Fotó: A kitelepített palesztinok visszatérnek Gáza városába, 2025. január 27. (BASHAR TALEB / AFP)
Az amerikai elnök azt mondta, hogy a gázai lakosságot "ideiglenesen vagy hosszú távon" Egyiptomba és Jordániába akarja áttelepíteni. Mindkét ország, valamint a palesztinok ellenzik ezt.
"Sokkal biztonságosabb és talán kényelmesebb területeken élhetnének." Donald Trump január 27-én, hétfőn az Air Force One, az amerikai elnöki gép fedélzetén újságírókkal folytatott eszmecseréje során megismételte a palesztinok Gázai övezetből való kiköltöztetésére vonatkozó javaslatát. "Szeretném, ha egy olyan térségben élhetnének (...), amely mentes a zavargásoktól, a forradalomtól és az erőszaktól" - mondta az amerikai elnök, miközben a Hamász és Izrael közötti ellenségeskedést a tűzszünet idejére felfüggesztették. "A Gázai övezet hosszú évek óta a pokol". Két nappal korábban Donald Trump már említette annak lehetőségét, hogy a palesztin enklávéból civileket költöztetnének ki a délen szomszédos Egyiptom, keleten pedig az Izraellel határos Jordánia felé. "1,5 millió emberről van szó, és mi csak takarítunk ott" - mondta, és a palesztin területet egy "bontási területhezz" hasonlította. Az amerikai elnök szerint ez az exodus lehet "átmeneti vagy hosszú távú".
A háborús törvényeket tiszteletben kell tartani "Humanitárius szempontból azt mondhatjuk, hogy van értelme a lakosságot elszállítani, hogy menedéket nyújtsunk nekik" - ismeri el Thomas Vescovi, a megszállt palesztin területek kutatója és több könyv szerzője. A Human Rights Watch azonban hangsúlyozza, hogy ezt a nemzetközi joggal összhangban kell tenni. A civileknek "joguk van ahhoz, hogy ne űzzék el őket otthonaikból", és amikor ez megtörténik, "a háborús jog feltételeket szab a lakosság katonai célú kitelepítésére, olyan feltételeket, amelyeket Izrael már eddig is széles körben megsértett" - hangsúlyozza Ahmed Benchemsi, a civil szervezet közel-keleti és észak-afrikai kommunikációs igazgatója. "A gázaiakat út menti bombázások célpontjai voltak az evakuálás során, vagy az izraeli hadsereg által biztonságosnak tartott területeken. Olyan helyekre költöztették őket, ahol minden hiányzott: menedék, áram, alapvető egészségügyi ellátás".
"A háború kezdete óta 1,9 millió gázai - a lakosság 90%-a - számos alkalommal kényszerült lakóhelye elhagyására" az izraeli hadsereg evakuálási parancsainak következtében - mondja Ahmed Benchemsi, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának becslésére hivatkozva- 2024 júliusában. Ezek az "erőszakos, szisztematikus és nagyarányú" lakosságmozgások "az emberiség elleni bűncselekménynek minősülnek" - vádolja a Human Rights Watch vezetője, megjegyezve, hogy civil szervezete 2024 novemberében jelentést tett közzé a témában. Ahmed Benchemsi elutasítja, hogy a tizenöt hónapos konfliktus által megvert, éheztetett és traumatizált civileket ismét arra kényszerítsék, hogy elhagyják otthonaikat. "Ez egyenértékű lenne az etnikai tisztogatásban való bűnrészességgel" - érvel, rámutatva, hogy az ENSZ szakértői így definiálják az "olyan politikákat, amelyek célja egy terület lakosságának egy másikra való lecserélése".
Egy új "Nakba", amitől félni kell
Sok megfigyelő attól tart, hogy a gázaiak soha nem térhetnek vissza a Gázai övezetbe, ha Egyiptomba és Jordániába költöztetik őket. Továbbra is él a "Nakba" (arabul "nagy katasztrófa") traumatikus emléke, amikor a zsidó állam születésekor 800 000 palesztint űztek el földjükről. "1948 óta minden alkalommal, amikor izraeli kényszer hatására tömegesen kitelepítették őket, soha nem térhettek haza" - jegyzi meg Thomas Vescovi. Donald Trump felvetése az izraeli gyarmatosító szélsőjobboldalnak is tetszett.
"Ez egy kiváló ötlet" - örvendezett Bezalel Smotrich pénzügyminiszter január 26-án, vasárnap. "Évek óta a politikusok olyan megvalósíthatatlan megoldásokat javasoltak, mint a föld felosztása és egy palesztin állam létrehozása, ami veszélyeztette a világ egyetlen zsidó államának létét és biztonságát" - tette hozzá a zsidó felsőbbrendűség híve.
