Ausztria volt belügyminisztere, a szélsőjobboldali Herbert Kickl (FPÖ) vezet a közvélemény-kutatásokban(Kép: Alexandros Michailidis/Shutterstock.com)
„A háborúknak múzeumban a helyük” - olvasható a bécsi Hadtörténeti Múzeum előtti feliraton.
Ausztria és a háború
A nyugat-ukrajnai Lviv és Bécs között légvonalban kevesebb mint 400 kilométer van. Az osztrák fővárosban azonban a távolság sokkal nagyobbnak tűnik. Sok német várossal ellentétben a bécsi intézmények épületein nem látni ukrán zászlókat.
Az Ukrajnában zajló háború egyik kevés emléke Bécsben a szovjet háborús emlékmű mögött található, ahol egy fal az ukrán zászló színeire van festve.
A legutóbbi németországi tartományi választásokat a Németország Ukrajna-politikájával szembeni növekvő elégedetlenség jellemezte.
A szeptember 29-i osztrák parlamenti választások előtt kevés figyelmet fordítanak azUkrajnában zajló háborúra. Ehelyett a közbeszédet Ausztriában olyan témák uralják, mint a migrációs és menekültpolitika, valamint a jövőbeli koalíciós lehetőségek.
A külpolitika alacsony szerepét a vitában részben Ausztria semleges országként betöltött különleges helyzete magyarázza. Ausztria 1995 óta tagja az Európai Uniónak (EU), de nem tagja a NATO-nak. Miután Svédország és Finnország az orosz inváziót követően csatlakozott a szövetséghez, már csak három másik európai állam (Ciprus, Írország és Málta) osztozik ebben a kategóriában Ausztriával.
A külpolitika azonban fontos szerepet játszhat a választások utáni kormányalakítási tárgyalásokon. A szélsőjobboldali „Ausztria Szabadságpártja” (FPÖ), amely 27 százalékkal az első helyen áll a felmérésekben, próbára teheti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást.
Választási programjában az FPÖ elutasítja az Oroszország elleni szankciókat, és az Európai Békefenntartási Eszközhöz (EPF) való osztrák hozzájárulás megszüntetését követeli, amelyen keresztül az EU 6,8 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Magyarország Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével hosszú ideje él vétójogával az EU-ban, hogy megakadályozza az Ukrajnának szánt katonai segélycsomagokat, vagy engedményekért cserébe lehetővé tegye azok jóváhagyását. Az FPÖ-vel az Európai Parlamentben szövetséget kötő Orbánra az FPÖ kancellárjelöltje, Herbert Kickl példaképként tekint.
Az FPÖ győzelme ellenére más kormányalakítások is lehetségesek
Az FPÖ még soha nem nyert országos választást, de a tavaly júniusi ausztriai európai parlamenti választásokon a legerősebb párt volt. Az FPÖ győzelme nem garantálná automatikusan a kormányban való részvételt, nemhogy az új osztrák kancellár személyének kiváltságát. A szélsőjobboldali párt nélkül azonban nehéz lenne kormányt alakítani.
Az FPÖ-t a felmérések szerint szorosan követi a Karl Nehammer kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP). Ő jelenleg koalíciós kormányt vezet a Zöldekkel. A balközép Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a harmadik helyen áll a felmérések szerint.
A két hagyományos jobbközép és balközép pártnak valószínűleg egy harmadik pártra lenne szüksége a parlamenti többség eléréséhez. Az ÖVP és az FPÖ viszont valószínűleg a parlamenti helyek több mint 50 százalékát szerezné meg.
Úgy tűnik, hogy a konzervatívok a választások után készek közeledni az FPÖ-hez, bár bejelentették, hogy egy jövőbeli kabinetből elutasítják Kickl FPÖ-vezért.
A két párt a 2000-es évek elején és 2017-től 2019-ig már alakított közös kormányt. Mindkét esetben az ÖVP adta a szövetségi kancellárt. Ez most másképp lehet, különösen akkor, ha az FPÖ egyértelmű fölénnyel nyer az ÖVP-vel szemben.
Az FPÖ és Oroszország
Christoph Schwarz, az Osztrák Európai és Biztonságpolitikai Intézet tudományos munkatársa szerint, ha az FPÖ kormányra kerül, „feltételezhető, hogy az Ukrajna támogatására irányuló uniós kezdeményezések osztrák támogatása nehezebb lesz”. Sok múlna azonban a politikai tárgyalásokon és egy ilyen kormány összetételén.
Az FPÖ és Vlagyimir Putyin pártja, az Egységes Oroszország 2016-ban barátsági szerződést írt alá. Az FPÖ orosz kapcsolatai bizarr pillanatokhoz vezettek. Karin Kneissl, akit 2017-ben az FPÖ ajánlására neveztek ki osztrák külügyminiszterré, 2018-ban az esküvőjén Putyinnal táncolt.
Kneissl most Oroszországban él, ahol nemrég kinevezték a szibériai tigris védelmének jószolgálati nagykövetévé. Az FPÖ azóta elhatárolódott a barátsági szerződéstől, de a szélsőjobboldali párt és Moszkva közötti kapcsolatok megmaradtak.
A semlegesség továbbra is nagy népszerűségnek örvend
Ausztria külpolitikájának megértéséhez kulcsfontosságú Ausztria semleges státusza. Miután 1938-ban a náci Németország annektálta, Ausztria csak 1955-ben nyerte vissza szuverenitását az egykori szövetségesekkel kötött megállapodás révén.
A független Ausztria mind az USA, mind a Szovjetunió számára elfogadható volt, amennyiben lemondott a Németországgal való egyesülésről és semleges maradt.
