Németország, kissé megviselten. Kép: Peter Heidelberg, Shutterstock.com

Az egy főre jutó vásárlóerővel korrigált bruttó hazai termék (GDP) alapján Németország a 21. helyre csúszott vissza, miután korábban a 19. helyen állt.

Luxemburg vezet, Németország lecsúszott

Miközben Luxemburg továbbra is a világ leggazdagabb országa, más országok kezdenek felzárkózni. Németország számára viszont a jelenlegi helyzet kevésbé kedvező. Annak ellenére, hogy a világ egyik legerősebb gazdasága a GDP tekintetében, a vásárlóerővel korrigált gazdagság nem elegendő ahhoz, hogy a top 20-ban maradjon.

GDP: egy korlátokkal rendelkező mérce

A GDP önmagában nem átfogó mutatója a jólétnek, magyarázza Klaus-Jürgen Gern, a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) munkatársa. Bár a GDP uralja a vitát, nem teszi lehetővé, hogy a jólét eloszlásáról bármilyen kijelentést tegyünk. Tom Krebs mannheimi közgazdászprofesszor hozzáteszi, hogy egyes országok magas GDP-je ellenére sok ember életszínvonala alacsony lehet.

A vásárlóerő mint kulcsmutató

A vásárlóerőt tehát figyelembe veszik a valódi jólét méréséhez. Ez azt jelzi, hogy a különböző országokban mennyibe kerül egy bizonyos mennyiségű áru és szolgáltatás.

A Manager Magazin rangsora például a jobb összehasonlíthatóság érdekében a 2017-es nemzetközi dollárt használja devizanemként. Ez a mesterséges valuta az amerikai dollár értékét hivatott megközelíteni.

A top 10 és a válságok hatása

Luxemburg mellett Írország, Szingapúr és Makaó áll a leggazdagabb országok élén az egy főre jutó vásárlóerővel korrigált GDP alapján. Érdekes módon a kisebb, sajátos gazdasági ágazatokkal vagy természeti erőforrásokkal rendelkező országok is felkerültek a toplisták élére.

Ugyanakkor az olyan válságok, mint a koronavírus világjárvány vagy az ukrajnai háború befolyásolták a rangsort és okoztak elmozdulásokat.

Átalakulóban lévő európai országok

Miközben egyes európai országok helyeket veszítenek, és a vásárlóerő csökken, olyan országok, mint San Marino, javuló tendenciát mutat Izland és Ausztria. Németország ezzel szemben visszaesett.

A rangsor adatbázisa a World Economic Outlook (WEO) 2024. szeptemberi, 180 ország főbb adatait tartalmazó kiadványából származik. Az olyan országok, mint Monaco, Liechtenstein, Észak-Korea és Kuba nem szerepelnek benne.

Következtetés: a jólét többdimenziós

A leggazdagabb országok rangsorában bekövetkezett változás jól mutatja, hogy a jólét többdimenziós, és nem csak a GDP alapján határozható meg.

A vásárlóerő, a gazdasági sokszínűség és a globális válságok hatása kulcsszerepet játszik egy nemzet jólétének megítélésében.

Németország számára a top 20-as státuszának elvesztése ébresztő jel, hogy újragondolja gazdaságpolitikáját, és olyan stratégiákat dolgozzon ki, amelyekkel növelheti lakossága jólétét, és globális összehasonlításban is versenyképes maradhat.

Felmérés: Rossz hangulat Németországban

A felmérés összhangban van a németországi hangulattal: egy évvel az országgyűlési választások előtt a német kormánykoalíció elfogadottsága történelmi mélyponton van. Az ARD Deutschlandtrend szeptember eleji felmérése szerint csak minden hatodik állampolgár (16 százalék) elégedett az SPD, a Zöldek és az FDP által alkotott kormány munkájával.

Ez négy százalékpontos csökkenést jelent augusztus óta, és a legalacsonyabb elégedettségi szintet jelenti 2010 augusztusa óta, amikor a CDU/CSU és FDP kormány idején ez az érték volt a legalacsonyabb.

Eszerint a polgárok 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedetlen a koalíciós kormány munkájával, sőt, majdnem a fele (47 százalék) úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem elégedett.

Érdekes módon ez az elégedetlenség nem csak az ellenzéki pártok, például az AfD, a BSW és a CDU/CSU támogatói körében tapasztalható, hanem maguknak a kormánypártoknak a támogatói körében is. A Zöldek támogatóinak 54 százaléka és az SPD támogatóinak 63 százaléka például elégedetlen a jelenlegi szövetségi kormánnyal.

A kormánykoalíció vezetői sem örvendenek magas elégedettségi mutatóknak. Robert Habeck gazdasági miniszter csak 27 százalékos elégedettséget ér el, Christian Lindner pénzügyminiszter 20 százalékot, Olaf Scholz szövetségi kancellár pedig 18 százalékra esik vissza, ami történelmi mélypontot jelent elődeihez képest.

Atagesschau.de kommentálta a felmérés eredményeit:

A németek megítélésében tovább emelkedett a bevándorlás és a menekülés kérdése. Jelenleg minden második ember (48 százalék) ezt a komplexumot nevezi meg a két legfontosabb politikai probléma egyikeként, amellyel a német politikusoknak sürgősen foglalkozniuk kell - 22 százalékponttal többen, mint áprilisban. Ezt követi a gazdaság (20 százalék, +1), majd egyenként 12 százalékkal a társadalmi igazságtalanság (-5), a környezet- és klímavédelem (-4) és az oktatás (+2). A belső biztonság kérdése is aktuálisabbá vált a polgárok számára: Minden tizedik (10 százalék) ezt nevezte meg az egyik legfontosabb politikai problémaként (+7).

Olvassa el még

Hanyatlóban a német gazdaság: az autóipar küzd, a szolgáltatók stabilizálódnak

Telepolis

Ipari sokk: drámai visszaesés a németországi termelésben

Telepolis

Forrás: https://www.telepolis.de/features/Abstieg-unter-Ampel-Regierung-Deutschland-fliegt-aus-Top-20-Laender-Ranking-9868570.html 2024.09.15.

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó