Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke szembeszállt az európai parlamenti képviselők többségével a Magyarországnak szánt 10 milliárd euró miatt. (Fotó: Frederick Florin/AFP)
A bizottsági elnök cáfolja azt az értelmezést, miszerint a cél az volt, hogy Orbán Viktort meggyőzzék, ne akadályozza Ukrajna csatlakozási tárgyalásait. Ennek ellenére most jogi lépésekkel fenyegetőznek a pénz kiadása ellen.
Guy Verhofstadt beszéde végén a plenáris teremben a komor arcokat sugárzó arcokká változtatja, és még ellenfele is kénytelen nevetni az egyébként komoly vita közepette szerda délelőtt. "Rossz hírnevem van ebben a Házban" - mondja a volt belga miniszterelnök, a liberális Renew képviselőcsoport európai parlamenti képviselője - "talán önöknek is, nem tudom". Néha rossz jelleme is van, néha pedig könyörtelen. "Kérdezhetek csak egy dolgot? Miért nincs Önben egy kicsi mindebből, amikor Orbán Viktorról van szó?" - szólítja fel Ursula von der Leyent.
Az EU Bizottság elnöke ma reggel a strasbourgi parlamentben áll az európai parlamenti képviselők elé. Alig 24 órával korábban egy olyan állásfoglalást nyújtottak be, amely ütős: azzal fenyegetőznek, hogy bevádolják az Európai Bíróságnál a brüsszeli hatóságot, mert decemberben a 30 milliárd eurós pénzből, amelyet a jogállamiság megsértése miatt zárolt, felszabadított jó tízmilliárdot. A képviselők többsége ezt helytelennek tartja. Végső soron úgy tűnik, mintha a Bizottság milliárdokkal békítette volna meg Orbán Viktor magyar kormányfőt egy nappal a december közepi EU-csúcs előtt, hogy az megszavazza az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával.
"Magyarország nem teljesítette a reformkövetelményeket" - mondja Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő.
A Bizottság elutasítja ezt az értelmezést, és kitart amellett, hogy a pénzek felszabadítása pusztán technikai döntés volt, miután Magyarország teljesített bizonyos kritériumokat. Von der Leyen azonban nyilvánvalóan komolyan veszi a parlamenti fenyegetést, különben nem kommentálta volna ilyen részletesen a vádakat egy nappal magáról az állásfoglalásról szóló szavazás előtt.
"Itt az alapvető értékekről van szó, amelyek összekötnek minket" - mondja. Minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtak az európai értékek és az EU pénzügyi érdekeinek védelmére. Magyarország azonban 2023 májusában olyan törvényt fogadott el, amely megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és megnehezíti az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását. "Ezt követeltük - és Magyarország teljesítette" - mondja. Emellett 20 milliárd euró még mindig be van fagyasztva a szexuális kisebbségek jogai, az akadémiai szabadságjogok és a menedékkérők jogai miatti aggodalmak miatt. Ez így is marad, "amíg Magyarország nem teljesíti a szükséges feltételeket".
Kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a budapesti kormány valóban teljesítette-e az összes feltételt ahhoz, hogy megkapja a tízmilliárd eurót. Sok minden ugyanis továbbra is értelmezés kérdése. "Magyarország nem teljesítette a reformfeltételeket" - mondta Daniel Freund zöldpárti képviselő az SZ-nek. "A Bizottság egyáltalán nem is vette a fáradságot, hogy ezt megvizsgálja". Ehelyett tízmilliárd eurót szabadított fel gyorsított eljárásban, "hogy megvásárolja Orbán Viktor vétóját". Freundnak nagy szerepe volt abban, hogy a Bizottság a Parlament nyomására jogállamisági mechanizmust alkalmazott Magyarországgal szemben.
Az EP-képviselők szerint azonban ez a mechanizmus - csak a reformok ellenében adható pénz - nem elég. Az állásfoglalásban a Parlament felszólítja a Tanácsot, hogy a Lisszaboni Szerződés 7. cikke alapján tegyen lépéseket annak megállapítására, hogy "Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket". Ez a cikkely a maximális büntetést engedélyezi arra az uniós tagra, amelyik túlságosan eltávolodik a demokratikus jogállamok körétől: Az állam- és kormányfők 26 tanácsi tag egyhangú döntésével megvonhatják szavazati jogát.
Forrás: https://www.sueddeutsche.de/politik/eu-ungarn-ursula-von-der-leyen-1.6334406 Brüsszel 2024. január 17.
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
