A világ katonai kiadásai 2,7 billió dollárra emelkednek – ez történelmi csúcs. Ugyanakkor milliárdokkal kevesebb áll rendelkezésre az éhező gyermekek megmentésére. Vendégcikk.
A különbség a fegyverkezési kiadások és a fejlesztési együttműködésre fordított kiadások között tovább növekszik. A különböző prioritások miatt a globális katonai kiadások új csúcsértékeket érnek el, míg az éhezés elleni küzdelemre és a fejlesztési együttműködésre fordított források, amelyek a fegyverkezési kiadásoknak csak töredékét teszik ki, stagnálnak vagy akár drasztikusan csökkennek.
A svéd Sipri béke-kutató intézet szerint a globális katonai kiadások 2024-ben 2718 milliárd dollárra emelkednek, ami új rekordot jelent. Ez az előző évhez képest csaknem tízszázalékos növekedést jelent.
Az olyan politikusok, mint Donald Trump amerikai elnök által követelt öt százalékos célkitűzés a NATO-országok számára, azaz a bruttó hazai termék öt százalékának a védelmi költségvetésre fordítása, úgy tűnik, hogy széles körökben többségi támogatást élvez a politikában.
Németország esetében ez körülbelül 225 milliárd eurós katonai költségvetést jelentene. Ezzel Németország még Oroszországot is megelőzné, és a világ harmadik legnagyobb katonai kiadásait felmutató országává válna.
Olvassa el
„Európának kell fizetnie”: Rutte NATO-elnök hogyan hízeleg Donald Trumpnak Telepolis
Öt százalékos cél: hamarosan az EU-polgároknak kell vérüket ontaniuk a NATO-ért? Telepolis
Meglepőnek tűnhet, hogy milyen hatalmas pénzügyi források állnak rendelkezésre – szinte egyszerre – ha megvan a politikai akarat, és különösen, hogy milyen pénzügyi hiányok keletkeznek, ha az akarat hiányzik.
A gazdasági szektorban is rendkívül nagy összegeket bocsátottak rendelkezésre az elmúlt években. A pénzügyi válság során Németország összesen 500 milliárd euró összegű garanciát vállalt a bankok megmentésére.
A pénzügyi válság következtében a bankmentés költségeit Németország számára (az akkori szövetségi kormány) 2017-ben 30 milliárd euróra becsülte. 2020 tavaszától 2022 nyaráig a koronavírus-járvány miatt 130 milliárd euró összegű gazdasági segélyt (támogatások, hitelek, feltőkésítések és garanciák) folyósítottak.
Az ukrajnai háború okozta energiaválság miatt három segélycsomagban, amely magában foglalja a 200 milliárd eurós gazdasági stabilizációs alapot (az úgynevezett „Doppel-Wumms”) is, összesen csaknem 300 milliárd euró áll rendelkezésre. Az orosz Ukrajna elleni támadásának következtében a szövetségi kormány 100 milliárd euró összegű külön alap létrehozását hagyta jóvá a szövetségi hadsereg számára.
Németországban rendelkezésre álló pénzügyi források. Források: Német Szövetségi Parlament, Német Szövetségi Kormány, WFP / Grafik: TP
Hatalmas összegeket bocsátottak rendelkezésre. Ehhez képest elenyészőnek tűnnek az éhínség elleni küzdelemre és a fejlesztési együttműködésre szánt források. Míg 2024-ben a világ több mint 2,7 billió dollárt költött fegyverkezésre, az ODA (Official Development Assistance), azaz az összes állam fejlesztési együttműködésére szánt közpénzek összege mindössze 212 milliárd dollár volt, ami nem éri el a világ katonai kiadásainak tíz százalékát sem.
Kiadások a hadseregre, a közfejlesztési együttműködésre (ODA) és az ENSZ Világélelmezési Programjának költségvetésére. Források: Sipri, OECD, IISD / Grafikon: TP
Németország katonai kiadásai 2024-ben körülbelül 88,5 milliárd dollárt tettek ki. Ezzel a szövetségi állam az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött, de még olyan atomhatalmak előtt, mint India, az Egyesült Királyság és Franciaország, a világ negyedik helyén áll. Összehasonlításképpen: Németország közfejlesztési együttműködésre (ODA) fordított hozzájárulása ugyanebben az időszakban körülbelül 32 milliárd dollárra csökkent. A következő számok is kiábrándítóak lehetnek, ha összehasonlítjuk őket: Németország a világbajnok adományozó.
Tavaly a németek körülbelül 5 milliárd eurót adományoztak jótékonysági célokra. Ugyanakkor a Német Utazási Szövetség szerint új rekordot döntöttek, közel 115 milliárd eurót költöttek nyaralásra (beleértve a célállomáson felmerült kiadásokat is). A Németországban örökölt és ajándékba kapott vagyon 2023-ban az előző évhez képest csaknem 20 százalékkal nőtt, és elérte a 121,5 milliárd euró rekordértéket. A németek magánvagyona 2024 utolsó negyedévében rekordösszegű, több mint 9 billió eurót tett ki.
