A belga igazságszolgáltatás létszámhiányos és politikai nyomás alatt áll, és nehezen tudja lezárni az európai intézményeken belüli korrupcióval kapcsolatos egyes vizsgálatokat.
Az európai intézményekkel kapcsolatos ügyekben nyomozó belga rendőrök és bírák túlterheltek, miközben az EU arra kéri őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.
Bernard Quintin belügyminiszter múlt csütörtökön a belga parlamentben tartott beszédében elismerte a helyzet súlyosságát. Elmondta a képviselőknek, hogy a szervezett gazdasági és pénzügyi bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó belga hivatalhoz mindössze 35 tisztviselőt rendeltek ki, és hogy munkaterhelésük fele az Európai Ügyészség (EPPO) nyomozásaihoz kapcsolódik.
A korrupcióellenes egység alig van jobban felszerelve, mindössze 64 nyomozóval az egész országban - tette hozzá.
Míg Bernard Quintin ragaszkodott ahhoz, hogy "a korrupció és a csalás elleni küzdelem abszolút prioritás", az EPPO vezetője, Laura Kövesi a múlt hét elején sokkal sürgetőbb figyelmeztetést adott ki. A De Standaardnak és a Le Soirnak adott interjújában Belgiumot a szervezett pénzügyi bűnözés központjának nevezte, noha az ország e fenyegetés elleni fellépése - szavai szerint - "vicc".
"Ez már nem csak belga probléma" - mondta. "A bűnözői csoportok Belgiumot használják platformként a műveleteikhez. Az uniós intézmények többségének otthont adó Belgium pedig különös felelősséggel tartozik".
Az EPPO jelenleg 79 vizsgálatot folytat, többek között olyan politikailag érzékeny ügyekben, mint az Ursula von der Leyent is érintő Pfizergate, vagy az európai pénzeszközökkel való visszaélés egyes parlamenti képviselők részéről. Ezek közé tartozik az Európai Néppárt (EPP) - az ülésterem legerősebb politikai csoportja -, a már megszűnt szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) csoport, valamint több más európai parlamenti képviselő.
A belga vizsgálatok minőségét és bizalmas jellegét is erős kritika érte. A múlt hónapban Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke vállalta, hogy felülvizsgálja a belga rendőrséggel a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó eljárásokat, miután panaszok érkeztek arra vonatkozóan, hogy az európai parlamenti képviselők jó hírnevét csorbítják a nem meggyőző vádak, amelyeket még a megfelelő dokumentálás előtt nyilvánosságra hoznak.
Ezt a kritikát a múlt héten a képviselők is megfogalmazták, amikor a Parlament jogi bizottságának zárt ajtók mögött tartott ülésén megvitatták néhány kollégájuk mentelmi jogának felfüggesztését.
Három, a megbeszéléseket ismerő személy szerint a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok sürgették a belga hatóságokat, hogy konkretizálják az ügyet és nyújtsanak be komolyabb bizonyítékokat. Mindhárom frakciónak van olyan EP-képviselője, aki érintett a Huawei-gate nyomozásban.
A belga igazságszolgáltatás körüli nyugtalanságot erősíti annak nem túl fényes előélete is. A Qatargate-botrányt, amely 2022-ben egy olyan külföldi hatalmakhoz, mint Marokkó és Katar, kapcsolódó befolyási hálózatot tárt fel, még mindig nem hozták bíróság elé, mivel belső jogi viták késleltették a nyomozást.
A színfalak mögött a belga tisztviselők azt magyarázzák, hogy országuk egyedül nem vállalhatja a nemzetközi korrupcióval kapcsolatos összes vizsgálatot.
Alexander De Croo volt belga miniszterelnök támogatta az EPPO hatáskörének 2024-ig történő kiterjesztését, egyes uniós országok támogatásával. Az elképzelés egyre nagyobb teret nyer a Parlamentben, miközben politikai viták folynak az EU csalásellenes struktúrájának átalakításáról.
Tavaly egy igen kritikus OECD-jelentés rávilágított a belga igazságszolgáltatási rendszer rendszerszintű hiányosságaira. 2016 óta az ország mindössze három ítéletet hozott külföldi vesztegetés miatt, öt személyt érintően - és egyetlen vállalatot sem szankcionáltak. A jelentés hozzáteszi, hogy a közelmúltban számos ügy felmentéssel végződött az eljárási késedelmek miatt.
A jelentés súlyos kapacitásproblémákra is rávilágított: a brüsszeli nyomozási bírák átlagosan 150 ügyet kezelnek egyenként, és mindössze három szövetségi ügyész foglalkozik külföldi vesztegetési ügyekkel - ezt a munkaterhelést a bírák fenntarthatatlannak nevezték.
A belga belügyminiszter szóvivője a rendőrségi létszámhiánnyal kapcsolatban a következőket mondta: "Fokozni fogjuk a rendőrök felvételét és képzését. Ez prioritás".
Az igazságügyi miniszter szóvivője a maga részéről azt mondta, hogy "az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek e szakszolgálat színvonalának emelése érdekében", hozzátéve, hogy a nyomozókat nehéz felvenni és megtartani. Azt is elmondta, hogy kapcsolatban áll az EPPO-val.
A jelentéshez Nicoletta Ionta járult hozzá
