Kép: HJBC / Shutterstock.com
A politikusok és a média üdvözli Izrael nemzetközi jogot sértő támadását Irán ellen. Ez gyengíti a Nyugat pozícióját. Egy kommentár.
Idén volt a 20. évfordulója a „Star Wars 3 – A Sith bosszúja” című filmnek. Akik 2005-ben látták a moziban, talán még emlékeznek a film által kiváltott vitákra.
Amidala hercegnő (Padmé) részt vesz a galaktikus szenátus ülésén, ahol a kancellár bejelenti, hogy a köztársaságot birodalommá alakítják. A szenátorok viharos tapsától láthatóan megdöbbentve mondja ki híres mondatát: „Így hal meg a szabadság: viharos taps közepette”.
Akkoriban ennek a mondatnak különleges jelentőséget tulajdonítottak: Az Egyesült Államok korábban nemzetközi jogot sértve megtámadta és megszállta Irakot. George W. Bush kormánya olyan törvényeket is elfogadott, mint a Patriot Act, amelyek nemcsak a szabadságjogokat korlátozták, hanem az állami megfigyelést is jelentősen kiterjesztették. Sok kommentátor Amidala kijelentését utalásnak értette az Egyesült Államok militarista politikájára, amit azonban George Lucas rendező cáfolt.
Ma hasonló helyzetbe kerültünk: a nemzetközi jog haldoklik – és ezt a német politikusok és újságírók tapsolják. Míg néhány nappal ezelőtt még esküdtek a nemzetközi jog védelmére és annak a politikai cselekvés irányadó elvévé tételére, addig Izrael nemzetközi jogot sértő támadása Irán ellen teljes fordulatot hozott: Aki például az ENSZ Alapokmányában foglalt erőszak tilalmára hivatkozik, azt mullah-barátnak, romlottnak vagy idiótának nevezik, és lehurrogják.
Merz szövetségi kancellár tapsol a „piszkos munkának”
Friedrich Merz (CDU) szövetségi kancellár szerint az izraeliek csak „piszkos munkát” végeznek mindenki más helyett. „Csak annyit mondhatok: nagy tiszteletem az izraeli hadseregnek, hogy volt bátorsága, és az izraeli vezetésnek, hogy volt bátorsága megtenni ezt.” Mire van még szükségünk az ENSZ Alapokmányára, ha már nem tartjuk be a szabályait, amint azok az érdekeinkkel ütköznek?
Eddig nincs bizonyíték arra, hogy Irán valóban közel állna atomfegyverek gyártásához. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök körülbelül 30 éve hirdeti ezt az állítást – és állítólag mindig az irániak álltak a bomba gyártásának küszöbén. Az 18 amerikai titkosszolgálat még márciusban is igazolta, hogy Irán nem törekszik aktívan atomfegyverre. Az iráni vezetés állítólag nem is indította újra a 2003-ban leállított atomfegyver-programot.
Merz ezzel nemcsak egy nemzetközi jogot sértő támadó háborút legitimál, hanem szabad utat ad a világ összes többi országának is a háborúhoz. Végül is mindig lehet okokat találni – és ha azok nem kötődnek a nemzetközi joghoz, akkor nem is lehet őket elítélni.
Netanjahu célja: a Közel-Kelet újrarendezése
Az érvelésben folyamatosan arra hivatkoznak, hogy csak meg akarják akadályozni Irán atomfegyverkezését. Izrael szempontjából azonban ennél sokkal többről van szó: Netanjahu már többször is kijelentette – és nemrégiben ismét megismételte –, hogy a cél a Közel-Kelet teljes újrarendezése. Netanjahu ezzel Izrael befolyási övezetének nyilvánította a régiót, anélkül hogy bárki ellentmondott volna neki.
Gondolkodás befolyási övezetekben? Három éve az európai országok Ukrajnával kapcsolatban fáradhatatlanul hangsúlyozzák, hogy ez a gondolkodásmód elavult. Végül is minden ország szuverén. De Izrael tervei esetében nyilvánvalóan ismét más mércével mérnek.
