Moszkvának nem érdeke egy nagy háború kirobbantása, az USA-t pedig visszatartja az orosz atomarzenál.
„Oroszország világháborúra készül, a vezérkari főnökség arra számít, hogy 2020 után vagy egy világháború tör ki, vagy több regionális konfliktus, az ellenség pedig az USA és szövetségesei lesznek – mondta újságíróknak Pavel Felgenhauer orosz katonai szakértő. Szerinte Kína részvétele kulcsfontosságú és árulkodó jel: arra utal, hogy a két ország valódi háborúra készül.”
Ezt a szöveget szeptember 13-án este kaptam a Messengeren keresztül egyik ismerősömtől. Forrásként a HVG-t jelölte meg, amely azt kommentálta, hogy „megkezdődött Oroszország történetének eddigi legnagyobb hadgyakorlata, amelyben 300 ezer katona, 36 ezer harcjármű, ezer repülőgép és 80 hadihajó vesz részt. Az Oroszország ázsiai felében kezdett, egy hétig tartó Vosztok-2018 (Kelet-2018) másik különlegessége, hogy több ezer katonával Kína is csatlakozott”. Sőt, Mongólia is – teszem hozzá én. A több mint ezer repülő egy része helikopter, illetve pilóta nélküli eszköz, a hajók között nagy számban vannak szállító egységek is.S talán még annyit: a valóban nagyszabású hadgyakorlat szeptember 11–15 között zajlik.
De ezek a megjegyzéseim nem alapvetőek, vagyis a cikk eddig majdnem korrekt. Azért csak majdnem, mert például az első bekezdésben olvasható orosz nem ugyanazt jelenti, mint az oroszországi. Kényes, világpolitikai érdekellentétektől átszőtt a téma, ezért korántsem mindegy, hogy orosz származású és hazájában, vagy külföldön élő személy nyilatkozatáról van-e szó. Ebben az esetben egyébként az utóbbiról, Moszkvában élő, ellenzéki újságíróról.
Másik hiányérzetem: a mondatból nem derül ki, hogy ki indítaná a hivatkozott háborút. Elég sok, hasonló szöveget olvasok idegen nyelveken, valamint magyarul, s állítom: ilyen esetekben gyakori a csúsztatás, a mintegy véletlenszerű elhallgatás. Vagyis egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy tényleg így fogalmazott-e Pavel Felgenhauer valahol valakinek, valamilyen nyelven, de biztosan nem magyarul. Az újabb és újabb nyelvekre való fordítások miatt pedig igen gyakran elvesznek az eredeti szövegek fontos részletei. Hogy mást ne említsek, magyar költők nem egy paródiában mutatták be már a múltban is, hogy a fordítás milyen gyakran – torzítás.
Megérezhetett ebből valamit a HVG szerkesztője is, aki Felgenhauer szövegének elénk került változata után illesztette az észak-atlanti szervezet szóvivőjének álláspontját: „A NATO osztja a független orosz szakértő véleményét, a katonai szövetség szerint Moszkva egy nagy katonai akció főpróbáját tartja meg. A mostani hadgyakorlat összhangban van a korábbi években látottakkal, azzal, hogy Moszkva agresszívabbá válik, s növeli katonai kiadásait és nemzetközi katonai jelenlétét – mondta Dylan White”.
Ám ez így már nagyon nem korrekt! A hetilap portálja egy olyan személy súlyos vádjainak ad helyet, akinek hivatali kötelessége az elfogultság. Nem véletlen, hogy állításait nem támasztotta alá adatokkal. A szerkesztő is érezhette az ebből fakadó dilemmát, ezért megpróbált eleget tenni a „Hallgattassék meg a másik fél is!”követelményének. Az írás végére odacsapott egy hivatalos orosz nyilatkozatot: „Moszkvában viszont azt állítják, a gyakorlat nem fenyegeti a NATO-t, már csak azért sem, mert a hadműveleteket Szibériában és a Távol-Keleten, messze a NATO-tagállamoktól tartják meg. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor növekszik az Oroszország-elleneség, teljes mértékben indokolt, hogy Moszkva jelentősen fejleszti védelmi képességeit”.
