Olivier Hoslet/Pool EPA/AP/dpa

Ez valóban szemfelnyitó élmény. Merznek és von der Leyennek nem sikerült keresztülvinniük az orosz pénzeszközök kisajátítására vonatkozó tervüket (Brüsszel, 2025. december 18.).

Egy brüsszeli csúcstalálkozón az EU úgy döntött, hogy a következő két évben összesen 90 milliárd eurót biztosít Ukrajnának. A pénzt az EU által kibocsátott adósságból gyűjtenék össze, és kamatmentes kölcsönként utalnák át Ukrajnának. Ukrajna csak akkor lenne köteles visszafizetni, ha közvetlen háborús jóvátételt kapna Oroszországtól. Mivel ez valószínűtlen, ha nem lehetetlen, a döntés azt jelenti, hogy az EU saját költségén finanszírozza Ukrajnát. A most felajánlott összeg azonban Ukrajna háborúval és az állam további működésével kapcsolatos pénzügyi szükségleteinek csak körülbelül felét fedezi. Az IMF nemrégiben azt sugallta, hogy Ukrajna legkésőbb 2026 második negyedévében fizetésképtelenné válhat. Úgy tűnik, ezt egyelőre sikerült elkerülni – bár meglepetések még mindig lehetségesek.

Politikailag azonban döntő jelentőségű az a tény, hogy a csúcstalálkozón nem sikerült megállapodásra jutni Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke és Friedrich Merz német kancellár által szorgalmazott tervről, amely Belgiumban befagyasztott orosz állami vagyon lefoglalását Ukrajna megsegítése céljából javasolta volna. Ezt a megoldást nemcsak Bart de Wever belga miniszterelnök, hanem több, elsősorban közép-európai ország koalíciója is ellenezte. Ausztria a közelmúltban csatlakozott az ellenzékhez, amelynek tagja volt Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Ciprus, Málta és Olaszország. Csehország, Szlovákia és Magyarország azzal az ígérettel biztosította beleegyezését a hitelmegoldásba, hogy nem lesznek kötelesek az EU ukrajnai adósságait az EU gazdasági teljesítményéből való részesedésük arányában visszafizetni. Friedrich Merz kancellár a megállapodás után kijelentette, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyon végleges lefoglalása továbbra is napirenden van. Emmanuel Macron francia elnök azonban pénteken újságíróknak azt javasolta, hogy az EU folytathatja a közvetlen tárgyalásokat orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, amennyiben az Egyesült Államok által kezdeményezett tárgyalások kudarcot vallanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dicsérte az EU döntését, és azt „a következő két évre szóló pénzügyi biztonsági garanciának” nevezte. Mikola Knjasitszkij ukrán parlamenti képviselő a Facebookon azt írta, hogy az EU „gazdasági szuperhatalom”, és megengedheti magának, hogy az elkövetkező években támogassa országát. Oroszországból megkönnyebbülés hangjai hallatszottak. Kirill Dmitrijev befektetési megbízott az X-en azt írta, hogy a „jog és az ész” győzedelmeskedett az EU-n belüli „háborús uszító frakció” felett. Vlagyimir Putyin elnök egy televíziós szereplésében azt mondta, hogy a „kudarcot vallott Ursula” újabb vereséget szenvedett. Ironikus módon ugyanezt az érvelést hangzották el pénteken a Zöld Párt politikusai a német médiában. Katharina Dröge és Franziska Brantner pártvezetők reggeli interjúkban azt mondták, hogy az EU „elszalasztotta a lehetőséget, hogy egyértelmű jelzést küldjön Putyinnak az egységéről”. Dröge hozzátette, hogy sikert kívánt Merz kancellárnak Brüsszelben.

Németország egy másik területen is kudarcot szenvedett a csúcstalálkozón. Franciaország és Olaszország ellenállásába ütközve az állam- és kormányfők nem adták meg von der Leyen-nek a mandátumot, hogy a hétvégén – az eredetileg tervezettnek megfelelően – Brazíliába utazzon, és aláírja a szabadkereskedelmi megállapodást a latin-amerikai gazdasági blokkal, a Mercosurral (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). A ratifikáció most januárra van kitűzve.

Forrás: https://www.jungewelt.de/artikel/514336.ukraine-krieg-coup-auf-eis.html 2025.12.20.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó