Az egészségügyi asszisztensek Európában jelentős bérkülönbségekkel szembesülnek, mind nemzetközi, mind pedig az állami és magánszektorok között, ami tovább súlyosbítja az egészségügyi munkaerő válságát.

Az egészségügyi asszisztensek Európa egészségügyi rendszereinek alapvető részét képezik, azonban bérük továbbra is a legalacsonyabbak közé tartozik az ágazatban. Az Európai Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (EPSU) új jelentése riasztó bérkülönbségeket tár fel, amelyek azt mutatják, hogy a bérek elmaradnak az inflációtól, miközben az életköltségek drasztikusan emelkednek. Az egyre növekvő munkaterhek és a feladatok átcsoportosítása mellett ez rendkívül bizonytalan helyzetet teremt a munkavállalók számára.

Az EPSU kutatói 15 európai ország összehasonlításában aggasztó különbségeket találtak az egészségügyi asszisztensek fizetése között, amely akár négyszeres eltérést is mutat az egyes országok között. Németországban az asszisztensek medián órabére körülbelül 20 euró, míg Romániában ez kevesebb, mint 5 euró. Románia kirívó példa: a jelentés szerint még a diplomás ápolók is átlagosan 22%-kal kevesebbet keresnek a nemzeti mediánbérnél. Ez a bérszakadék jól mutatja, miért küzd Románia az egészségügyi dolgozók tömeges elvándorlásával.

A probléma azonban nem csupán a nemzetközi bérkülönbségekre korlátozódik. Az egészségügyi asszisztensek bére gyakran messze elmarad az átlagos és medián nemzeti jövedelmektől. Egyes esetekben, például Angliában, Írországban és Spanyolországban, egyes munkavállalók csak a nemzeti minimálbért kapják. Mindeközben fontos feladatokat látnak el, például a betegek személyes higiéniájának segítését, étkezésekkel kapcsolatos segítséget, sőt életfunkciók monitorozását.

Számos ilyen feladat korábban az ápolók munkakörébe tartozott, de a „feladatok átcsoportosításának” általános trendje miatt az asszisztensekre ruházták át. Az egészségügyi szakpolitikai elemzők gyakran úgy tekintenek erre, mint egy módra, hogy az elnéptelenedett munkaerő terheit újraosszuk. Azonban a munkáltatók és döntéshozók szempontjából a feladatok átcsoportosítása gyakran azt jelenti, hogy a munkavállalók kevesebb képzéssel és alacsonyabb fizetéssel vesznek át további feladatokat. Például Angliában az egészségügyi asszisztensek képzése mindössze egy hónapig tarthat, szemben az ápolói végzettséghez szükséges három évvel.

Az EPSU-tól Can Kaya rámutat egy másik fontos aspektusra a feladatok átcsoportosításával kapcsolatban, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni az egészségügyi dolgozók jogainak tárgyalásakor. Bár gyakran valós problémák technikai megoldásaként mutatják be, a gyakorlatban ez gyakran költségcsökkentésként jelenik meg az egészségügyi munkaerő-tervek kidolgozásakor. „Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb fizetésű dolgozókra hárítanak feladatokat, hogy csökkentsék a kiadásokat” – magyarázza Kaya. Ennek eredményeként az egészségügyi asszisztensek a munkaerőhiány és a megszorítások kereszttüzében találják magukat.

A szakszervezetek jelenléte segíthet ebben a helyzetben, kezelve mind a béreket, mind a munkaterheket az ágazatban. Ha szakszervezetek működnek, még a magánszektorban is, a bérszakadék általában kevésbé lesz kifejezett – magyarázza Kaya. Például egyes skandináv országokban, ahol a magánintézményekben is magas az érdekvédelmi lefedettség, szűkebbek a bérkülönbségek, míg Olaszországban a szakszervezetek továbbra is erősebbek a közszektorban.

Egyes esetekben a közszektorban dolgozó egészségügyi asszisztensek akár 30%-kal vagy többet keresnek, mint magánintézményekben dolgozó társaik, amelyek terjedése Európa-szerte megfigyelhető. A legnagyobb különbségek a köz- és magánbérek között Olaszországban, Írországban, Spanyolországban és Cipruson figyelhetők meg. Ez egy másik tényezőre is rávilágít, amely hozzájárul a bérkülönbségekhez, ahogy Kaya elmagyarázza: „A magánszektor üzleti tevékenység, amelynek célja a profit maximalizálása, amit a munkavállalók alacsonyabb bérezésével ér el. A kereskedelmi szemlélet a bércsökkentések egyik mozgatórugója.”

Az egészségügyi asszisztensek jelenlegi helyzete rávilágít Európa egészségügyi munkaerő-stratégiájának kudarcaira. „A jelenlegi munkaerőválság nemzeti és európai válság is” – mondja Kaya. Miközben a nemzeti kormányok felelőssége, hogy megvédjék az egészségügyi és szociális szektort, Kaya hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak is lépéseket kell tennie, beleértve a fiskális szabályok felülvizsgálatát. „A megszorítások csak tovább súlyosbítják a meglévő munkaerőválságot” – figyelmeztet. Határozottabb fellépésre és beruházásokra van szükség minden európai kormányzati szinten, hogy megállítsák a munkaerőhiányt és biztosítsák a biztonságos létszámokat.

forrás: peoplesdispatch.org