FPÖ-botrányok: H.C. Strache, Herbert Kickl, Karl Heinz Grasser
Az elmúlt években számos nyilvánosságra került botrány és nyomozás egyes FPÖ-politikusok ellen vitákat váltott ki a párt körében előforduló lehetséges korrupcióról, hatalommal való visszaélésről és személyes gazdagodásról. A luxus utazási költségelszámolásoktól a több millió eurós ügyeken át a vezető politikusok ellen indított nyomozásokig – összegyűjtöttük az FPÖ kilenc legnagyobb korrupciós botrányát.
Tartalom
FPÖ Graz: 1,8 millió euró borra, bárokra és kérdéses költségekre
HC Strache pártpénzből finanszírozta luxuséletét
Milliárdokat emésztő Hypo: hogyan terhelte Haider öröksége Ausztriát
Politikai közelség, gazdasági előny: a BUWOG-ügy
Vizsgálat Herbert Kickl ellen médiareklámok és hamis nyilatkozatok miatt
Ibiza-ügy: a 2019-es év nagy botránya
Idegen pénzért semmi sem drága: pezsgőbotrány Brüsszelben
A BVT-botrány és a Kleindienst-ügy célzott támadásokkal sújtja az állami intézményeket
FPÖ Graz: 1,8 millió euró borra, bárokra és kérdéses költségekre
Graz-ban az FPÖ néhány éve egy körülbelül 1,8 millió eurós klubtámogatási pénzügyi botrány középpontjában áll (2021–2023). Az ellenőrzési jelentés szerint közpénzeket használtak fel nem rendeltetésszerűen – drága borokra, bárlátogatásokra, bőséges éttermi számlákra és bizonylat nélküli készpénzfelvételekre. A volt pénzügyi referens, Matthias Eder feljelentette magát, de később kijelentette, hogy „nem csináltmindent egyedül”. Az ügy miatt lemondott ex-alkalmazott Mario Eustacchio 2024 áprilisában váratlanul tért vissza pártfüggetlen városi tanácstagként, és továbbra is helyi politikával foglalkozik.
HC Strache pártpénzből finanszírozta luxuséletét
A Kontrast rendelkezésére álló belső nyomozási dokumentumok szerint a volt FPÖ-elnök Heinz-Christian Strache luxuséletét nyilvánvalóan a korábban feltételezettnél még nagyobb mértékben finanszírozta pártpénzekből. A kár több mint egymillió euróra rúg, és magában foglalja a nyaralások, éttermi látogatások, magánünnepségek, ajándékok, bérleti díjak és házakátalakításának költségeit. Strache exfeleségét is a párt költségén követték. Strache mellett aktív párttisztviselők is vádlottként szerepelnek, köztük Dominik Nepp, aki a FPÖ vezető jelöltjeként indult a 2025-ös bécsi tartományi választásokon. Az érintettek tagadják a vádakat.
A pontos felsorolás bemutatja Strache pártköltségen felmerült kiadásait: Több mint egy millió Strache luxuséletéért: az FPÖ-botrány kiszélesedik.
Milliárdokat emésztő Hypo: hogyan terhelte Haider öröksége Ausztriát
A Hypo-Alpe-Adria-botrány Ausztria egyik legnagyobb pénzügyi botránya. Jörg Haider, a FPÖ tartományi kormányzója alatt a karintiai tartományi bank kockázatos üzletekkel gyorsan növekedett Délkelet-Európában. 2009-ben végül az államnak kellett megmentenie a bankot. A felszámolás végül több milliárd euróba került az adófizetőknek. A fő felelősök Haider, a Hypo volt vezérigazgatója, Wolfgang Kulterer, valamint az akkori FPÖ/BZÖ vezetés voltak. A botrány politikai befolyásolás, átláthatóság hiánya és rossz gazdálkodás hálózatát tárt fel.
Politikai közelség, gazdasági előny: a BUWOG-ügy
A BUWOG-botrány jól mutatja, mennyire összefonódtak a politika és a gazdasági érdekek a 2000-es évek elején a fekete-kék kormányban (VPÖ-ÖFV). Karl-Heinz Grasser volt pénzügyminiszter, aki Jörg Haider politikai köréből származott, 2004-ben központi szerepet játszott a szövetségi lakások eladásában. Ennek során bizalmas információk jutottak el a minisztériumból az FPÖ- közeli lobbistákhoz, például Walter Meischberger-hez és Peter Hochegger-hez. Miközben az állami ingatlanokat privatizálták és jóval az értékük alatt adták el, Meischberger és Hochegger több millió euró jutalékot kapott. 2020-ban Grasser-t hivatali visszaélés és vesztegetés miatt nyolc év börtönbüntetésre ítélték. Grasser fellebbezett az ítélet ellen. 2025-ben új ítélet született: Grasser-t négy év börtönbüntetésre ítélték. A többi résztvevő ellen is nyomozás indult. Maischberger három és fél évre, Hochegger három évre börtönbe vonul. Az ügy rávilágít arra, hogyan használták ki a politikai hálózatokat személyes előnyök elérése érdekében – a politika hitelességének rovására.
A BUWOG-ügy jól mutatja, mennyire összefonódtak a politika és a gazdasági érdekek a 2000-es évek elején a fekete-kék kormányban.
