Ezt most egy új tanulmány is megerősíti: a teljes fizetéssel járó munkaidő-csökkentés boldogabbá, egészségesebbé és produktívabbá teszi a munkavállalókat - és gazdaságilag is kifizetődő. A gazdaság ugyanis növekszik, a munkanélküliség pedig alacsonyabb az uniós átlagnál, 3,4 százalék. Izland gazdasági növekedése csak 2023-ban 5 százalékos.

Izland, mint a siker modellje: 5 százalékos gazdasági növekedés a csökkentett munkaidő ellenére is

Izland évek óta úttörő szerepet játszik a munkaidő csökkentésére irányuló különböző modellek bevezetésében és kipróbálásában. A brit Autonómia Intézet és az Izlandi Fenntarthatósági és Demokrácia Szövetség (Alda) új tanulmánya most azt mutatja, hogy ez kifizetődött. A csökkentett munkaidőben - átlagosan heti 35 órában - dolgozók 80 százaléka ugyanis elégedett az új modellel. Több mint 60 százalékuk szerint javult a magánéletük, és mentálisan és fizikailag is nyugodtabbnak érzik magukat.

„A tanulmány igazi sikertörténetet mutat: a rövidebb munkaidő mára széles körben elterjedt Izlandon, és a gazdaság számos mutató tekintetében erős” - mondta Guðmunmdur D. Haraldsson, a tanulmány egyik szerzője a Die Pressecímű napilapnak.

A pozitív eredmények ellenére a magánszektornak még mindig van mit behoznia. Itt a munkavállalóknak csak 42%-a részesül a munkaidő-csökkentés előnyeiből. Összehasonlításképpen, a közszférában ez az arány 71 százalék.

A gazdaság is növekszik, és a munkanélküliség jóval az európai átlag alatt van, 3,4 százalék. A Nemzetközi Valutaalap szerint a gazdasági növekedés csak 2023-ban öt százalékos. Ez az egyik legmagasabb növekedési ütem az EU-ban. A tanulmány szerzői szerint a termelékenység növekedésére is van bizonyíték. Ez ismét cáfolja a munkáltatók kritikáját.

Az izlandi munkavállalók egy százaléka dolgozott rövidebb munkaidőben

A szakszervezetek és a civil társadalom nyomására a reykjavíki városi tanács és az izlandi kormány 2015-ben elindította a világ legnagyobb munkaidő-csökkentési kísérletét. Négy éven keresztül több mint 100 vállalat 2500 alkalmazottja 40 helyett átlagosan csak 35 vagy 36 órát dolgozott. Mindezt teljes fizetés mellett. A kísérlet olyan sikeres volt, hogy mostanra megváltoztatták az általános munkaidő-szabályozást.

A kísérlet Izland teljes dolgozó népességének több mint egy százalékára és különböző foglalkozási csoportokra terjedt ki. A gyermekgondozási és ápolási intézmények éppúgy részei voltak a kísérletnek, mint a kórházak, iskolák, szolgáltató központok és önkormányzati hivatalok. Ez magában foglalta a klasszikus kilenctől ötig tartó munkaköröket, de a váltott műszakos munkát is. A tudományos megfigyelés és az eredmények kétéves elemzése után teljesen egyértelmű, hogy a munkaidő általános csökkentése nemcsak lehetséges, hanem ésszerű is.

„Az izlandi rövidebb munkahét azt mutatja, hogy a mai világban nemcsak kevesebbet lehet dolgozni, hanem progresszív változások is lehetségesek” - magyarázza Gudmundur Haraldsson, az Alda (Autonómia és Szövetség a Fenntartható Demokráciáért) brit agytröszt kutatója.

A 4 napos hét boldogabbá, egészségesebbé és produktívabbá teszi az embereket

Kiderült, hogy a rövidebb munkaidőben dolgozók kevesebb stresszt éltek át, és csökkent a kiégés kockázata. Boldogabbnak érezték magukat, és több idejük maradt a pihenésre, a családra, a háztartásra, a hobbikra vagy a sportra. Ugyanakkor sem a termelékenység, sem a minőség nem csökkent. Épp ellenkezőleg: sok esetben gyorsabban sikerült ugyanazt vagy akár jobb teljesítményt elérni.

Az üzleti lobbi ellenzi a munkaidő csökkentését - de állításaik nem felelnek meg a valóságnak.

Ezt elsősorban annak tulajdonítják, hogy a munkavállalók hatékonyabban és koncentráltabban dolgoznak. A városvezetésnek és a kormánynak tehát nem került többe anyagilag - a kísérletek költségsemlegesek maradtak.

"A tanulmány azt mutatja, hogy a világ legnagyobb munkaidő-csökkentési kísérlete a közszférában elsöprő sikert aratott.Ez azt mutatja, hogy a közszféra úttörő lehet a rövidebb munkahetek terén - és hogy más kormányok számára is levonhatók a tanulságok” - foglalja össze Will Stronge, az Autonomy, az izlandi kísérletet vizsgáló agytröszt kutatási igazgatója.

Izland, mint példakép más országok számára

Spanyolország éppen idén tavasszal jelentette be a 4 napos munkahét országos szintű kísérletét, amelyben három éven keresztül legfeljebb 6000 munkavállaló vesz majd részt. Ez azt jelenti, hogy a rövidebb munkaidővel kísérletező országok és vállalatok listája egyre hosszabb és hosszabb. Új-Zéland és Kelet-Tirol vállalatai is beszámolnak sikertörténeteikről.

Izlandon a kísérletnek már egyértelmű hatása van. A kísérlet vége óta egyes szakszervezetek újratárgyalták a munkaidőt. A munkavállalók86 százaléka most már rövidebb munkaidőben dolgozik, vagy legalábbis lehetőséget kap erre.

„A rövidebb munkahét a jövő, nincs visszaút” - mondta a tanulmány egyik résztvevője.

A rövidebb munkaidő boldogabbá és produktívabbá tesz.

Ez a cikk 2021. július 6-án jelent meg, és 2024.10.29-én frissítették.

 Forrás: https://kontrast.at/island-4-tage-woche/ 2024. október 29.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

(és tegyük hozzà: a 300 ezer lakosú Izland nem engedett korábbi vezetői és a bankok zsarolásának, sőt, visszavonta uniós tagsági kérelmét is  - Balmix szerk.)