Moszkva, 2022. február 15. kedd (MB)

     Az európaiak számára egyértelmű, hogy tartós biztonságot nem lehet elérni Oroszországgal szemben, csak Oroszországgal – mondta Scholz német kancellár Putyin orosz elnökkel folytatott moszkvai háromórás megbeszélése után kedden.

     “Oroszország  természetesen nem akar háborút, de nem hunyhat szemet a fölött, hogy milyen szabadosan értelmezi Washington és a NATO a biztonság oszthatatlanságának elvét, azt hogy egyetlen ország sem erősítheti biztonságát mások rovására” – válaszolt Putyin.

     A két fél egyetértett abban, hogy a tárgyalásos lehetőséget távolról sem merítették ki. Putyin közölte: Moszkva kész együtt dolgozni a Nyugattal a feszültség csökkentéséért.

      Scholz Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Moszkvába érkezése előtt. Úgy tudják, igyekezett rábírni Zelenszkijt a minszki megállapodások végrehajtására. Nem tudni, sikerült-e neki, ami eddig másoknak nem, amit pedig Moszkva kulcskérdésnek tekint a feszültség csökkentése szempontjából – jegyezte meg a Békekör tudósítója.

      Németország jóval fogékonyabb a kiegyezésre Oroszországgal, mint az Egyesült Államok. Oroszországhoz fűződő viszonyát messzemenően meghatározza energia iránti szükséglete. Az orosz gázzal szemben nem rendelkezik ésszerű alternatív forrással. A megbeszélésen központi témaként szerepelt a felépült Északi Áramlat-2 gázvezeték üzembe helyezésének engedélyezése, amit Berlin ahhoz a feltételhez köt, hogy folytatódjék az orosz gázszállítás Ukrajnán keresztül, és Oroszország ne szállja meg Ukrajnát. Putyin tudatta vele, hogy a gázszállítás 2024 után is folytatódni fog.

      Putyin elmondta, hogy Scholzzal tárgyaltak Oroszország alapvető követeléseiről is. Ezek közül is kiemelte, hogy véget vessenek a NATO további keleti terjeszkedésének, ne telepítsenek nehéz fegyvereket az orosz határok közelébe, és visszavonják a tömb európai haderejét és infrastruktúráját az 1997-es határokra, amikor is a volt szocialista országok még nem voltak a NATO tagjai, Oroszország és a NATO pedig együttműködési és biztonsági megállapodást kötött egy Alapszerződés (Founding Act) keretében. (Párizs, 1997. május 27.)

      Az orosz elnök Scholz kancellárral tartott sajtóértekezletén a Nyugat figyelmébe ajánlotta, hogy noha az Észak-Atlanti Szerződés 10. cikke megengedi, hogy a NATO meghívjon soraiba más államokat, nem kötelező, hogy meg is tegye.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2022/02/15/oroszorszag-figyelmezteti-ukrajnat/

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook és WordPress