A kormány a koronavírus-járvány kitörése óta szurkálja az önkormányzatokat és a "közös teherviselésre" hivatkozva von el tőlük forrásokat. Kezdte a gépjárműadóval, majd tavasszal és most is ingyenessé tette a parkolást. Jövőre az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat és fenn kell tartaniuk a kedvezményeket, az igazán nagy döfés pedig a legfontosabb bevétel, az iparűzési adó részleges megvonása.

A szabály úgy szól, hogy a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, akkor is, ha az önkormányzati rendeletben megállapított adómérték ennél több. A mikro-, kis- és középvállalkozások - amelyek nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint - ennek csak a felét fizetik.

A kormány nem bízta a véletlenre, ugyanis úgy rendelkezett, hogy a 25 ezer fő alatti településeken kompenzálja a kieső összeget, a nagyobb városokban pedig egyedi döntést hoznak. Utóbbiak közé tartoznak azok a települések és kerületek amelyek tavaly ellenzéki polgármestert és/vagy képviselő-testületet választottak.

Az elvonások miatt számos polgármester kongatta már a vészharangot és felmerült, hogy egyes szolgáltatások leállhatnak majd. Több város a kivéreztetés elleni tiltakozásul szerda este lekapcsolták a díszkivilágítást, amely nyilvánvalóan egy nélkülözhető közszolgáltatás, azonban előrevetíti, hogy később esetleg olyan dolgokról is le kell mondani, amelyek már befolyásolják az emberek életminőségét.

A Pulzus Kutató lapunk megbízásából reprezentatív kutatást végzett, megkérdezve az embereket, hogy miről mondanának le, mi az amin az önkormányzatok spórolhatnának. A válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek.

Messze a legtöbben, a válaszadók 63 százaléka azt mondta, hogy a civilek, az egyházak és a művészet támogatásán kellene spórolni. Az emberek több mint negyede úgy nyilatkozott, hogy a segélyek folyósítását kellene felfüggeszteni, vagy legalábbis spórolni rajta.

Vannak azonban olyanok is, akik "beleállnának" a konfliktusba: az emberek 16 százaléka például a szemétszállításon és a takarításon spórolna. Nyáron már rövid idő alatt elviselhetetlen bűz terjengene a nagyobb városokban. Az emberek 13 százaléka a házi segítségnyújtáson spórolna, amely a nyugdíjasokat érintené fájdalmasan.

Nem meglepő módon a bölcsődéken és az óvodákon csak a válaszadók 8, a szakrendelőkön csak 6 százaléka spórolna.

Budapest felvenné a kesztyűt

A fővárosi lakosság körében csak 52 százaléknyian spórolnának a kultúrán, az egyházakon és a civileken és 19 százalékuk bevállalná azt, hogy elborítsa az utcákat a szemét. Érdekes, hogy a budapestiek 10 százaléka a szakrendelők működésének veszélyeztetését is bevállalná, ha ez kell az önkormányzatiság fennmaradásához.

A községekben ez az arány 3 százalék, amely érhető, hiszen sok helyen ez az egyetlen lehetőség, hogy valaki egészségügyi szolgáltatáshoz jusson hozzá.

Nem alakult ki komoly törésvonal ebben a kérdésben a diplomások és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők között. Bár az látszik, hogy az általános iskolát végzettek és az érettségizettek kevésbé tartják fontosnak a művészetet vagy a civil szférát, de a diplomások körében is messze ez a legnépszerűbb "spórolási ötlet".

Érdekes eredményt hozott ugyanakkor a kor szerinti bontás. A 60 felettiek például nagyobb arányban spórolnának a szakrendelőkön, mint a fiatalabbak, holott számukra az egészségügy fontosabb. 13 százalékuk a bölcsődék és óvodák költségvetésén vágna és 25 (!) százalékukat az sem zavarná, ha szemét az utcán bűzölögne.

A nők és a férfiak közötti különbség leginkább abban mutatkozik meg, hogy utóbbiak nagyobb arányban vonnák meg a segélyeket és csökkentenék az egyházak, a civilek és a művészet támogatását.

Az iparűzési adó elvételéről, illetve az önkormányzatok kivéreztetéséről december elején már az IDEA Intézet is kikérte az emberek véleményét. A felmérésből kiderült, hogy az intézkedésekkel még a fidesz-szavazók negyede sem ért egyet, pedig ritka, hogy a tábor ne állna egységesen a párt mögött.