BALMIX - Ukrajnai háború: nehezedik a katonai helyzet, hangosabban gondolkodnak a tárgyalásokról

Kép: Shchus /Shutterstock

A katonai helyzet egyre fenyegetőbbé válik az ukrán fegyveres erők számára, és a kijevi vezetés kifogyóban van a lehetőségekből. A kurszki offenzíva kudarca után Ukrajna katonai potenciáljának kúszó összeomlása töretlenül folytatódik.

Nemcsak az orosz fegyveres erők gyorsuló előrenyomulása aggasztja az ukrán vezetést. A szerző véleménye szerint az orosz légierő stratégiai légi hadjáratának fokozódása és a NATO-államok katonai támogatásának hiánya is jelentősen megnehezíti Ukrajna katonai ellenállását. A katonai kapacitások összeomlása fenyeget.

Pokrovszk bekerítéssel fenyegetett

A helyzet a terepen kezd kiéleződni. Az orosz erők már csak 1,8 kilométerre vannak Pokrovszk agglomerációjától.

A város stratégiai jelentőségéről itt már beszámoltunk, de most a Foreign Policy című amerikai magazin Pokrovszk esetleges elvesztésének egy másik aspektusára is rávilágít.

A Foreign Policy beszámolója szerint a város szállítja a legtöbb szenet Ukrajna acél- és vasiparának. Ez az iparág egykor az ukrán gazdaság gerince volt, és még mindig a második legnagyobb ágazat, bár a termelés mára a háború előtti szint kevesebb mint harmadára esett vissza.

A jelentés szerint ez a kohászati szén szükséges a nyersvas előállításához, amely Ukrajna régi acélkohóinak nagy részét és ipari exportjának jelentős részét táplálja. A jelentés hangsúlyozza, hogy az egészséges acélipar az ukrán adóbevételek egyik fő forrása is, amely hozzájárul a jelenleg a máról holnapra tengődő gazdaság finanszírozásához.

Ukrajna visszavonulóban van Toreck városában is, ahol Moszkva csapatai már a városközpontban vannak. Kupjanszk közelében pedig az orosz csapatok mindössze 4 kilométerre vannak a város szélétől.

Fokozott orosz légicsapások

Oroszország fokozza légicsapásait is. Az orosz hadsereg szeptember 1. óta támadja az ukrajnai célpontokat Shahed drónokkal, mindössze egy nap megszakítással. Az ukrán légierő hivatalos adatai szerint Ukrajna területét összesen 1339 drónnal támadták, ebből hivatalosan 1107-et fogtak el.

Az orosz drónerők naponta átlagosan 44 Shahedet indítottak. Az elmúlt négy hét legnagyobb támadása október 3-án volt 78 drónnal.

A számok egyrészt arra utalnak, hogy az orosz fegyveriparnak sikerült növelnie a Shahed drónok gyártását.

Ugyanakkor az is lehetséges, hogy az ukrán légierő megváltoztatta tájékoztatási politikáját, és most már reálisabb kilövési számokat tesz közzé. Augusztus környékéig az ukrán fél 90-100 százalékos elfogási arányt közölt.

Az is egyértelmű, hogy Ukrajna légvédelme az elmúlt hetekben és hónapokban érezhetően meggyengült.

A NATO-államok támogatásának hiánya

A CNBC amerikai hírcsatorna például arról számol be, hogy a NATO-övezetből kifogynak az Ukrajnába küldhető fegyverek. A CNBC idézi Mark Cancian-t, az amerikai tengerészgyalogság volt ezredesét, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadóját.

Cancian kifejti, hogy van néhány olyan rendszer, ahol szerinte a védelmi minisztérium elérte azt a szintet, amikor már nem hajlandó többet szállítani az adott rendszerből Ukrajnának. A szakértő azt sugallja, hogy elértek egy határt az Ukrajna számára nyújtott támogatás tekintetében bizonyos katonai felszerelések tekintetében.

A Newsweek arról is beszámol, hogy a támogatási hajlandóság csökken, többek között a legfontosabb európai haditechnikai eszközszállító, Németország részéről is. A jelentés szerint a német költségvetés az idei évre közel 7,5 milliárd eurós katonai támogatást biztosít Ukrajnának. Az amerikai magazin azonban rámutat, hogy a jövő évi költségvetés a katonai segély négymilliárd euróra való csökkentését irányozza elő.

Brit katonai kutatóintézet: „Fenyegető árulás”

Ezzel összefüggésben a brit katonai kutatóintézet, a Royal United Services Institute for Defence and Security Studies (Rusi) jelenleg Ukrajna „fenyegető árulásáról” beszél.

A kommentár szerint az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás mindig is túl kevés és túl későn érkezett. Kritizálják, hogy Biden amerikai elnök tétován cselekszik, hogy elkerülje a konfliktus eszkalálódását. Európában nagyon eltérő a támogatás. Egyes országok, köztük a balti államok, Skandinávia, az Egyesült Királyság és Lengyelország többet tettek, mint mások.

