A Meloni-kormány politikája ellen 500.000 dolgozó az utcán

November 29-én minden ágazatból több millió dolgozó sztrájkolt a CGIL és az UIL felhívására, a Meloni-kormány politikája ellen, különösen a pénzügyi törvény ellen, amely 5700 munkahely leépítését irányozza elő az iskolákban, 4 milliárddal kevesebbet az önkormányzatoknak, újabb megszorításokat az egészségügyben... A sztrájk a bérek és a nyugdíjak emeléséért is szólt, egy olyan helyzetben, amikor a vásárlóerő most alacsonyabb, mint 1993-ban. Negyvenhat városban ötszázezer dolgozó vonult az utcára: Bolognában 50 ezren, Nápolyban 30 ezren, Milánóban 15 ezren. Torinóban, ahol legalább 30 000 munkás vonult fel, egy nagyon hosszú menet vonult át a városközponton, és megtöltötte a központi teret. "A sztrájk támogatása nagyon erős volt: a munkavállalók több mint 70%-a Olaszország-szerte" - jelentették be a szakszervezetek. Sok gyárban a sztrájkot még a dolgozók 100%-a is követte. Ez volt a helyzet a tarantói Heineken, a firenzei Sammontana, a pármai Citterio, a novarai Lagostina és a reggio emiliai Dana vállalatoknál.

Sok iskola is zárva maradt. Ahogy egy munkás a torinói tüntetésen megjegyezte: "Egy határozatlan idejű sztrájk kellene ahhoz, hogy a kormányt valóban térdre kényszerítsük. Ez egy nagyon tisztességes sztrájk, de manapság fennáll a veszélye annak, hogy inkább a létezés demonstrációjává válik, mintsem hogy küzdelmet folytassunk azért, hogy valami történjen. Egy másik munkavállaló: "Nem engedhetjük meg, hogy eltöröljék a sztrájkjogot, ami valós veszélyt jelent. Ezért is lényeges a sztrájk". A Stellantis csoport egyik dolgozója megkérdezte: "És most? Ez a sztrájk mind szép és jó, de hogyan vesszük rá a kormányt, hogy tényleg hajoljon meg?” A leszámolás még csak most kezdődött. A munkaügyi miniszter, Salvini (Északi Liga), aki arra kényszerítette a közlekedési dolgozókat, hogy négy órára korlátozzák a sztrájkot, kijelentette, hogy a decemberre bejelentett újabb sztrájkokkal szemben kész megújítani ezt a korlátozást.

A CGIL főtitkára, Landini a maga részéről kijelentette: "Fel akarjuk fordítani az egész országot", és hozzátette: "Eljött az ideje egy valódi társadalmi lázadásnak. Lázadás nélkül nincs szabadság". Ez így van. De hogyan biztosíthatjuk, hogy a társadalmi lázadás sikeres legyen? Azzal, hogy kikényszerítjük az 1990-es években a balközép által a szakszervezeti vezetők támogatásával elfogadott sztrájkellenes törvény hatályon kívül helyezését. Hogyan lehet minden követelést teljesíteni? Ez a kérdés áll most a munkásgyűlések középpontjában.

 (Lorenzo Varaldo)

Méltatlan!

Carlos Tavares, a Stellantis* lemondott főnöke és több tízezer munkahely sírásója, nyugdíjba vonulásra készül. Megkezdte a Stellantis új vezetésével a végkielégítéséről szóló tárgyalásokat. A Corriere della Sera olasz napilap 100 millió eurós csomagról beszél. A France Info szerint több tízmillió euróról van szó, mivel az igazgatótanácsnak "nincs ellenére, hogy magas végkielégítéssel távozzon, úgy ítélve meg, hogy nem teljesen érdemtelen". Hogyne! Tavares arra is számít, hogy "teljesítményrészvényekből" részesül, amelyeket a célok elérése esetén fizetnek ki. Végül pedig tudja, hogy további nyugdíjat is kap. Hiszen 2016 óta a PSA, majd a Stellantis évente közel 2 millió eurót tett félre Tavares öreg naapjaira. Méltatlan! Ugyanakkor, amikor a főnökök tömegesen bocsátanak el, hogy növeljék a nyereségüket és a részvényeseknek kiosztott osztalékot!