Az osztrák parlament 1955. október 26-án elfogadta a semlegességi nyilatkozatot. Ez a dátum Ausztria munkaszüneti napja, és hangsúlyozza a semlegesség fontosságát Ausztria nemzeti identitása szempontjából.
A hidegháború idején Ausztria semlegessége hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) Bécsben székeljen. Bécs az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) székhelye és az ENSZ négy székhelyének egyike.
A legújabb felmérések szerint az osztrák lakosság mintegy háromnegyedének körében még mindig népszerű a semlegesség. Az ukrajnai háború nem befolyásolta jelentősen ezeket a számokat. Schwarz szerint Ausztriában „a külpolitikai gondolkodást nagyrészt kiszervezték Brüsszelbe, és minden olyan témát, amely a semlegességről szóló, potenciálisan kellemetlen vitához vezethet, mindenáron elkerülnek”.
Az osztrák semlegesség jelentősége ma minden bizonnyal sokkal diffúzabb, mint a hidegháború idején volt. Az EU tagjaként Ausztria része a közös kül- és biztonságpolitikának, valamint a közös biztonság- és védelempolitikának. Ausztria 1995 óta tagja a NATO Békepartnerségének is.
A közelmúltbeli fejlemények közelebb hozták Ausztriát a NATO-hoz. Ausztria 2023 júliusában csatlakozott a német vezetésű Sky Shield Initiative - Égi Pajzs kezdeményezéshez, amelynek célja az európai légvédelem megerősítése az ukrajnai háború fényében.
Az FPÖ elutasítja ezt a lépést, míg az ÖVP a kormányban támogatta.
A semlegesség széles körű támogatása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az osztrákok kis hadsereget akarnak tartani. Szűk többség támogatja a katonai kiadások növelését, és a kormány már tett is lépéseket ebbe az irányba.
2022-ben csak három uniós ország költött arányosan kevesebbet hadseregére, mint Ausztria. Bécs ekkor a GDP 0,8 százalékát költötte védelemre. Idén ez majdnem egy százalék lesz. Schwarz feltételezi, hogy a jelenlegi, a GDP 1,5 százalékára vonatkozó kötelezettségvállalás 2028-ig megmarad, függetlenül a következő kormány összetételétől.
A gáz 80 százaléka Oroszországból származik
Más uniós országokhoz képest Ausztria továbbra is jelentős kapcsolatokat ápol Oroszországgal a 2022 februárjában történt nagyszabású ukrajnai invázió ellenére. A Raiffeisen Bank International (RBI) a legnagyobb nyugati bank, amely még mindig Oroszországban működik.
Az osztrák kormány 2023 decemberében sikeresen lobbizott azért, hogy az RBI-t mentesítsék az EU 12. Oroszország elleni szankciócsomagja alól.
Azóta az Európai Központi Bank és az amerikai hatóságok továbbra is nyomást gyakorolnak az RBI-ra és a bécsi kormányra.
Ennek ellenére az RBI 2024-es nyereségének több mint fele az oroszországi és fehéroroszországi üzletágából származott. Bár a bank kinyilvánított célja, hogy „határozottan kivonuljon” ezekről a piacokról, nincs világos útja annak, hogy a nyereséget hogyan fogják hazaszállítani. A helyzet még bonyolultabbá vált szeptember elején, amikor egy orosz bíróság megakadályozta az RBI orosz leányvállalatának esetleges eladását.
A banki kapcsolatok mellett Ausztria nagymértékben függ az orosz gáztól. Az alpesi köztársaság idén havonta a földgáz legalább 80 százalékát importálta Oroszországból. Ez az arány magasabb, mint az elmúlt két évben. Ausztria ebben a tekintetben Németország ellentéte, amely 2022 óta fokozatosan diverzifikálta energiaellátását Oroszországtól.
Ausztria új biztonsági stratégiája
Bár a választások előtt már nincs idő a parlamenti jóváhagyásra, az osztrák kormány nemrég beleegyezett a jelenlegi, 2013-as nemzeti biztonsági stratégia felülvizsgálatába.
Akkor Oroszországot „partnerként” jellemezték. Az új stratégia azonban Moszkvát „fenyegetésként” határozza meg, és hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell Ausztria Oroszországtól való energiafüggőségét.
Schwarz szerint „jó esély van arra, hogy ezt a stratégiát többé-kevésbé a jelenlegi formájában fogadják el”, ha a következő kormányban nem lesz ott az FPÖ. Sokkal nagyobb lesz a bizonytalanság a következő nemzetbiztonsági stratégiával és általában az osztrák külpolitikával kapcsolatban, ha az FPÖ kerül kormányra, különösen, ha az FPÖ adja a kancellárt.
A szeptember 29-i választások meghatározzák majd a különböző pártok tárgyalási erejét, de várhatóan a kormányalakítási tárgyalások még eltartanak egy ideig.
Az EU különös figyelmet fordít majd a tárgyalásokra, abban a reményben, hogy az új osztrák kormány nem fogja megnehezíteni az Oroszország elleni uniós szankciókat és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket.
Marc Martorell Junyent müncheni író és kutató. Publikált többek között a London School of Economics Middle East Blog, a Middle East Monitor, az Inside Arabia, a DAWN, a Jacobin, a Responsible Statecraft és a Global Policy című lapokban.
Ez a szöveg először a Responsible Statecraft című partnerportálunkon jelent meg angol nyelven.
Olvassa el még
Kurz kancellár, Hofer külügyminiszter és Strache belügyminiszter?
Telepolis
Választási kampány Ausztriában: angol, hitoktatás és pálinka
Telepolis
Politikusok helyett hírességek
Telepolis
Forrás: https://www.telepolis.de/features/Wie-die-Wahlen-in-Oesterreich-die-Ukraine-Politik-der-EU-verkomplizieren-koennten-9955472.html?seite=all 2024. szeptember 27.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