Vizsgálat Herbert Kickl ellen médiareklám és hamis tanúvallomás miatt
Herbert Kickl, az FPÖ elnöke ellen jelenleg több nyomozás is folyik. A Gazdasági és Korrupciós Ügyek Állami Ügyészsége (WKStA) többek között hűtlenség gyanúját vizsgálja, mivel 2017 és 2019 között, belügyminiszterként állítólag állami pénzből hirdetéseket tett közzé, hogy cserébe pozitív sajtóvisszhangot kapjon a bulvársajtóban. Az eljárás Kickl esetleges hamis vallomásaira is kiterjed. 2024 decemberében az osztrák parlament felmentette Kickl-t parlamenti mentessége alól, hogy lehetővé tegye a vizsgálóbizottság előtt folyó nyomozást hamis vallomás gyanúja miatt. A Herbert Kickl ellen felhozott hamis vallomás vádjai a parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett nyilatkozataira vonatkoznak. Konkrétan arról van szó, hogy Kickl a belügyminisztériumban történt bizonyos eseményekről és az FPÖ és a médiavállalatok közötti lehetséges kapcsolatokról szóló kihallgatások során igazat mondott-eés a teljes képről nyilatkozott-e. A parlament, illetve a nyomozók gyanítják, hogy ezeken az üléseken fontos információkat hallgatott el vagy hamisan állított. Az ártatlanság vélelme érvényes.
Az FPÖ elnöke, Herbert Kickl ellen jelenleg több nyomozás is folyik. Fotó: Parlamentsdirektion/Katie-Aileen Dempsey
Ibiza-ügy: 2019 legnagyobb botránya
Az Ibiza-ügyet egy 2017-ben titokban egy ibizai villában rögzített videó indította el, amelyen az akkori alkancellár, Heinz-Christian Strache látható. A videón Strache médiatámogatásért cserébe állami megbízások közvetítését ajánlja orosz barátainak. Amikor a videó 2019-ben nyilvánosságra került, az a második köztársaság egyik legnagyobb politikai botrányához, a fekete-kék kormány bukásához, majd új választásokhoz vezetett. Itt többet tudhatsz meg az Ibiza-ügyről.
Idegen pénzért semmi sem drága: pezsgőbotrány Brüsszelben
Egy másik botrányba 2018-ban az FPÖ európai parlamenti képviselője, Harald Vilimsky keveredett. Akkor derült ki, hogy frakciója, az ENF (Európa Nemzetek és Szabadság) az Európai Parlamentben pezsgőt, drága ételeket és értékes ajándékokat vásárolt munkatársainak – természetesen az adófizetők pénzén. A számviteli ellenőrzés összesen több mint 427 000 eurót kifogásolt a számlákból. Az FPÖ minden részvételt tagadott. Végül az ENF-nek 544 400 eurót kellett visszafizetnie.
A pezsgőbotrány nyomán végül szigorították a pártfinanszírozási szabályokat, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő. Minden osztrák képviselő megszavazta – kivéve az FPÖ képviselőit.
A BVT-botrány és a Kleindienst-ügy állami intézmények elleni célzott támadásokat mutatnak
Az FPÖ állami struktúrákra gyakorolt befolyásának módszereit jól illusztrálja a BVT-ügy. A botrány kiváltó oka egy vitatott házkutatás volt a Szövetségi Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Hivatalban (BVT). Herbert Kickl, akkori belügyminiszter rendelte el a házkutatásokat. A hivatalos indoklás szerint hivatali visszaélésről volt szó. A kritikusok azonban azzal vádolták Kickl-t, hogy célzottan akart befolyást gyakorolni az Alkotmányvédelmi Hivatalra, különösen a jobboldali szélsőségesség elleni osztályra. A razzia a hatóság nemzetközi elszigetelődéséhez vezetett és heves politikai vitákat váltott ki. A bíróság később a házkutatásokat jogellenesnek nyilvánította.
Nem ez volt az első alkalom, hogy az FPÖ célzottan megpróbálta károsítani az állami intézményeket. 2000-ben Josef Kleindienst, egy volt rendőr önfeljelentést tett: saját állítása szerint FPÖ-politikusok megbízásából rendőrségi számítógépekről adatokat lekért és továbbított – cserébe pénzt kapott. Ezeket az információkat gyakran publikálták bulvárlapokban, például a Kronen Zeitung-ban. Az ügy nyomán húsz személy ellen indult nyomozás, köztük olyan prominens FPÖ-politikusok, mint Jörg Haider és Hilmar Kabas. A legtöbb eljárást megszüntették. Csak Kleindienst és Michael Kreißl ellen emeltek vádat. Az első ítéleteket 2002-ben hozták meg (mindegyikben hat hónapos felfüggesztett börtönbüntetés), de eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezték, és a második tárgyalás 2004-ben felmentéssel zárult.
Ezek a botrányok azt mutatják, hogy a párt egyes tagjai célzottan használják fel az állami biztonsági szerveket a politikai ellenvéleményekkel szemben, és helyette a velük azonos nézeteket vallókat részesítik előnyben. Ez a visszaélés aláássa a jogállamiság intézményeinek függetlenségét és veszélyezteti Ausztria demokratikus alaprendjét. Az FPÖ-t nemcsak a korrupció miatt kell kritikus szemmel nézni, hanem a pártban jelen lévő szélsőjobboldali tendenciák és a szélsőjobboldali „egyedi esetekhez” való közelsége miatt is. Itt több mint 100 ilyen esetet gyűjtöttek össze.
„Megint egy ’egyedi eset’: 100 alkalommal szélsőjobboldaliság és rasszizmus az FPÖ-ben”
Kép: Fotómontázs, Parlamentsdirektion, Ailura, INSight Blog
Forrás: https://kontrast.at/fpoe-skandale-korruption-liste/ 2025. június 3.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