"Donald Trump megjegyzései egybecsengenek az izraeli kormány egyes tagjainak elvárásaival, akik vissza akarják venni Gázát a saját kezükbe, és vissza akarják vonni Ariel Sharon 2005-ös döntését az ottani izraeli telepek felszámolásáról." (Thomas Vescovi)
Az izraeli szélsőjobboldal számára az amerikai elnök nyilatkozata "hitelt ad" a Gázai övezet további gyarmatosításának lehetőségének - állítja Thomas Vescovi. Egyúttal eltemeti a nemzetközi közösség egy része által támogatott kétállami megoldást az izraeli-palesztin konfliktus lezárására. "Egy állam nem létezhet terület nélkül. Ha kiürítjük a Gázai övezetet a lakosságától, akkor biztosítjuk, hogy többé nem lehet palesztin államot létrehozni" - magyarázza Lauric Henneton, a Versailles-Saint-Quentin-en-Yvelines-i Egyetem oktatója. Thomas Vescovi szerint ezért hétfő óta több százezer lakos a Gázai övezet északi része felé vonul. Annak ellenére, hogy az épületek 70 százaléka megsemmisült, tudják, hogy egy hosszabb távozás a területük elvesztését jelentené - elemzi a történész. Azzal, hogy visszatérnek északra, és bármilyen eszközzel elkezdik eltakarítani a romokat, meg akarják mutatni, hogy jelen vannak, hogy gyökeret eresztettek, és hogy részt vesznek Gáza újjáépítésében.
Fotó: Gázaiak menetelnek az izraeli hadsereg által lerombolt épületek romjai között 2025. január 23-án Jabaliában (DAWOUD ABO ALKAS / ANADOLU / AFP)
Az arab országok is emlékeznek a Nakbára. Különösen Jordánia, ahol "a lakosság mintegy 60%-a az 1948-ban befogadott palesztin menekültek leszármazottja" - jegyzi meg Thomas Vescovi. "Ha több százezer vagy akár egymillió menekültet fogadnának be, [Kairó és Amman] tudja, hogy sivatagi területeken kellene táborokat működtetniük, és ezeknek a civileknek nem lenne lehetőségük elhagyni a területet. Ez a helyzet annál is inkább elfogadhatatlan ezen országok számára, mert a humanitárius kérdésen túl biztonsági kérdéseket is felvetne abban az esetben, ha területükről olyan terrorista csoportok támadnának, mint a Hamász.
Amerikai nyomás jöjjön?
Már a gázai háború kezdetén, amikor a belső menekültek százezrei tolongtak Rafahban, Egyiptomot arra kérték, hogy nyissa meg a határát, hogy a menekültek bejuthassanak. Kairó ezt elutasította. Abdel Fattah al-Sissi elnök még azt is javasolta Izraelnek, hogy a saját területén, a Negev-sivatagban fogadjon be gázaiakat, sikertelenül. Egy évvel később Egyiptom megerősítette álláspontját. "Az ilyen lépések veszélyeztetik a stabilitást, a térségben a konfliktus továbbterjedését kockáztatják, és veszélyeztetik a béke és az együttélés lehetőségeit" - közölte az egyiptomi külügyminisztérium Donald Trump megjegyzéseire reagálva. Ammán a maga részéről biztosította, hogy "a kitelepítés elutasítása megingathatatlan álláspont, amely nem fog változni". "Jordánia a jordániaiaké, Palesztina pedig a palesztinoké" - hangsúlyozta a külügyminisztérium.
Fotó: Palesztinok ezrei gyalogolnak a tenger mentén Nuseiratnál, hogy elérjék a Gázai övezet északi részét 2025. január 27-én. (BASHAR TALEB / AFP)
Lauric Henneton történész úgy véli, nehéz tudni, "mennyire lehet hitelt adni" Donald Trump kijelentéseinek, illetve, hogy azokat követik-e majd tettek az amerikai elnök részéről. Az Egyesült Államok "szoros kapcsolatokat ápol Jordániával és Egyiptommal" - jegyzi meg a történész. Kairó "jelentős segítséget kap Washingtontól, különösen katonai segítséget". Ezért ezek potenciális nyomásgyakorló eszközt jelentenek a Fehér Ház számára, amely nemrég felfüggesztette a külföldi országoknak nyújtott összes segélyt, kivéve az Izraelnek és Egyiptomnak nyújtottakat. Lauric Henneton azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Donald Trump és a kairói, illetve ammani tárgyalópartnerei közötti megbeszélések "nem vezetnek eredményre". "Nehezen tudom elképzelni, hogy Egyiptom hajlandó lenne egymillió menekült terhét magára vállalni a fegyverszállításokért cserébe, amelyeket esetleg Oroszországtól vagy Kínától is hajlandó lenne beszerezni".
Nem beszélve a palesztinok ellenállásáról, de a Hamász ellenállásáról is, amely a Gázai övezet feletti ellenőrzés fenntartására törekszik, hogy biztosítsa fennmaradását. Vasárnap a palesztin iszlamista mozgalom politikai irodája azt ígérte, hogy "meghiúsítja" Donald Trump javaslatát, "ahogyan évtizedek óta minden kitelepítési projektet meghiúsított".
(A Thomas Vescovi által emlegetett kétállami megoldás kezdettől fogva csődöt mondott. Hogy a Hamasz mennyire terrorista, mennyire csak saját fennmaradását biztosítja, bizonyítják az általa ellátott állami feladatok – Balmix szerk.)