A vádak: Magyarország ellenséges magatartást tanúsított, valószínűleg hamarosan követi Szlovákia és Ausztria. Németország szállította a legtöbb fegyvert, de politikailag megbízhatatlan. Macron francia elnök kezdettől fogva változékony álláspontot képviselt Ukrajnával kapcsolatban.

A neves brit intézet kommentátora az ukrajnai „árulás” forgatókönyvének lehetséges következményeiről spekulál. Tim Willasey-Wilsey feltételezi, hogy Ukrajna egy ilyen esetben területének legalább 82 százalékát megtarthatná, és az eladósodott Nyugatnak segítséget kellene nyújtania az infrastruktúra újjáépítéséhez. Ukrajnának kilátásba helyezik az uniós tagsághoz vezető utat - hacsak ezt a lehetőséget nem adták fel már a tárgyalóasztalnál.

Elmélkedés Kijevben

Az a benyomásunk, hogy jelenleg egyre több olyan hang hallatszik Nyugaton, amely a korábbinál hangosabban gondolkodik az Oroszországgal való tűzszünetről - nem csak az oroszok spekulálnak tűzszünetről. A Der Spiegel múlt pénteken egy kijevi elmélkedésről számolt be.

A jelentés egy (!) meg nem nevezett magas rangú kijevi ukrán tisztviselőre hivatkozva azt a képet festette le, hogy Kijevben megváltozott a konfliktusról folytatott vita.

A 2022 februári orosz invázió óta most először folyik komoly vita az ukrán fővárosban olyan forgatókönyvekről, amelyekben az ország egyelőre lemond a megszállt területek - Ukrajna területének csaknem 20 százaléka - teljes visszafoglalásáról. A tisztségviselő elismeri, hogy tévhit volt a győzelemről.

„Azt hittük, hogy a győzelem Putyin Oroszországának feltétel nélküli kapitulációját jelenti”. De ez nem lenne lehetséges engedmények nélkül. „Az alkunak Oroszország számára is előnyösnek kell lennie” - mondja józanul.

Spiegel

A „koreai megoldás”

A Kijevi Independent is hasonló irányú kommentárt közölt. Joseph Nye, volt amerikai védelmi miniszterhelyettes is megszólal. Nye a „koreai megoldás” mellett érvel.

Ez végső soron a győzelem fogalmának újradefiniálását jelentené Ukrajna számára: Számára már az is győzelem lenne, ha létezne még valamilyen független maradék Ukrajna. Az amerikai politológus szerint egy esetleges „győzelem” azt is jelenthetné, hogy Putyin ne hirdesse ki a saját győzelmét.

Ukrajnának meg kell kapnia azt a támogatást, amelyre szüksége van tárgyalási pozíciójának megerősítéséhez. Még ha Ukrajna rövid távon nem is tudja elérni maximalista céljait, pozíciójának legitimitása hosszú távon megmaradna, amíg nem ismerik el az orosz nyereséget. Ezt néha koreai megoldásnak nevezik.

Joseph S. Nye : Hogyan nézne ki egy ukrajnai győzelem?

Nye szerint a konkrét megállapodások így nézhetnének ki: Tűzszünet plusz egy demilitarizált övezet az ellenőrzési vonal mentén, amelyet nemzetközi békefenntartók felügyelnek. Oroszország így számos más országot is bevonna egy újabb támadás esetén.

Bár lehet, hogy nem sikerülne rávenni 32 NATO-tagot, hogy beleegyezzenek Ukrajna hivatalos szövetségi tagságába, a NATO-tagok egy magukat „Ukrajna barátainak” nevező csoportja felügyelhetné az övezetet, és megígérhetné, hogy reagál minden újabb orosz agresszióra.

Joseph S. Nye

Nye szerint a tűzszünethez vezető út olyan megoldás megtalálása lenne, amelyet nem lehetne sem Oroszország teljes győzelmeként, sem Ukrajna teljes vereségeként hirdetni. Azonban még egy ilyen „koreai megoldásról” is szükségszerűen meg kellene állapodni az orosz vezetéssel.

Az orosz fél: Lavrov a Newsweek-nek nyilatkozott

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Newsweek című amerikai magazinnak adott, október 7-én megjelent, Németországban alig észrevett interjújában megnevezi az orosz kormány feltételeit egy politikai-diplomáciai megállapodáshoz.

Lavrov olyan elképzelésekre hivatkozik, amelyeket Putyin elnök már korábban is említett: az ukrán fegyveres erők teljes kivonása a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Zaporizzsjai és a Herszon területről.

Moszkva az orosz alkotmányban rögzített „területi realitások elismerését” is követeli. Lavrov szerint Putyin semleges, el nem kötelezett és atomfegyvermentes státuszt akar Ukrajnának - a „demilitarizáció és a denacifikáció” követelésével.

Követeli továbbá az orosz ajkú állampolgárok jogainak, szabadságainak és érdekeinek védelmét - valamint az Oroszország elleni összes szankció feloldását.

A tűzszünethez vezető út hosszú.

Olvassa el továbbá

Phenjanból a frontra: Észak-koreai katonák is részt vesznek az ukrajnai háborúban?