Az aktivisták ma fokozták követeléseiket, hogy az energiahálózatokat teljes közösségi tulajdonba vegyék vissza, miután a National Grid 14 százalékos nyereségnövekedést jelentett be.

A vállalat, amely Nagy-Britannia áramhálózatait és kábeleit építi és üzemelteti, 2,05 milliárd font működési nyereséget könyvelhetett el szeptember 30-ig tartó hat hónapban, túlszárnyalva az előző év azonos időszakában elért 1,8 milliárd fontot.

Az energiaszolgáltatók hálózathasználati díjat fizetnek a National Gridnek, amelyet tovább hárítanak a fogyasztókra a számláikon keresztül – ezek októberben ismét 10 százalékkal emelkedtek.

2023-ban a National Grid részvényesei 1,6 milliárd font osztalékot kaptak, miközben hatmillió háztartás ragadt az fűtőanyag-szegénység csapdájában a növekvő költségek miatt.

Sharon Graham, a Unite szakszervezet főtitkára szerint a National Grid nyeresége “feltárja” Nagy-Britannia tönkrement energiarendszerét.

Azt mondta: „Az olyan energianyerészkedők, mint a National Grid, külföldi részvényesek számára vonnak el készpénzt egyre drágább számlákon keresztül. Itt az idő, hogy az energiainfrastruktúrát közösségi tulajdonba vegyük vissza, hogy a brit nép és a gazdaság részesüljön belőle, nem pedig külföldi befektetési alapok.”

A szakszervezet kutatása szerint egy állami tulajdonú átviteli és elosztási rendszer évente 3,8 milliárd font megtakarítást hozhatna.

Portugálián kívül Nagy-Britannia az egyetlen ország Európában, amely (teljesen) privatizált villamosenergia-hálózattal rendelkezik.

Cat Hobbs, a közösségi tulajdonért kampányoló We Own It szervezet igazgatója a Morning Star-nak azt nyilatkozta: „A National Grid már nem a miénk, a brit népé. Thatcher eladta külföldi milliárdosoknak és befektetési alapoknak. Ez egy nagyon vonzó befektetés, mert, mint a víziparban is, ez egy természetes monopólium. Lényegében az ügyfelek kénytelenek használni a szolgáltatást.

„Mi történik, amikor hatalmas fejlesztésekre van szükség a rendszerben?

„Például azokra a fejlesztésekre, amelyek elengedhetetlenek a megújuló energia átváltásához? Miközben a magántulajdonosok szívesen veszik ki a profitot, kevésbé lelkesek a pénz visszafektetésében.

„A megoldás a közösségi tulajdon. Ahelyett, hogy ezek a nyereségek külföldi milliárdosok bankszámláira áramlanának, évi 4 milliárd fontot fordíthatnánk létfontosságú hálózatfejlesztésekre. Ez előkészítené az utat a zöld átmenethez és csökkentené az energiaszámláinkat.”

Szeptemberben a kormány bejelentette, hogy 630 millió fontos ügylet keretében részben közösségi tulajdonba veszi a National Gridet, megvásárolva az elektromos rendszer üzemeltetőjét, amely az aktuális energiatermelést és -felhasználást egyensúlyozza.

Azonban egyelőre a számlák tovább emelkednek – múlt hónapban az Ofgem szabályozó emelte az energiaár-plafont, így egy tipikus háztartás költsége 1 568 fontról 1 717 fontra nőtt évente.

Simon Francis, az End Fuel Poverty Coalition koordinátora szerint: „A National Grid az egyik magánmonopólium, amely hozzájárul az alapdíjakhoz az energiarendszerben betöltött szerepén keresztül.

„Szükségünk van ezeknek a díjaknak a reformjára, hogy többé ne kelljen finanszíroznunk a cégek túlzott profitját, miközben emberek reszketnek a hideg, nyirkos otthonaikban.”

Caroline Simpson a Warm This Winter szervezet képviseletében azt mondta: „Mindenki torkig van azzal, hogy az energiapiac kizsákmányolja őket, és ismét egy újabb karja ennek a profithajhászó iparnak óriási nyereségről számol be.”

Azt követelte, hogy a kapzsi cégek fizessék meg egy olyan szociális tarifát, amely kedvezményt nyújtana azoknak az energiaszámlákra, akiknek a legnagyobb szükségük van segítségre.

forrás: Morning Star