Julian Reichelt: „Nem létezik nemzetközi jog”
A nemzetközi jog új megközelítését Julian Reichelt, a szélsőjobboldaliak kedvence fogalmazza meg. Írja az X-en (korábban Twitter):
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de: Nem létezik nemzetközi jog. Soha nem létezett, és soha nem is fog. Ez egy teljesen értéktelen papír, amely mindig is csak gonosztevőket és diktatúrákat védett. Aki a nemzetközi joggal érvel, az egyszerűen nem túl okos.
Aki az ENSZ Alapokmányával érvel, az nem túl okos? Az atomfegyver-tilalmi szerződés csak egy értéktelen papír? Ez a gőg legtisztább formája.
Eva Illouz érvelése Izrael-központú – a kritikák az USA-ra is vonatkoznak
Sokkal mérsékeltebb hangnemben és minden bizonnyal intelligensabban érvel a szociológus Eva Illouz a Zeit (2025.06.18.) című lapban. Iránról úgy ír, mint egy elnyomó rendszerről – ami valóban az –, amely veszélyt jelent Izraelre és fenyegeti a zsidó állam létezését.
Érvelése azonban egy gyengeséggel küzd: Izrael-központú. Sok kritikai pont könnyedén átvihető az Egyesült Államokra is. Az iráni államról így ír: „Megfigyel, elnyom, kínoz, bebörtönöz – és különösen a nőket öli meg”. Az utolsó pontot kivéve ez az Egyesült Államok helyzetének leírása is lehetne. Csak azzal a különbséggel, hogy nem különösebben nőket ölnek meg, hanem világszerte több ezer embert végeztek ki bírósági eljárás nélkül dróncsapásokkal.
Olvassa el még
Senki sem szándékozik támadó háborút indítani Irán ellen! Telepolis
Oroszország dekolonizálása: A Nyugat fel akarja-e darabolni az Orosz Föderációt? Telepolis
Trump és az iráni háború: Make Division Great Again Telepolis
Illouz idézi iráni politikusok kijelentéseit, amelyek állítólag bizonyítják, hogy Izrael bukását kívánják. Nos, ezt nem is vitatjuk, de Illouz nem említi, hogy a gyűlöletnek más forrása is van az antiszemitizmuson kívül. Sok iráni biztosan emlékszik még arra, hogy Izrael segített a sah-rezsim titkosszolgálatának az irániak brutális elnyomásában. Az is elhallgatják, hogy a Hamász és a Hezbollah az izraeli megszállásra reagálva jött létre. A mai Izrael-gyűlöletnek a régióban megvan a maga előzménye.
De az Illouz által felvázolt pusztítási fantáziák nem az irániak sajátosságai, hanem – természetesen más ellenségképpel – ugyanúgy Washingtonból is származhatnának. Nem az egykori amerikai elnök, Ronald Reagan nyilvánította a Szovjetuniót a világ gonoszának? Nem vitatták-e meg az amerikai stratégák az 1990-es években, hogyan lehetne felaprózni Oroszországot? Ezeket a szándékokat a mai napig nem adták fel teljesen. És nem hoztak-e egyre közelebb a NATO fegyvereit az orosz határhoz, hogy Moszkva azokat létező fenyegetésként érzékelje?
A jelenlegi vita nem csak azért szenved hiányosságoktól, mert erkölcsi, egyoldalú és nem a nemzetközi jog alapján folyik. Hanem azért is, mert gyengíti a Nyugat pozícióját Oroszországgal szemben. Ha egy országnak a világ nyilvánossága előtt megadják a jogot, hogy megelőző csapást mérjen egy feltételezett fenyegetésre, akkor ezt nehezen lehet megtagadni egy másik országtól anélkül, hogy elveszítené a hitelességét.
Így a politikusok és a média – akárcsak a Star Warsban – tapsolnak egy agressziónak, amelynek következményei egy napon ellenük fordulhatnak.
Forrás: https://www.telepolis.de/features/So-geht-das-Voelkerrecht-zugrunde-mit-donnerndem-Applaus-10452693.html 2025. június 19.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
