Fotó: mosaik AMS: Foglalkoztatási Hivatal- Munkaügyi Központ

Az ÖVP-SPÖ-NEOS új törvénytervezetében jelentős változásokat tervez a kis mellékállások területén. Azok, akik munkanélküli-ellátásban vagy szociális segélyben részesülnek, többé nem fogják megkapni a lehetőséget, hogy valamilyen mellékkeresetet szerezzenek. Georg Eder ebben nem teljesen jelentéktelen osztályharcot lát a felső rétegek részéről.

Az FPÖ és az ÖVP már a kormányalakítási tárgyalások során is fontolgatta ezt a lépést. Az új hárompárti koalíció most komolyan veszi a kis mellékállásokkal kapcsolatos súlyos változtatásokat. Április eleji kormányüléseiken Wolfgang Hattmannsorfer gazdasági miniszter (ÖVP), Korinna Schumann szociális miniszter (SPÖ) és Christoph Wiederkehr oktatási miniszter (NEOS) bejelentették, hogy megszüntetik a munkanélküliség esetén igénybe vehető kis mellékkereseti lehetőségeket. Most elkészült az első törvénytervezet, amely jelenleg különböző hatóságoknál előzetes véleményezés alatt áll. Ez a felső rétegek osztályharcának kifejeződése, és nem csak a munkanélküliséggel összefüggésben szándékozik változtatni a kis összegű foglalkoztatáson.

Változások a törvénytervezetben

A jelenlegi jogi helyzet szerint azok a személyek minősülnek kis összegű foglalkoztatottnak, akiknek havi jövedelme nem haladja meg az 551,10 eurót. A kis összegű foglalkoztatásban állók csak a törvényes balesetbiztosítást kötelesek kötni, és lehetőségük van viszonylag kedvező önbiztosításra a betegbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás terén. Jelenleg az úgynevezett AlVG-ellátásban részesülők is kis összegű kiegészítő jövedelemre jogosultak. Az AlVG a munkanélküli-biztosítási törvény rövidítése. Ez azt jelenti, hogy azok a személyek, akik munkanélküli-ellátásban vagy szociális segélyben részesülnek, a minimális foglalkoztatási határig terjedő munkavállalással enyhíthetik anyagi helyzetüket az AMS-ellátások folyósítása alatt.

A kormány tervei szerint 2026. január 1-jétől két lényeges változás lép életbe ezzel kapcsolatban. Először is, a kis összegű munkaviszonyok is bekerülnek a törvényes egészségbiztosításba. Így a jövőben a munkáltatóknak ezekre a munkaviszonyokra is be kell fizetniük az egészségbiztosítási járulékot. Ezen felül az úgynevezett munkáltatói járulék – amely a jelenlegi jogi helyzet szerint csak akkor fizetendő, ha több mint egy kis összegű munkaviszony áll fenn – minden kis összegű munkaviszonyra fizetendő lesz. Emellett az úgynevezett munkáltatói hozzájárulást – amelyet a jelenlegi jogszabályok szerint csak akkor kell fizetni, ha több mint egy alkalmi munkaviszony áll fenn – minden egyéb alkalmi foglalkoztatás esetén is fizetni kell majd. Ennek következtében valószínűleg jelentősen csökkenni fog a motiváció a kis létszámú foglalkoztatásra. Bár ez valószínűleg nem a törvényhozó szándéka, ez különösen a nem kereskedelmi szektorban működő kisebb egyesületeket érintheti. Gyakran csak egy kis mellékállású munkavállalót tudnak megfizetni.

Azonban egyértelműek azok a következmények, amelyeket az új törvény a munkanélküli-ellátásban és szociális segélyben részesülők számára jelent. A törvénytervezet ugyanis másodszor is előírja, hogy megszűnik az AMS-ellátás mellett történő jövedelemszerzés lehetősége. Ez alól csak néhány ritka kivétel van.

