Fotó: Elnöki Sajtó- és Információs Hivatal
Az interjút készítette: David Goeßmann, berlini újságíró és szerző. Számos médiumnál dolgozott, többek között a Spiegel Online, az ARD és a ZDF számára. Cikkei megjelentek a Truthout, a Common Dreams, a The Progressive és a Progressive International lapokban. Könyveiben a klímapolitikát, a globális igazságosságot és a média elfogultságát elemzi.
David Goeßmann: A néhány héttel ezelőtti isztambuli tárgyalások Oroszország és Ukrajna között eredménytelenül zárultak. Milyen esélyek vannak a békére?
Anatol Lieven: Jelenleg nem látok kilátást a háború befejezésére. Oroszország és Ukrajna továbbra is messze áll egymástól a békefeltételek tekintetében, és a Trump-kormány sem terjesztett elő saját kompromisszumos javaslatot. Az orosz tábornokok állítólag azt mondják Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Ukrajna jövő év elejére összeomlik, és Putyin hajlandó folytatni a harcot, legalábbis egy ideig. Meg kell várnunk, mi történik a harctéren és az orosz gazdaságban.
David Goeßmann: Miért olyan nehéz diplomáciai megoldást találni az ukrajnai háborúra?
Anatol Lieven: Ukrajna soha nem fogja jogilag elismerni Oroszország szuverenitását a megszállt területek felett, de azokat nem tudja visszafoglalni. Ezért a jelenlegi harcvonal mentén tűzszünetet kell kötni, és a területek jogi státuszának kérdését a jövőbeli tárgyalásokra kell hagyni – ahogyan azt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete után nem sokkal javasolta.
Véleményem szerint belső politikai tényezők miatt az ukrán kormány nem tud olyan békeajánlatot tenni, amelyet Oroszország elfogadhatna – ahogyan a francia establishment sem tudott békét kötni a vietnami kommunistákkal, jóval azután, hogy a háború nyilvánvalóan elveszett. Az európaiak túlságosan megosztottak ahhoz, hogy koherens közös javaslatot tegyenek. A béke kezdeményezésének tehát az Egyesült Államoktól kell jönnie.
Az európai államokkal konzultálni kell a szankciók jövőjéről és az általuk lefoglalt orosz vagyonról Európában. De ők képtelenek egységesen fellépni egy komoly béke-stratégia mögött.
David Goeßmann: Európában és az Egyesült Államokban attól tartanak, hogy Oroszország Ukrajnán túl is tovább fog lépni, és más európai országokat is megtámad? Mi a véleménye erről?
Anatol Lieven: Oroszország katonai képességeit és a NATO-val szembeni szándékait egyaránt jelentősen eltúlozták. Még a hibrid lépések (amelyek nem „háború”) is eddig nagyon kis léptékűek voltak, és inkább figyelmeztetésnek, mint komoly támadásnak tekinthetők. Oroszország nukleáris fenyegetőzéseinek célja az volt, hogy visszatartsa a NATO-t az ukrajnai beavatkozástól, nem pedig egy orosz támadás előkészítése a NATO ellen.
David Goeßmann: A NATO úgy döntött, hogy minden tagállamnak GDP-jének 5%-át kell katonai és kapcsolódó infrastruktúrára fordítania. Hogyan értékeli ezt a példátlan militarizálódást?
Anatol Lieven: Ezek az adatok abszurdak. Az EU GDP-jének 5%-a körülbelül 900 milliárd dollár évente, ami megegyezik az Egyesült Államok katonai kiadásaival, és majdnem háromszorosa Oroszország és Kína katonai kiadásainak összesen. Ez teljesen felesleges és lehetetlen. Ez csak üres zsarolás Donald Trump amerikai elnök részéről, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett maradjon Európa iránt, és nem komoly stratégia.
David Goeßmann: Trump alatt is folytatódik a globális hegemóniaért folytatott küzdelem, lásd az Irán elleni bombázást vagy a Kínával való konfrontációt. Hova tartunk?
Anatol Lieven: Az Egyesült Államok univerzális hegemóniára való törekvése (más néven „Wolfowitz-doktrína”) egy megalomániás projekt, amely lehetetlen, hogy hosszú távon fenntartható legyen. Az egyetlen kérdés, hogy az Egyesült Államok fokozatosan és békésen letud-e mondani róla, vagy vérben és tűzben fog elsüllyedni, magával rántva sok más országot is.
A nukleáris hatalmak között remélhetjük, hogy a nukleáris megsemmisülés félelme megakadályozza őket abban, hogy egymás ellen háborúzzanak. India és Pakisztán példája azt mutatja, hogy a kölcsönös biztos megsemmisítés (MAD) valóban működhet – nélküle India már régen megtámadta volna Pakisztánt. De a globális „demokratikus béke” liberális álma halott, Izrael és az Egyesült Államok ugyanúgy megölte, mint Oroszország.
BRAVE NEW EUROPE az egyik nagyon kevés ellenállási média Európában. Szakértői elemzéseket és riportokat publikálunk a világ vezető gondolkodóitól, amelyeket nem talál meg az állami és vállalati mainstream médiában. Támogassa munkánkat.
Forrás: https://braveneweurope.com/what-are-the-chances-for-peace-in-ukraine-right-now-interview-with-anatol-lieven 2025. július 10
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
