében Leyde Rodríguez, Kuba szentszéki nagykövete, valamint Vincenzo D’Adamo atya, a Loyolai Szent Ignác templom rektora és Massimo Névola jezsuita szólt a számos jelenlévőhöz. A résztvevők között volt Jorge Luis Cepero, Kuba olaszországi nagykövete; Miguel Barnet képviselő, kubai költő, regényíró, esszéista és etnológus, aki jelenleg Olaszországban tartózkodik; valamint a Rómában és a Szentszéknél akkreditált diplomáciai testület képviselői.

Michael Czerny bíboros kijelentette, hogy ezen a misén „a kubai nép szenvedéseit, reményeit és várakozásait hozzuk az Úr oltárához, tisztelettel, őszinteséggel és mély szeretettel egy olyan ország iránt, amelynek történelme gazdag méltóságban, kultúrában, áldozatkészségben, hitben és ellenállóképességben”. Névola atya beszédében emlékeztetett arra, hogy „az evangélium tanítja nekünk, hogy az erőszakon kívül más utakat kell választanunk”, az Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági blokádját pedig valódi ostromnak nevezte, és elítélte a katonai invázióval való fenyegetőzést.

Az ENSZ főtitkára is elítélte az amerikai blokád szigorítását. Az ENSZ Afrika–Franciaország csúcstalálkozóján Nairobiban, Kenya fővárosában António Guterres elítélte az amerikai kormány Kuba ellen hozott gazdasági intézkedéseit. Ezeket „a nemzetközi jog megsértésének” tekintette, és ellenezte a Washingtonban és Miamiban megszilárduló éles retorikát. „Nincs olyan katonai megoldás, amelyet Kubával szemben lehetne alkalmazni” – jelentette ki Guterres. Kijelentései összhangban állnak az ENSZ-ben régóta fennálló nemzetközi konszenzussal. 1992 óta az ENSZ Közgyűlése minden évben túlnyomó többséggel elítéli az amerikai blokádot.

Az Egyesült Államokban is növekszik az ellenállás Donald Trump és Marco külügyminiszter Kubával szembeni kijelentései ellen. Így az amerikai kongresszusban is felmerül az ellenállás, bár ez még nem képes többséget szerezni. Több mint 30 demokratikus kongresszusi képviselő, Delia Ramirez képviselőnő vezetésével, kedden levelet küldött Trumpnak, amelyben nyomatékosan felszólították kormányát, hogy zárja ki a Kubával szembeni katonai intézkedéseket.

„Egy ilyen lépés illegális, mélyen destabilizáló és katasztrofális lenne a kubai lakosság számára” – állt a levélben. „Ezt egyértelműen el kell utasítani.” Ezenkívül a levél a Guantánamo-öböl migránsok fogva tartására való felhasználásának befejezését is követelte.

Ezzel szemben a német kormány már régóta nem nyilvánított véleményt az amerikai politikáról. Friedrich Merz kancellár Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök áprilisi látogatása alkalmával így nyilatkozott: „Kuba – annak ellenére, hogy az országnak belpolitikai problémái vannak a kommunista rezsimmel – semmiféle észlelhető veszélyt nem jelent harmadik országokra Kuba határain kívül. […] Ezért nem látom, milyen alapon lenne itt helye beavatkozásnak.”