Az ürügy: költségvetési konszolidáció

Miért teszik ezt? A kormány azzal érvel, hogy csökkenteni kell a kiadásokat. Az AMS-ellátások mellett végzett kis mellékkereset nagyrészének eltörlésével évente mintegy 110 millió euró megtakarítást vár országos szinten. Függetlenül attól, hogy ezek a számok mennyire reálisak, a költségvetési konszolidációhoz való hozzájárulás csekélynek tűnik. A nyilvánosságra hozott adatok szerint 2024-ben körülbelül 28 000 ember végzett kis mellékkeresetet az AMS-ellátások mellett. Több mint 300 000 hivatalosan munkanélküli és valamivel kevesebb mint 4 millió függőben lévő alkalmazott mellett ez is elhanyagolható mennyiség.

Érdekes a törvénytervezet előszavában szereplő becslés a makrogazdasági hatásokról. Az eredeti szövegből idézünk:

„Bár a modellszámításokból arra lehet következtetni, hogy az AlVG-ellátásban részesülők száma a munkanélküliség alatt megkereshető jövedelem korlátozása miatt éves átlagban körülbelül 10 000 fővel csökkenhet, jelentős keresleti hatás nem valószínű [sic], mivel a megnövekedett munkaerő-kínálat részben más munkaerővel fog helyettesülni.”

Más szavakkal: a kormány arra számít, hogy körülbelül 10 000 embert kényszerít teljes biztosítású foglalkoztatásba. Ugyanakkor nem feltételezi, hogy ezáltal betöltésre kerülnek az üres álláshelyek, hanem hogy mások kiszorulnak a munkaerőpiacról. Logikusan tehát nem az annyira sürgősen keresett szakemberekről lehet szó.

Tény: osztályharc felülről

Akkor miről van szó? Felmerül a gyanú, hogy az AMS-ellátások minél vonzóbbá tételéről van szó. Mindezt annak fényében, hogy ezek nemzetközi összehasonlításban amúgy is nagyon alacsonyak. Mint már a képzési szabadság jelentős korlátozása és a szociális segélyek várható csökkentése esetében, a teljes munkaidős fizetett munkán kívüli élet- és megélhetési modelleket is megnehezítik, sőt lehetetlenné teszik. Ezt alátámasztják a bulvársajtóban megjelenő ismételt cikkek, amelyek a szociális segélyek igénybevételét a teljes munkaidős foglalkoztatással állítják szembe. Az érv: a különböző szociális ellátásokból származó „exorbitáns” jövedelmek összegükben nem különböznek jelentősen a teljes munkaidős foglalkoztatásból származó jövedelmektől. Jellemző, hogy ezek a cikkek kizárólag a szociális ellátásokat kérdőjelezik meg, soha nem a teljes munkaidős foglalkoztatás bérszintjét.

A törvénytervezetben megnyilvánuló politika messzemenő következményekkel jár. Nemcsak azokat érinti, akik önkéntelenül veszítik el munkájukat, vagy fizikai vagy pszichikai okokból nem tudják tovább végezni, vagy ideiglenesen el akarnak menekülni a kapitalista teljes munkaidős bérmunkával járó megterhelések elől. Minden bérből élők számára következményekkel jár: minél kevésbé vonzó a szociális ellátások igénybevétele, annál kevésbé hajlandóak az emberek rossz munkakörülmények miatt felmondani bérből élőknek szóló teljes munkaidős állásukat. Makrogazdasági szempontból így a költségvetési konszolidáció leple alatt az úgynevezett munkáltatók tárgyalóereje erősödik. A tervezett törvénymódosítások tehát egyszerűen osztályharc a felső rétegek részéről. Hogy egy szociáldemokrácia büszkén és méltósággal részt kíván-e venni ebben, az rajta múlik.

Forrás:  https://mosaik-blog.at/geringfuegiger-klassenkampf-von-oben// 2025. április 29.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó