BALMIX - Mire lehet elég az MNB kamatemelése? Ez menti meg a forintot?

Sőt, a júniusi kamatemelés után visszagyengült 360 fölé a magyar deviza az euróval szemben, majd most a keddi újabb 30 bázispontos emelést követően már csak átmeneti piaci hatás volt. Az elemzők szerint előbb-utóbb azért hatásos lehet a jegybank fegyvere, és erősödésnek indulhat a forint is.

Megint felébredtek a forint támadói

Az elmúlt egy hónapban ismét nőtt a külföldiek forint elleni spekulatív pozícióinak állománya, bár a folyamat már június közepén indult – derül ki az MNB friss ábrakészletéből. Az adatok alátámasztják azt, miért nem tudott a forint érdemben erősödni az elmúlt egy hónapban annak ellenére, hogy a jegybank már június végén kamatot emelt.

A szigorítási ciklus első lépéseként az alapkamat 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett, azonban az effektív kamatemelés csak 15 bázispont volt, mivel korábban az egyhetes betét 0,75 százalékos rátája volt az irányadó. Most kedden aztán további 30 bázisponttal 1,2%-ra emelte a kamatot a Monetáris Tanács, de a forint így is éppen csak 360 alá tudott kapaszkodni.

A magyar deviza a régióban is alulteljesítő volt az utóbbi időszakban, miközben a lengyel zloty egy hónap alatt másfél százalékkal gyengült az euróval szemben, a forint több mint 2 százalékot veszített. Közben a cseh korona majdnem stagnálással megúszta ugyanezt az időszakot.

De miért képtelen erősödni a forint? Erre a kérdésre keresi mindenki a választ hetek óta, több lehetséges oka van:

Az elmúlt hetekben ismét felerősödtek a viták az Európai Bizottság és a magyar kormány között a gyermekvédelmi törvény elfogadása után. Brüsszel egyelőre nem hajlandó jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet, ami miatt nem jönnek a várt források. Közben ősszel élesedhet a jogállamisági mechanizmus is Magyarország ellen, vagyis az eddigi politikai viták már egyre reálisabban az uniós források akadozásával vagy akár elvesztésével fenyegetnek. Ezt pedig könnyen lehet, hogy már a befektetők is kockázatként értékelik.
Sokak számára még mindig komoly kérdés, meddig lehet elszánt a kamatemelésekkel a jegybank. Az MNB a keddi döntés után is azt hangsúlyozta, hogy egészen addig folytatja a szigorítást, amíg az inflációs kilátások biztonságosan vissza nem térnek a célsávba. Ugyanakkor Virág Barnabás azt is elmondta, hogy a szeptemberi döntés során az új inflációs előrejelzés függvényében vizsgálhatják meg az addigi kamatemelések hatását. Ennek alapján akár a kamatemelési ciklus lassítása is jöhet majd.
A meglepően magas júniusi infláció mellett még a kamatemeléssel együtt is bőven negatív maradt a magyar reálkamat. Kérdés, hogy a következő hónapokban a szigorítással párhuzamosan mennyire tud mérséklődni az 5% feletti áremelkedés.
A delta variáns terjedése miatt ismét romlott a globális befektetői hangulat, csökkent a kockázatvállalási hajlandóság, ami rossz hír a feltörekvő piaci devizáknak.
Az OTP Bank elemzői szerint a devizaswap-piac utóbbi hetekben látott átmeneti problémáinak is szerepük lehet a forint gyengülésében. A külföldi befektetők számára kulcsfontosságú swappiacon ugyanis a rövid kamatok nagyon bezuhantak, ami miatt a külföldi befektetők számára kevésbé lett vonzó a magyar piac. Mindez arra utalhat, hogy a likviditás mostanra túl nagyra nőtt ezen a piacon.

Meddig emelkedhet a kamat?

A mostani 30 bázispontos emelés után a legtöbb elemző felülvizsgálta a következő hónapokra vonatkozó előrejelzését. A Morgan Stanley szakemberei szerint augusztusban és szeptemberben további 30-30 bázisponttal emelkedhet a kamat, erre utalhat, hogy Virág Barnabás ismét „meghatározónak” nevezte a júliusi döntést. Ezt követően a negyedik negyedévben lassíthat a Monetáris Tanács, összesen még további 30 bázisponttal szigoríthat, így az év végén 2,1%-on állhat majd az alapkamat, egészen eddig 1,35%-ot vártak.

Abban az OTP elemzői is egyetértenek, hogy augusztusban egy újabb 30 bázispontos lépés jöhet a Monetáris Tanácstól, utána viszont szerintük lassít majd a tempón a jegybank, és csak habi 15 bázispontos lépésekkel szigorít tovább. Persze ezzel is 2% fölé emelkedhet az alapkamat az év végére, majd 2022-ben még tovább kúszhat feljebb 2,25-2,5%-ra.

A következő hónapokban legalább 2%-ig emelkedhet a magyar alapkamat a tartósan magas infláció, a magára találó kereslet, a feszes munkaerőpiac, a választások előtti fiskális stimulus és a piaci nyomás miatt – foglalta össze friss elemzésében Dan Bucsa, az Unicredit Bank elemzője. Szerinte ezek miatt kell folytatnia a szigorítást a Monetáris Tanácsnak.

Ez menti majd meg a forintot?

Ahogy a befektetők majd realizálják, hogy az MNB monetáris politikája lényegesen szigorúbb lehet, mint például a lengyel jegybanké, előbb-utóbb a piaci hatások is megjelenhetnek – vélik a Morgan Stanley elemzői. Éppen ezért ők elsősorban a zloty-forint árfolyam stagnálását javasolják, arra számítanak, hogy a magyar deviza felülteljesítő lehet a következő időszakban.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Az MNB erős üzenetei ellenére azt gondoljuk, hogy az év végéig 4,5% felett maradhat az infláció Magyarországon. Ahhoz, hogy az áremelkedési ütem visszaessen 4% alá a jegybanki célsávba, erősebb forintra lenne szükség – vélik az OTP elemzői. Szerintük éppen ezért lehet az MNB célja is a deviza erősítése, arra számítanak, hogy a 340-350-es sáv felé indul majd az euró jegyzése.

A következő időszakban egyébként éppen ez okozhatja a legnagyobb fejtörést a Monetáris Tanácsnak: hivatalosan nincs árfolyamcéljuk, azonban a tartósan gyenge forintárfolyam veszélyezteti az infláció csökkenését. Ha pedig a fent említett uniós vitáknak a következő időszakban is kockázatkerülés lesz a hatásuk a piacon, akkor kevés lehet a kamatemelés az áremelkedés megfékezéséhez.

VAGYIS AZ MNB-NEK MOST TALÁN A KORÁBBINÁL IS NAGYOBB SZÜKSÉGE LENNE EGY KIS FORINTERŐSÖDÉSRE.

Az MNB-nek legalább a 2-4%-os inflációs célsáv alsó széléig kellene emelnie a kamatot, ha el akarja kerülni, hogy a forint újra sérülékennyé váljon – emelte ki Dan Bucsa. És az Unicredit szakembere szerint lehet, hogy ez is csak ideig-óráig lenne elég, ugyanis ha a lengyel és a román jegybank is szigorításba kezd, akkor 2022-ben akár már a 2%-os alapkamat is kevés lehet.