Méltatlan, hogy a főnökök ugyanakkor a "munkaerőköltség" csökkentése érdekében áthelyezik a termelést. Szemérmetlen, amikor a főnökök ugyanakkor elutasítanak minden béremelést, hogy megőrizzék árrésüket.

Ezek ellen a döntések ellen lázadnak fel a munkavállalók Franciaország-szerte - és Európa-szerte -, és sztrájkolnak, hol az elbocsátások ellen, hol a munkakörülményeik védelmében. Ez igaz a magánszektorban és a közszolgálatban is, ahol december 5-én nagyszabású sztrájk lesz a kormány munkahelyek feldúlását célzó politikája ellen, és ahol már több helyen tervezik a december 6-i folytatást. A tőkések és a kormány brutális offenzívájával szemben, amelyet a munkavállalók kollektív jogai ellen indítanak, az egység kérdése nyilvánvalóan a sztrájkot előkészítő gyűléseken folytatott megbeszélések középpontjában áll. Ez lesz a középpontjában a december 7-i, az egységért fffolytatott 5. országos találkozónak is, amely egység alapvető fontosságú a követeléseinkhez, és Macron, kormánya és politikája megbuktatásához is.

(Christel Keiser)

(A Stellantis tizenöt autómárkát készít és forgalmaz, ötöt a francia Groupe PSA csoporttól - Citroën, DS Automobiles, Opel, Peugeot és Vauxhall - és tízet az olasz-amerikai Fiat Chrysler Automobiles (FCA) csoporttól - Abarth, Alfa Romeo, Chrysler, Dodge, Fiat Automobiles, Fiat Professional, Jeep, Lancia, Maserati és Ram. Emellett számos szolgáltatási márka - köztük a Stellantis Finance & Services, a Free2Move és a Leasys-, eredeti berendezésgyártók - köztük a Mopar- és különböző vegyesvállalatokban lévő érdekeltségek tulajdonosa- ford.)

Németország: A leszámolás a Volkswagennél kezdődik

Az IG Metall szakszervezet december 2-tól figyelmeztető sztrájkokra hívja fel a Volkswagen belső kollektív szerződés hatálya alá tartozó üzemek dolgozóit. Az ok? A menedzsment úgy döntött, hogy az IG Metall és az üzemi tanács javaslata a béreken való 1,5 milliárd eurós megtakarításról "nem megfelelő"! Az IG Metall "a Volkswagen eddigi legnehezebb bérharcát" jelentette be. A vállalat kollektív szerződésének hatálya alá tartozó 120 000 munkavállaló léte forog kockán, valamint a szászországi gyár 10 000 dolgozója, akik 2021-ben csatlakoznak a Volkswagen "házon belüli" kollektív szerződéséhez.

Az autóipar egészét tekintve 2019 és 2023 között 46 000 munkahely szűnik meg. Ezt várhatóan 146 000 követi 2035-ig. A Volkswagen, a BMW és a Daimler 50 és 55 milliárd euró közötti nyereséggel számol idén. Mivel azonban a Volkswagen idén valamivel kevesebb profitot termel, mert a profitráta nem felel meg más iparágakénak, a vállalat vezetése, mivel nem akarja vállalni a részvényárfolyam és az osztalék csökkenésének kockázatát, 10%-os bércsökkentést, 10.000 munkahely megsemmisítését és három gyár bezárását követeli. A munkavállalók és szakszervezetük, az IG Metall a kapitalizmus brutális törvényeivel szembesülnek: a termelőerők megsemmisítésével a csökkenő nyereségre válaszul. Nyilvánvaló, hogy a "hagyományos" bérharc a kollektív tárgyalásokért nem lesz elég a kérdés megválaszolásához. Ezért kell az IG Metallnak összehívnia az autógyárak és az alvállalkozók üzemi megbízottjainak országos találkozóját, hogy egyesüljenek az autóiparban történő elbocsátások ellen! Nincs több osztalékfizetés! A Volkswagen visszaállamosítását! 

(H.-W. Schuster)

Forrás: Tribune des Travailleurs, 468.sz.