Oroszországban akkreditált külföldi újságírókat utaztatott Sztarobelszkbe az orosz külügyminisztérium miután az ENSZ Biztonsági Tanácsában többek között az USA, Franciaország és Ukrajna diplomatája cinikusan kérdőjelezte meg, hogy valóban az ukrán fegyveres erők követték-e el a május 22-re virradó éjszakán a Luganszki Állami Pedagógiai Egyetem Sztarobelszk-beli épületét és kollégiumát ért támadást. (A három hullámban zajlott, pilótanélküli repülőkre szerelt robbanófejekkel végrehajtott csapásokról és általában a háború geopolitikai körülményeiről áttekintés a Miért tart még sokáig a Nyugat háborúja Oroszországgal? című, 1419-es Bekiáltás-cikkemben.)

Tizenkilenc ország több mint 50 külföldi újságírója győződhet meg saját szemével a helyzetről – írta május 24-én, vasárnap, a Telegram-csatornán Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Ausztria, Brazília, Nagy-Britannia, Magyarország, Venezuela, Németország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Katar, Kína, Kuba, Libanon, az Egyesült Arab Emírségek, Pakisztán, az Egyesült Államok, Törökország, Finnország és Franciaország tudósítói éltek a lehetőséggel.

„Tokió megtiltotta újságíróinak a részvételt az úton, a BBC hivatalosan megtagadta ugyanezt, a CNN moszkvai tudósítója szabadságon van” – jegyezte meg Zaharova. Ez egyébként nem újdonság. Az orosz fél 2014 és 2022 között nem tudta elérni, hogy jelentős nyugati médiumok újságírói helyszíni tudósítást adjanak az ukrán hadsereg büntető akciói keretében indított rendszeres támadásainak a Donyec-medence polgári épületeit és lakosságát ért következményeiről. Ugyanígy, visszautasították, hogy

a 2022 februárjában Moszkva által indított támadás kijevi ellencsapásai során az ukrajnai katonáknak a lakosság ellen elkövetett bűncselekményeiről az áldozatokkal beszélgetve számoljanak be. Amikor ezt egyes nyugati influenszerek megkísérelték, például Németországban, büntető eljárást indítottak ellenük.

A MENTÉSI MŰVELETEK SORÁN 21 ÁLDOZAT HOLTTESTÉT találták meg a sztarobelszki romok között – jelentette az oroszországi Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma. Hivatalos adatok szerint nyolcvanhat, 14 és 18 év közötti diák, az ottani gyakorló iskola növendékei tartózkodtak az ötszintes kollégiumban a támadás idején, amely a második emeletre omlott. Negyvenketten megsebesültek. Köztük mentést végzők is vannak, akiket a harmadik támadási hullám ért el. Tűzoltók nyilatkoztak arról, hogy a mentést nyilvánvalóan tudatosan nehezítették a további csapásokkal.

MOSZKVA VÁLASZRAKÉTÁZÁS UKRAJNÁRA. „Válaszul Ukrajna oroszországi polgári célpontok elleni terrortámadásaira az orosz fegyveres erők nagyszabású csapást mértek Oresnyik ballisztikus rakétákkal, Iszkander aeroballisztikus rakétákkal, Kinzsal hiperszonikus aeroballisztikus rakétákkal, Cirkon cirkálórakétákkal, légi, tengeri és szárazföldi cirkálórakétákkal, valamint pilóta nélküli repülőkkel Ukrajna egyes katonai parancsnoki irányítóközpontjaira, védelmi ipari vállalataira” – jelentette vasárnap az orosz védelmi minisztérium. Egy későbbi híradásban leszögezték: polgári célpontok támadását nem tervezték és nem is hajtottak végre ilyet. További orosz források szerint ukrajnai hírszerzési- és légibázisokat, közlekedési, kikötői célpontokat, olajfinomítókat értek találatok. 

A ZELENSZKIJ UKRAJNAI ELNÖK KÖZLEMÉNYE. „Május 23-án este az oroszok megtámadták Kijevet, más városainkat és települési közösségeinket – adta hírül az államfő a Telegramon. A rakéták nagy része a fővárost, lakóépületeket, iskolákat célzott meg, felgyújtották az élelmiszerpiacot, Kijev egyik legrégebbi piacát. Az orosz csapás elpusztította a Csernobili Múzeumot, megrongálta a Nemzeti Művészeti Múzeumot és a német ARD irodájának épületét. Jelenleg úgy tudni, hogy összesen 69 ember sérült meg a fővárosban. Sajnos két ember halt meg ebben az értelmetlen orosz támadásban. Részvétem mindenkinek, aki elvesztette rokonát és barátját. Már beszéltem Franciaország elnökével és Norvégia miniszterelnökével. Ma más partnereinket is tájékoztatom. Köszönöm mindenkinek, aki nem hallgat arról, amit Oroszország tesz. Népünk, emlékezetünk, történelmünk és minden ellen harcolnak, ami a normális emberi élet formálásának tartozéka. Fontos, hogy Oroszország megértse, hogy felelősségre vonják őket mindezen bűncselekményekért”.

Zelenszkij egy másik nyilatkozatában arról szólt, hogy Oroszország a támadás során 90 rakétát, köztük 36 ballisztikus rakétát, és 600 drónt vetett be. Ő csak civil célpontokat említett. Szerinte (egy) Oresnyik (egyik?) töltete Kijevtől 80 kilométerre, egy templom közelében csapódott be. De hogy milyen messze a templomtól, s hogy ott mi volt, arról nem szólt.#