Az Európai Unió nemrégiben megállapodott egy közös lőszerbeszerzésről. A fokozott lőszerbeszerzéssel Ukrajna támogatását, de saját készleteinek feltöltését is szolgálja.
A nagy fegyvergyártók, mint például a Rheinmetall, máris hasznot húztak az ukrajnai háborúból. A Rheinmetall 2022-ben rekordnyereségről számolt be, és 2023-ban is az eladások növekedésére számít.
A nagy fegyvergyártó cégektől eltekintve az ukrajnai háború és a legutóbbi uniós döntés a kisebb vállalatok számára is lehetőséget jelent a gazdasági fellendülés reményében a többi uniós államban.
Az uniós határozat egyértelműen előírja, hogy a közösen beszerzett lőszereknek lehetőleg valamelyik uniós tagállamból kell származniuk, és harmadik országból történő behozatal csak akkor jöhet szóba, ha nincs elegendő uniós gyártási kapacitás. Az EU 500 millió euróval támogatja az iparágat.
A tagállamok hadseregeinek készleteiből elvett lőszerekért járó kártérítésként egymilliárd eurós alapot is előirányoztak. Egy másik, egymilliárd eurós alapból társfinanszírozni fogják az Ukrajna részére történő 155 mm-es gránátok közös beszerzését. A megrendeléseket szeptemberben adják le az EU-ban és Norvégiában gyártó iparágaknak.
A döntést megelőzően Thierry Breton, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős uniós biztos Görögországba is ellátogatott egy összesen tizenegy uniós országot érintő informális körút keretében, hogy megvizsgálja és értékelje a meglévő védelmi ipari létesítmények felhasználásának lehetőségeit a lőszergyártás növelése érdekében. A döntésből a vállalatok közül az egyik kedvezményezettje a Hellenic Defense Systems.
Megmentik a deficites vállalatokat
A Görögországban EAS rövidítéssel ismert vállalat többek között a jelenleg nagy keresletnek örvendő 155 mm-es NATO minősítésű gránátokat gyárt. Tizenegy tagállamban tizenöt vállalat gyárt ilyen típusú lőszert.
Az attikai Lavrióban található EAS-gyár közép- és nagy kaliberű lőszerek, bombák, páncéltörő és rakétafejek, kilövőállványok és páncéltörő rakéták gyártásával foglalkozik. Az üzemet a NATO rakéták összeszerelését és szétszerelését végző létesítményként (Missile Assembly Disassembly Facility, MADF) minősítette, és egyike azon keveseknek a világon, amelyek rendelkeznek ezzel a minősítéssel.
A görög sajtóban az EAS újjáélesztéséről beszélnek. Az EAS-t a hitelezői trojka által a 2010-es államcsőd után elrendelt intézkedések részeként feloszlatták. Az egyetlen megmaradt alaptevékenység a görög hadsereg ellátása volt.
Egy másik védelmi vállalat, az ELVO az EAS-ből vált ki, és csak 2004-ben egyesült a Pyrkal-al az EAS-ba. Az EAS az államcsődig lőszereket és fegyverrendszereket exportált külföldre.
Csak az akkori védelmi miniszterhelyettes, Fofi Gennimata közbenjárására sikerült megakadályozni az EAS és az ELVO végleges bezárását, amelyet eredetileg a hitelezők követeltek. Gennimata 2015-ben lett a Pasok elnöke, egészen 2021. október 25-én, 57 éves korában bekövetkezett korai haláláig.
Ez az egyik oka annak, hogy az uniós döntés a jelenlegi Pasok választási kampányban is szóba került. Mert most a Nea Dimokratia próbálja a sikert magának elkönyveltetni.
A Kathimerini című liberális-konzervatív újság beszámolója szerint az EAS 60-80 millió eurót kap az 500 millió eurós támogatási csomagból. Jelzésértékű, hogy az EAS forgalma 2021-ben - az utolsó évben, amelyről adatokat közöltek - hatmillió eurós szinten volt.
A mérleg adózás utáni eredménye 85 millió eurós veszteséget mutatott. Az előző, 2020-as évben a forgalom 16,4 millió euróval magasabb volt, de 129 millió eurós veszteség keletkezett. Ez jól mutatja, hogy az uniós döntés mennyire segíti az EAS-t.
A katonai készletekből származó lőszerhulladékot újrafeldolgozzák.
A lőszerek iránti megnövekedett kereslet kedvezményezettjei között van a görög védelmi minisztérium. A görög hadsereg raktáraiban 300 000 darab 105 mm-es M1 HE tüzérségi lövedék rohadt.
Valójában a lőszert le kellett szerelni és a katonai költségvetés terhére selejtezni kellett. 2016-ban az akkori védelmi miniszter, Panos Kammenos sikertelenül próbálta eladni a feleslegessé vált lőszert Szaúd-Arábiának 66 millió euróért. A sikertelen üzlet a görög bűnügyi nyomozókat is a helyszínre hívta, mert Kammenosz magánközvetítőket is igénybe vett.
Hét évvel később a lőszerek exportja 69 millió eurót hoz a görög hadseregnek. Egy csehországi vállalathoz kerül, és ott dolgozzák fel újra, hogy aztán az ukrán fegyveres erők tovább használják.
Kép: dvidshub.net / Public Domain
Forrás: https://www.telepolis.de/features/EU-Offensive-fuer-Munition-Ein-Segen-fuer-die-Ruestungsindustrie-9061132.html?seite=all 22 május 2023
Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó
