Ha arra számítasz,. hogy itt most nagyívű politikai elemzéssel találkozol, hát azonnal kattints egy nagyot, merthogy ezt itt nem fogod megtalálni, ezek itt  csak egy egérszürke mezei blogger elmélkedései a világról, erősen szűkített formában.
Kezdjük tehát világpolitikai kitekintéssel.

A világ dolgai valamicskét javultak attól, hogy az akcióban résztvevők minden igyekezete ellenére többé-kevésbé sikerült kiirtani az Iszlám Államot, habár az iszlám fundamentalizmus maradt.
Ennek alapvető oka a nyomor, melyből a kitörni vágyók csak a csodában bízhatnak, azt meg leginkább a vallások táján találhatják meg.
Ha a Betyársereg nyomorogna, már nálunk is sámánok által megáldott bugylibicskával szeletelnék a liberálist, szerencsére a szélsőségeseket nálunk mindig van, ki etesse.
Ma persze a világ olyan, mint a Partizánszövetség volt hajdan, mindenki az Iszlám Állam ellen harcolt, miközben Törökország vígan üzletelt a két lefejezés között Szíria olaját kitermelő vallási szélsőségesekkel, Amerika meg csendben támogatta a szír állam ellen harcoló szakadárokat.
Érthető, merthogy Szíria szövetségesi viszonyba keveredett az oroszokkal, támaszpontot ad nekik, ami kell ahhoz, hogy jelen legyenek az óceánokon.
Ha Putyin nem veri szerteszét az ISIS nyersolaj-szállító infrastruktúráját és nem segíti katonailag szövetségesét, ma már ugyanolyan rend lenne Szíriában is, mint Líbiában, ahol a nyugatiak a legaljasabb módon végeztek Kadhafival, majd elhozták a szabadságot - az olaj ellenében.
Jelzem, lesz még ott cirkusz, meg vérbengázolás, de hát az olaj...
Miként a világ minden táján, Venezuelától-Ukrajnáig.
Az a legnagyobb baj, hogy Amerika nem érti a világot, valamiért azt hiszi, hogy mindenki számára vonzó saját társadalomszervezése, pedighát ez nálunk sem nagyon akar beválni, pedig itt nem minden második ember kecskepásztor, inkább csak elakadt a feudalizmusnál...

Trump léte rávilágít a világ végzetes balszerencséjére, nevezetesen, hogy tömegben még az okos emberek is buták, továbbá, hogy az emberek élnek-halnak az erőért, egészen addig, míg az az erő jól seggbe nem rúgja őket is.
Akkor filozófiai magyarázatot keresnek személyes szerencsétlenségükre, és ezt meg is találják a mélyállamban/háttérhatalomban, a zsidókban, cigányokban, migránsokban.
Ez a probléma úgy ötven-hatvan év múlva lesz érdekes, amikor - ha megérjük - Amerika többsége spanyolul dicséri majd azt Urat.
Oroszország viszont kijött a kómából, tele van ambícióval és szerencséje van Putyinnal, aki tudja, mit akar.
Minden ellenkező híresztelés dacára ebben nincs benne Jászkarajenő elfoglalása, sem a magyarországi kipcsak közösség leigázása, sőt, még a magyar nők megpocsékolása sem, lévén Oroszországban - nekünk is köszönhetően - jelentős túlkínálat van nőkből.
Oroszország ma is katonai világhatalom, a tetejében a legmodernebb haditechnikát fejleszti, példa erre a legújabban hadrendbe állított - tehát nem csak makettekben létező hiperszonikus rakétarendszer, meg az Aegis-rendszert megalázó átrepülések a Donald Cook amerikai romboló felett, a T-14 Armata harckocsi, stb...
Amerika ma a Nemzetközi Űrállomásra sem képes személyzetet küldeni, ami azért meglehetősen sötét képet fest az amerikai űriparról is, miközben Mars-expedíciókról delirálnak...
Kína viszont gazdasági-katonai világhatalommá vált, Amerika fél is megpiszkálni, mert igen hamar lemondhat Tajvanról és Hongkong különleges státuszáról, aztán lehet csörömpölni a kardokkal. Persze más az, mikor csak úgy handabandázhatunk, hogy tétje is van a dolognak, meg más a szájkarate.
Kína embert akar küldeni a Holdra, és meg is fogja tenni, nem is túl sokára.
Az Egyesült Királyság számára a lét a tét, ha mondjuk a skótok kiszállnak, akkor oda Nagy-Britannia maga - nem túl biztató kilátások.
Arról nem is szólva, hogy mélyen érintettek vagyunk a dologban, hiszen ha hazafelé kellene venni az irányt az ott élő, ott dolgozó magyaroknak, Viktor lepadlózna azonnal, meg az is, aki átvenné tőle a Csődtömeg nevű hajdani Magyar Köztársaságot, mely ma is permanens menekülésben van az igazság pillanata elől.
Az Unió meg vagy megrázza magát és talpraáll, vagy az elmúlt fél évszázadot bedobhatja a kukába.
A fejlődés útja nem a Kipcsak Ösvény, hanem egy európai állam létrehozása, közös pénzügy, hadügy és külügy fenntartásával, saját hadsereggel, összehangolt jogszabályokkal, bűnüldözéssel.

Hazai pályán meg lehet állapítani, hogy Orbán túl van a zeniten, innen már csak lefelé visz az út - vagy a mentő.
Lefelé, még akkor is, ha Pocak személye átmenetileg nem ér meg annyit, hogy Kadhafi sorsát másolva  hasrafektessék egy autó platóján, aztán igazságérzettől vezérelt LMBTQ aktivisták megismertessék vele a szivárványszínű zászló által nyújtható összes örömöket.
A lopást viszont az intő jelek ellenére képtelen  abbahagyni, csicskásaival együtt egyre pofátlanabbak és egyre mohóbbak, jó vége ennek nem lesz.
Az ellenzék, miután egyszer eltalálta a labdát, most próbálgatja a labdazsonglőri létet, persze már nem bírnak magukkal, képtelenek csendben, szerényen dolgozgatni.
Fontos lenne ez, hiszen mindenki tudja, nincs adu ász a kezükben, a sok tökfilkó pedig nem alkalmas a durchmars abszolválására.
2022-ig arra kevés az idő, hogy világrengetőt produkáljanak, elrontani az elért pozíciót, arra viszont még sok is.
Hát, bízzunk a csodákban...
Személyes életemben ez az év is olyan volt, mint a megelőző - semmilyen, de hát ezt dobta a gép, ugye.
Viszont most megnéztem a jövendőmet a facén a Nametestben - ebben hiszek, mert szépeket szokott írni rólam, még, ha a jóslatai nem is válnak be teljesen.
De most azt írta, megnyerem a lottót, egészen fel vagyok dobva, aggódva várom a fejleményeket.
És lesz még egy jelentős változás az életemben: Kutyatulajdonos lettem.
A neve Bumbi, és hivatásos macskariasztóvá lesz kiképezve, maga a megjelenése elriasztja majd a macskákat!
Kellemes kilátásokkal tekintek az új év elé, remélem nem fogok csalódni, mint ahogy ezt kívánom Nektek is egy ideinél boldogabb, sikeresebb új évben!

BUÉK!

:O)))