Ezek a számok mellett elhalványulnak a fejlesztési együttműködésre és az éhínség elleni küzdelemre fordított összegek. Pedig a segítségre szorulók száma hatalmas a szudáni, jemeni és gázai katasztrófaövezetekben. Az ENSZ világélelmezési jelentése szerint 2023-ban becslések szerint 735 millió ember éhezett a világon. 13 másodpercenként egy öt év alatti gyermek hal meg az éhség következtében. Ez évente közel 2,5 millió gyermeket jelent.
Gondolhatnánk, hogy ez egy hatalmas probléma, amelyet nagy politikai és pénzügyi offenzívával kell megoldani. A jelenlegi politikai diskurzusban azonban ezek a negatív számok nyilvánvalóan nem élveznek prioritást.
Nagyon elgondolkodtató, ha a fent említett hatalmas összegeket összehasonlítjuk például az ENSZ Világélelmezési Programjának (World Food Programme, WFP) éves költségvetésével. Ez 2024-ben alig 10 milliárd dollár költségvetéssel rendelkezett, ami a világ katonai kiadásainak mindössze körülbelül három ezrelékét teszi ki (Németország hozzájárulása a WFP-hez alig 1 milliárd dollár volt).
Pedig a világ éhezésének problémája – amint azt a segélyszervezetek és a tudósok fáradhatatlanul hangsúlyozzák – nem elkerülhetetlen természeti katasztrófa, amelynek sorsunkként kell alávetnünk magunkat, hanem ember alkotta probléma.
A WFP az éhezést „a világ legnagyobb megoldható problémájának” nevezi, mivel alapvetően minden technikai feltétel adott ahhoz, hogy a világon minden embert ellássanak élelemmel. A globális éhínség megoldása politikai akarat kérdése.
A konkrét célkitűzések és az időkeret függvényében különböző számítások léteznek, de mindegyikben közös, hogy a világ katonai kiadásainak töredéke elegendő lenne a világ éhínségének felszámolásához.
Egy 2020-ban már közzétett számítás szerint az éhínség elleni küzdelemre fordított források körülbelül 14 milliárd dollárral történő növelésével tíz év alatt 500 millió embert lehetne megmenteni az éhínségtől és az alultápláltságtól. A 2024-re tervezett globális katonai kiadások növekedése (körülbelül 275 milliárd dollár) önmagában is többszörösen meghaladja ezt az összeget.
Olvassa el még
USAID bezárása: az EU megnevezte az első milliókat segély- és politikai programokra Telepolis
USAID: humanitárius segélyszervezet vagy az USA titkos fegyvere? Telepolis
Az éhség, az emberiség legrégebbi ellensége legyőzésének esélyét eddig elszalasztották. Éppen ellenkezőleg, a „nyugati” populista mozgalmak nyomán kialakult izolacionista nemzetállami gondolkodásmód a fejlesztési együttműködésre szánt források stagnálását, sőt csökkenését is jelzi. Legfrissebb példa erre a Trump-kormány törekvése, hogy befagyassza vagy legalábbis drasztikusan csökkentsék az USA segélyezési forrásait.
De a német közfejlesztési együttműködésre (ODA) fordított kiadások is egyre csökkennek. A legfrissebb hírek szerint az ENSZ Sürgősségi Segélyszervezete a legnagyobb finanszírozási csökkentésekre hívta fel a figyelmet, amelyek világszerte több millió embert érintenek.
Martin Frick, a WFP németországi, osztrák és liechtensteini irodájának igazgatója már tavaly ősszel figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi segélyek csökkentése politikai destabilizációhoz vezethet a globális déli országokban, és nem utolsósorban Németország biztonságát is veszélyeztetheti.
Olvassa el még
A perifériára szorítva: Hogyan tűnik el Afrika a hírekből? Telepolis
„Világhírek” a világ többi része nélkül Telepolis
A Nyugat tekintélye és hitelessége súlyosan megrendült számos globális déli országban, amelyek politikailag és a médiában is gyakran marginalizálódnak, vagy akár teljesen figyelmen kívül maradnak. Ez egy olyan probléma, amely a jövőben mind politikai, mind gazdasági szempontból keserűen visszaüthet. A vád az, hogy a Nyugat nem felel meg azoknak az értékeknek, amelyeket retorikájában és beszédeiben mindig olyan magasan tart.
Milyen erős politikai jelzést és milyen hatalmas pozitív emberi hatást váltana ki például, ha a nyugati államok 100 milliárd dolláros külön alapot hoznának létre a globális éhínség leküzdésére.
Vajon lenne-e Németországnak bátorsága és politikai előrelátása ahhoz, hogy ilyen kezdeményezéssel előrelépjen – talán azzal a határozottsággal, amely jelenleg a katonai kiadások növelése terén olyan erőteljesen érzékelhető?
Forrás: https://www.telepolis.de/features/Militaerausgaben-Wofuer-kein-Geld-da-ist-10461326.html 2025. június 28.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
