Egy héttel ezelőtt még a szélsőjobboldali milliárdos Elon Musk magát “Donald Trump amerikai elnök első számú haverjának” kiáltotta ki.

De a kép drámaian megváltozott, miután csütörtökön heves internetes vitába keveredtek.

Mi áll a hirtelen fordulat mögött? Könnyű azt hinni, hogy ez csupán a két erős személyiség összeütközése.

Valójában azonban mélyebb ellentmondásokat és repedéseket fed fel Trump “America First” projektjében.

Az első ellentmondás Trump brutális kapitalista víziója és a munkásosztály egy része körében megfogalmazódott “anti-establisment” külvilág-kép között található.

A vitát Musk ellenállása robbantotta ki Trump “One Big Beautiful Bill” nevű törvénycsomagja ellen, amely megtartja a szupergazdagok adókedvezményeit, miközben radikálisan csökkenti a szövetségi kiadásokat.

Musk és más milliárdosok azért támogatták Trump elnökjelöltségét, mert ígéretei zsebre tehető hasznot jelentettek számukra. Trump ugyanis elkötelezett a szövetségi kiadások radikális csökkentése mellett – persze csak azokét, amelyek nem érintik őt – és a profitot korlátozó szabályozások felszámolása mellett.

Trump választói közül sokan azonban támaszkodnak szociális programokra – például az idősek és az egészségügyi ellátásban részesülők.

A KFF felmérése szerint a Medicaid-ben részesülők 27 százaléka tartja magát republikánusnak. A vidéki felnőttek fele – köztük a vidéki republikánusok 37 százaléka – attól tart, hogy a csökkentések veszélyeztethetik ellátásukat.

Trump törvénycsomagja már most is jelentős szövetségi kiadáscsökkentéseket tartalmaz, köztük a Medicaid-et is. Ha jelenlegi formájában megvalósul, kb. 7,8 millióval kevesebb ember lenne biztosított egy évtizeden belül.

Ezért is küzdenek a republikánus szenátorok a Medicaid-csökkentés mértékével, attól tartva, hogy ez visszaüt választóikon.

Trump és a szélsőjobb nosztalgiával tekint az “amerikai álomra”, és ígéri az amerikaiak “születési jogainak” helyreállítását.

A fasiszta Steve Bannon azt akarja, hogy a kormány még inkább támaszkodjon bázisára és folytasson nacionalista politikát. Már Musk kitoloncolását is követeli: “Formális vizsgálatot kell indítani bevándorlási státusza ügyében. Erős meggyőződésem, hogy illegális idegen, és azonnal ki kell utasítani az országból.”

Musk számára viszont a törvénycsomag nem megy elég messzire a szociális kiadások visszaszorításában. Az X-en írta: “Sajnálom, de nem bírom tovább. Ez a hatalmas, botrányos, disznóságokkal teli kongresszusi költségvetési törvény egy undorító rémség.”

De ne higgyük, hogy Musk valami elvi elkötelezettségből támadja a “nagy államot”. A törvénycsomag ugyanis megvonná az elektromos autók vásárlói számára járó 7500 dolláros adókedvezményt – és Musk ellenzi ezt, mert a Teslának ártana.

Az autógyár részvényei már 47,6 százalékot estek január 20-a (a beiktatás napja) és március eleje között. Csütörtökön további 14 százalékot veszítettek – ami 152 milliárd dolláros értékvesztést jelentett a cég számára.

Ez mutatja a másik nagy ellentmondást Trump és Musk között: a kereskedelmi háborúkat.

Az amerikai és kínai gazdaságok összefonódtak, de a két állam közötti versengés a globális imperializmus fő törésvonala.

Trump – akárcsak elődei, Joe Biden és Barack Obama – eltökélt a kínai felemelkedés megállításában és az amerikai hegemónia védelmében. Ennek stratégiai elemei a “lecsatolás” (a Kínától való függés csökkentése) és a “visszahozatal” (az amerikai gyártóipar újjáépítése).

Trump ezért kereskedelmi háborút indított Kína ellen. Musk problémája, hogy bármennyiszer mondja az “America First” mantrát, a Tesla és a SpaceX szoros kapcsolatban áll Kínával.

Musk állítólag dühbe gurult, amikor Trump múlt hónapon nem osztotta meg vele a Kínáról szóló biztonsági tájékoztatást.

Ezek a megoszlások azt mutatják, hogy a Trump-kormány nem egy mindenható, egységes monolit.

De a baloldal nem engedheti meg magának, hogy pattogtatott kukoricát egyen és nézze a show-t. Ellensúlyozni kell Trump támadásait az utcákon, a sztrájkokon, az egyetemeken – és egy politikai alternatívát kell kínálni a republikánusok és demokraták ellen, hogy a remény megmaradjon.

forrás: Socialist Worker