2021 áprilisában a világ legnagyobb pénzügyi vállalatai összefogtak, és megalakították a Glasgow Financial Alliancefor Net Zero (GFANZ) nevű szervezetet. A szövetséget Mark Carney, a Bank of England korábbi kormányzója és Mike Bloomberg, a Wall Street-i mágnás, a világ kilencedik leggazdagabb embere vezeti. A vezetők között van Larry Fink a BlackRock-tól, aki a széniparban való részvételéről ismert. A 2021-es glasgow-i klímakonferencián az Allianz átvette és képviseli a magánfinanszírozás napirendjét az ENSZ klímacsúcsán is.A közintézmények csak tanácsadói szerepet tölthetnek be.

Ugyanez a most megismétlődik a jelenlegi egyiptomi éghajlat-változási csúcstalálkozón. Hogy ez mit jelent az éghajlati tárgyalások szempontjából, azt a BlackRock egyik magas rangú vezetője találóan foglalta össze:

"Amikor a pénzügyi ágazatban az éghajlati kockázatokról beszélünk, akkor nem a bolygó, hanem a saját portfóliónk kockázatára gondolunk".

Az önszabályozás éghajlatkárosító beruházásokhoz vezet

A GFANZ-al éppen azok a vállalatok, veszik át a klima- tematikát, amelyek a legtöbb finanszírozást biztosítják a fosszilis tüzelőanyag-projektekhez szerte a világon. Ennek megfelelően a szövetség azt az üzenetet is terjeszti, hogy a kormányok részéről nincs vagy alig van szükség éghajlatvédelmi intézkedésekre, és hogy az önkéntes "önszabályozás" teljesen elegendő. Ennek végzetes következményei vannak: Az olyan nagy pénzügyi vállalatok, mint a Citigroup, a JPMorgan Chase, a Bank of America vagy a Goldman Sachs tagjai a GFANZ-nak, és továbbra is évente több tízmilliárd dollárt fektetnek be olyan fosszilis vállalatokba, mint a SaudiAramco, az Abu Dhabi National Oil Co. vagy a QatarEnergy. Csak 2021-ben ez az összeg 742 milliárd dollár - több, mint a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodás előtt.

A "nettó nulla" hazugsága

A pénzügyi vállalatok nem érdekeltek abban, hogy megváltoztassák éghajlatkárosító üzleti modelljüket. Éppen ellenkezőleg: az önkéntes "nettó nulla 2050-re" kezdeményezésük nem a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozásának csökkentését célozza. A "nettó nulla" ugyanis nem követeli meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának tényleges csökkentését - amíg azt például máshol kétes kompenzációkkal lehet "ellensúlyozni". A valóságban ez a globális déli országokban földrabláshoz és néha még több kibocsátáshoz vezet.

De ez még nem minden: október 28-án kiderült, hogy a GFANZ még az ENSZ által támogatott „Race to Zero”(Nulla kibocsátás) kampánnyal való együttműködését is csendben megszüntette, amelynek célja, hogy 2050-re nettó nullára csökkentse az éghajlatkárosító üvegházhatású gázok kibocsátását. A tisztán önkéntes kezdeményezések alkalmatlansága tehát ismét megerősítést nyert.

Propaganda a globális délen

A GFANZ tagjai továbbá arra használják ki hatalmi pozíciójukat, hogy a globális dél számára az általuk preferált "éghajlatfinanszírozási" modellt propagálják. A GFANZ társszervezője és résztvevője az éghajlat-politikai csúcstalálkozók éghajlat-pénzügyi fórumainak. A hangsúly a vállalati nyereségen van. Ez tükröződik a hitelnyújtásban, a vállalatok adókedvezményeinek igényében és a szigorú "beruházásvédelemben". A fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrába történő további beruházások visszavonhatatlanul súlyosbítják az éghajlati válságot.

Mit kell tehát tenni?

A fosszilis tüzelőanyagokba való befektetés le kell állítani

Első lépésként a kormányoknak korlátozniuk kell a pénzügyi ágazat befolyását az ENSZ éghajlat-változási tárgyalásain. Az éghajlati válság finanszírozói nem kaphatnak szerepet semmilyen döntéshozó vagy tanácsadó testületben. Másodszor, a teljes pénzügyi ágazatnak alá kell vetnie magát a Párizsi Megállapodás rendelkezéseinek és céljainak. Ennek minimális feltétele a fosszilis tüzelőanyag-befektetések és az erdőirtás fokozatos megszüntetésére vonatkozó szigorú szabályok. Emellett a központi bankoknak meg kell emelniük a fosszilis vállalatok tőkekövetelményét, ami megdrágítja a finanszírozásukat.

Az iparosodott országoknak komoly tervet kell kidolgozniuk a globális déli országok átalakulásának finanszírozására. Ennek nem kölcsönökön, hanem valódi segélyeken kell alapulnia, és figyelembe kell vennie mind a globális dél igényeit, mind a globális észak történelmi felelősségét. Az erre a célra 2009-ben megígért, de soha nem teljesített évi 100 milliárd dolláros alapot újra kell tervezni és növelni kell.

Mindezeket a követeléseket a világ minden tájáról származó mintegy 90 civil társadalmi szervezet széles körű szövetsége osztja. Mert egy dolog világos: azok, akik a pénzügyi vállalatok profitérdekeit helyezik előtérbe a politikai szabályozással szemben, tovább szítják az éghajlati válságot.

Forrás: https://reclaimfinance.org/site/en/2022/03/30/banking-on-climate-chaos-report-2022/

Fordította: Naetar-Bakcsi Ildikó

Kép: Chris Leboutillier.

Forrás: https://mosaik-blog.at/un-klimagipfel-banken-bestimmen-agenda/ 2022. november 9.