Brüsszel, 2026. április 29. szerda (MB)

Lehet, hogy Európának lassacskán megjön a kedve, hogy dacos oroszellenes politikáját feladva tárgyalásba bocsátkozzon Oroszországgal – jelezte a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

Még az Ukrajna mellett körömszakadásig kitartó „Elszántak koalíciójában” is mind többen felvetik, hogy „megkerülhetetlen” a kapcsolatok felújítása. Legutóbb Alexander Stubb finn elnök vélekedett úgy, hogy csak az a kérdés, mikor és hogyan keressék föl az oroszokat. Alar Karis észt elnök szerint is gondolkodnak azon, hogy mikor melegítik fel a kihűlt viszonyt Moszkvával.

Nyugat-Európa tárgyalókedvét kényszerítő katonai és gazdasági körülmények váltják ki – értékelte tudósítónk.

Még az „elszántak” számára is nyilvánvalóvá kezd válni, hogy délibábot kergetnek Oroszország legyőzésével. Ukrajna vesztésre áll, és csak idő kérdése, hogy Kijev mikor dobja be a törülközőt. Egyre többen felismerik, nincs remény arra, hogy Ukrajnát katonailag megerősíthetnék, ha bevonnák az Európai Unióba. Egyesek egyenesen attól tartanak, hogy Európa gyengülne meg katonailag, ha Zelenszkij rendelkezésére bocsátanák azokat a fegyvereket, amelyekkel a saját védelmüket szolgálják, hiszen az oroszok – mint a tapasztalat bizonyítja – a roncstelepre juttatnák őket.

Gazdaságilag is szorult helyzetbe került Európa. Miközben horribilis összegekkel finanszírozza Kijevet abban a vakhitben, hogy Ukrajna egyszer majd visszafizeti, és megvédi a NATO-t várható szétesésétől, Európa úgy eladósodik, mint még soha.

Az EU adóssága meghaladja a közösség egy éves bruttó nemzeti termékét (GDP) együttvéve. Belgium adósságállománya a GDP 106 százalékával egyenlő, Franciaországé 116 százalék, Olaszországé 140, Németországé 150 százalék.

Ugyanakkor az euró övezet gazdasági növekedése mindössze 1,3 százalékos, azaz nem fedezi az adósságot. Ez nem csak az eurózóna, hanem az egész EU pénzügyi rendszerének destabilizálódásához vezethet. A helyzetet súlyosbítja az energiaárak elszabadulása, mely egyrészt az orosz olajtól és gáztól való elzárkózás miatt keletkezett, másrészt az USA és Izrael Irán elleni agressziója következtében, hiszen Európa nem kap elég energiahordozót a Közép-Keletről.

Egyesek szerint csupán az a kérdés vár megválaszolásra, hogy Európa az ukrajnai konfliktus vége előtt, vagy utána újítja fel a párbeszédet Moszkvával. Reálpolitikai ébredésre utal a finn elnök kijelentése, miszerint „Finnország és Észtország Oroszország szomszédja marad”. Stubb azt is kétségbe vonta, hogy Oroszország meg akarná támadni Európát. +++