Számok ebben a szövegben sincsenek. Következésképp a betűhalmaz az olvasó szempontjából „Nesze semmi, fogd meg jól!” Amint az oly gyakran tapasztalható a mai médiagyakorlatban: a két egymás mellett elbeszélő fél szavainak értelmezését nem segíti elő az újságíró, a riporter, a műsorvezető. A konkrét esetben a szerkesztő rutinszerűen összeollózott egy hisztériakeltésre alkalmas és egy annak ellentmondó szöveget, de valódi fogódzókat nem kínált az olvasónak. Ehhez ilyen és hasonló kérdéseket kellett volna feltennie:
1.) Hogyan aránylik egymáshoz Oroszország és az USA katonai költségvetése?(Megmondom: az amerikai évről évre nagyjából tízszerese az oroszországinak. Lásd az ábrát!)
2.) Mekkora az orosz, illetve az amerikai gazdaság teljesítménye? Ez ugyebár alapkérdés, ha egy állam háborút akar indítani. (Megmondom: a világtermelésből az USA GDP-jének részesedése 25 százalék, Oroszországé 2–2,5 százalék körül van.)
3.) Mi a csodát csináljon egy ország – történetesen Oroszország –, ha őt egy hivatalos katonai doktrínájában is ellenségének nevező másik hatalom – történetesen az USA – támaszpontjaival szórja körbe? Nem mellesleg puccsot szervez a vele addig történelmileg egy térben, kultúrában élő szomszéd államban, vagyis Ukrajnában, hogy megszerezze annak gázlelőhelyeit és termőföldjét, választások nélkül hatalomba juttatott kormányába saját állampolgárait ülteti be, és a határáig telepíti, egyelőre kiképzőként, katonáit, most pedig épp a pravoszláv egyházban idéz elő szakadást Ukrajnába küldött amerikai és kanadai püspökökkel, a konstantinápolyi patriarcha befolyásolásával. (Válasz az orosz elnöktől, Vlagyimir Putyintól, aki egy ízben arra a kérdésre, hogy miért költenek annyit – Láttuk, mennyit! – a hadseregre, Bonaparte Napóleon szavait idézte, valahogy így: „Az az ország, amely nem költ a hadseregére, előbb vagy utóbb más ország hadseregét látja majd el, de saját területén”.)
Végül egy költői kérdés, de már a HVG szerkesztőjének és valamennyi kollégájuknak, akik, akár tudják ezt, akár nem, a katonai-ipari komplexumok érdekeit képviselik, amikor részt vesznek a háborús hisztériakeltésben: „Csak nem gondolja valaki komolyan, hogy amit mindössze másfél évtizede felépítettek, restauráltak, rendbe hoztak végre Oroszországban, azt akár annak népe, akár annak vezetése romokban akarná látni?” Valójában, szerintem, a háború kérdését illetően, a fentiek alapján kellene mérlegelni. Ezekből pedig az következik, hogy Moszkvának nem érdeke egy nagy háború kirobbantása, az USA-t pedig visszatartja az orosz atomarzenál. Ráadásként egy személyes üzenet: „Szerény adománnyal támogatom a HVG-t, mint ahogyan erőmhöz mérten, vagy egy csekély összeggel, vagy előfizetéssel, vagy hetente történő vásárlással minden létéért küzdő médiumot igyekszem segíteni. De ha végre nem veszik elő a józan eszüket, s csak arra hagyatkoznak, amit Washingtonból táplálnak beléjük, akkor ennek véget vetek, mert ez így nem felelős újságírás, csupán a közönség hülyítése!” #
CÍMKÉP: Az oroszországi Bajkálon-túli körzet egyik gyakorlóterén szemlére felsorakozott orosz, kínai és mongol egységek alakzatai a mostani hadgyakorlaton (Forrás az orosz elnök honlapja)
