Ha ma Izrael déli részén jársz Askelón közelében, már csak omladozó falakat, vad fügekaktuszokat és eukaliptuszfákat találsz ott, ahol egykor Palesztina egyik legvirágzóbb települése, Barbra feküdt.

Barbra nemcsak egy hely volt a térképen, hanem egy lüktető, gazdag közösség a Gázai kerületben

Gazdaság: Itt termett a régió legédesebb szőlője, amit Jaffa és Gáza piacain prémium termékként árultak. Emellett mandulát, fügét, olajbogyót, citrusféléket és görögdinnyét termesztettek. A mezőgazdaságot 35-40 méter mély kutakból öntözték.

Kultúra: A falu asszonyai országosan híresek voltak a hagyományos, kézzel szőtt hosszú szőnyegeikről (mazwad).

Oktatás és hitélet: Saját, 1921-ben alapított általános iskolájuk volt, ahol 1947-ben már 252 diák tanult. A falu központjában egy 16. századi oszmán mecset állt, amely a híres középkori tudós, Juszuf al-Barbarawi sejk sírját őrizte.

A történelem és a földrajz:

A falu a Földközi-tengerparti homokdűnék szélén feküdt. A homok beszivárgása komoly problémát jelentett, de az 1940-es évekre a lakosok sikeresen megkötötték a dűnéket házak építésével, fák ültetésével és fügekaktusz-sövényekkel. Közvetlenül a tengerparti autópálya és vasút mellett feküdt, így fontos összekötő kapocs volt. A hely már a római időkben is lakott volt, 1596-ban az oszmán adóösszeírások szerint egy 402 lakosú falu állt itt.

A falu megszállása és etnikai tisztogatása:

Barbra 1948 januárja óta szemtanúja volt az összecsapásoknak. Januárban egy áthaladó buszból lőttek a lakókra és az iskolára, áprilisban pedig a szomszédos cionista település lakóival alakult ki kétórás tűzharc, miközben a falusiak a földjeiken dolgoztak.

A végzetes csapás az 1948. október 15-én indított izraeli Joáv Hadművelet során érte el a falut. Benny Morris izraeli történész leírása szerint az izraeli hadsereg elsöprő tüzérségi és légi bombázást vetett be, hogy „meglágyítsa” a falvakat az elfoglalás előtt. Az Egyesült Press International (UPI) jelentése szerint a repülőgépek súlyos tüzet nyitottak Barbrára. A légitámadások ellen menedékkel nem rendelkező lakosság körében a bombázások teljes kétségbeesést szültek.

Barbra végül 1948. november 4-5-én esett el. Lakóit elűzték, vagy elmenekültek a támadások elől.

Mi maradt utána?

Hogy a palesztin lakosság visszatérését megakadályozzák, a falu földjein azonnal izraeli településeket alapítottak: 1949 januárjában Mefki'im, 1950-ben pedig Telmei Yafe települést.

Ma már csak omladozó vályogfalak és szederindákkal borított romok maradtak. Néhány régi sikátor még látható, de a terület egy részét ma szemétlerakónak és roncsautók tárolására használják, a környező földeken pedig izraeli gazdák termesztenek kukoricát. A falu egykori lakói és leszármazottaik ma túlnyomórészt a Gázai övezet menekülttáboraiban élnek.

Eredeti építési kérelmek, amelyeket Barbra lakói nyújtottak be Palesztina kormányához 1944 márciusában.

Forrás: Igazság határok nélkül – Palesztina mellett állunk