Részletek

Készült: 2020. február 26.

A létező szocializmus vérzivataros esztendei alatt az állam nem a multikat támogatta, mégcsak nem is a hazai tőkéseket, ami a mai állapotokat ismerve rettenetes méltánytalanság volt, hiszen akkor nem lehetett a magyar betanított munkás büszke arra, hogy az Audi gyárában keccsöl, mint minden betanított munkások legjobbika, nem mellesleg tán legolcsóbbika is.
Be kellett érnie az Ikarus, a Rába vagy a Csepel Autóban végzett munkával, mely ugyan szakmunka volt, de hát mégis, ugye, a négy karika az négy karika, vitéz nagybányaiék cselédlánya is könnyezett, mikor visszaemlékezett a főméltóságú asszonyra...


Abban az időben az állam - eléggé el nem ítélhető módon - a multik és a rendszer vezetőinek vadászkastélya helyett a gyermekeket támogatta, dotálták a gyermekruhát, az iskolaszereket, volt jegyes tej a gyerekeknek, olcsó volt az élelmiszer, a könyv, a színház, a mozi, és a szegény ember - horribile dictu a cigányember - gyermeke is kiemelkedhetett a nyomorból, és ehhez nem kellett ellopnia a fél országot, hogy maradjon valamicske a tettestársaknak is.
Azokban az években remek dolog volt gyermeknek lenni, a Balaton körül gyermek és úttörőtáborok épültek, szakszervezeti és vállalati üdülők sora segítette a családokat.
Minden említésreméltó vállalat, termelőszövetkezet ha nem épített, hát bérelt dolgozóinak üdülőt, az iskolások nyaranta táborozni mentek, ahol sok érdekes és hasznos dolgot tanulhattak, játszhattak, közösségben élhették életüket akkor, amikor ezt az élményt megélni pótolhatatlanul fontos, és ma is fontos lenne.
A két világháború között a cserkészmozgalom töltött be hasonló szerepet, azok a mai idős emberek, akik részt vehettek benne, a mai napig szép emlékeket őriznek a csapatról, a mozgalomról melyhez tartoztak.
A szervezet csak a második világháború előtt politizálódott át, addig zsidó cserkészcsapatok is léteztek.
Sajnos ez a változás árnyékot vetett a cserkészetre, emellett a sztálinizmus eleve lehetetlenné tette a háború utáni folytatást - a szovjet pionír-mozgalom mintájára hozták létre az úttörő-mozgalmat Magyarországon is.


A két szervezet sok tekintetben hasonlított egymásra, mindkettő előtérbe helyezte a hazafias nevelést, erkölcsi követelményeket állított tagjai elé, emellett a természet szeretete, a nyakkendő és a katonai alakulatokat idéző szervezeti felépítés, a kirándulások, táborok, harci játékok remekül kielégítették a gyerekek romantika iránti vágyát.
Emellett megtanították őket csoportként dolgozni, együttműködni másokkal és ez a mai világ munkahelyein fontosabb, mint valaha, mégha a NAT ezt másként is gondolja.
Mindkét szervezet fegyelemre, egymás tiszteletére tanított, a közösségért való áldozatvállalás és egymás segítése alapvető követelmény volt.
A cserkészetnek a II. Világháború vetett véget, az úttörőmozgalomnak az idősebb generációk saját kis világháborúja, a rendszerváltás tette be a kaput, melynek halálos áldozatait nem számolta senki, anyagi pusztítása meghaladta a világháborús károk mértékét, erkölcsi pusztítása pedig felmérhetetlen.
Persze voltak szép tervek, de ebből leginkább az Úttörőszövetség vagyonának szétrablása valósult meg, a lelkes pedagógusok visszahúzódtak a csigaházukba, senki sem akarta kitenni magát mindenféle ostoba bunkók támadásainak.
Az biztos, ha a XXI. század ideálishoz közelítő emberét szeretnénk felnevelni, ahhoz az út az ifjúsági szervezeteken keresztül vezet.
Ha nem neveljük a gyerekeket toleranciára, együttműködésre, akkor sajnos maradnak a mai szörnyű társadalmi állapotok.


Ami engem nagyon zavar, az a mai magyar baloldal közönye a fiatalok nevelése terén.
Mondjuk meglepni nemigen lep meg ez, hiszen saját magukat megszervezni is csak korlátozottan képesek, ifjúsági szervezeteik pedig gyakorlatilag nincsenek.
Pedig ügyek, melyek egy fiatal számára is vonzók lehetnének, tucatjával vannak, de nálunk nem divat szervezeti keretek között dolgozni egy cél érdekében.
Ma inkább az ügyek primadonnáié a pálya, akik remek performance-okat tudnak abszolválni, csak éppen erő van kevés mögöttük.
Hiányzik egy demokratikus ifjúsági szervezet, mely képes lenne tagságát és szimpatizánsait jó ügyek érdekében mozgósítani, de azt illúzió várni, hogy majd a fiatalok alulról megszerveződnek - segíteni illene egy ilyen folyamatot.
Lehetne ezen gondolkodni, még mielőtt az ellenoldal létrehozza az Orbán-Jugendet...


:O)))

link