Közben a jelek szerint a lengyel és a magyar kormány éppen valamiféle engedményeket vár Brüsszeltől a jogállamisági mechanizmus ügyében, hogy cserébe támogatni tudják a 7 éves költségvetést és a helyreállítási alapot.A gond csak az, hogy a tegnap minősített többséggel elfogadott jogállamisági mechanizmust sokhavi egyeztetés előzte meg, így abból érdemben visszalépni nem lehet anélkül, hogy más tagállamok, vagy az EP vétóveszélye ne növekedne. Ha viszont nincs 2021 elejétől új EU-s költségvetés, ami példátlan lenne az EU történetében, akkor a Portfolio információi szerint a 2020-as büdzsé csak részlegesen és igen súlyos zavarok mellett vihető tovább. Ez azt jelenti, hogy például Magyarország kohéziós forrásokra nem is számíthatna egy új költségvetési alkuig, legfeljebb agrárpénzekre. A súlyos válság mellett most minden szem Angela Merkel német kancellárra szegeződik, tőle várják sokan a megoldást, de a német CDU/CSU egyik illetékese azt mondta: aggódik a helyzet miatt, mert benne van a pakliban, hogy az EU egysége kerül veszélybe a jogállamisági és a vele összekapcsolódó költségvetési vita miatt.

Nem látszik a kiút egyelőre a patthelyzetből

Miután tegnap az uniós nagyköveti ülésen a magyar és a lengyel kormány politikai vétót emelt a 7 éves uniós büdzsé és a helyreállítási alap elfogadása útjába a túlzottan szigorú jogállamisági mechanizmus miatt (amit egyébként minősített többséggel elfogadtak tegnap a tagállamok), záporozni kezdtek a nyilatkozatok, reakciók. Ezek többek között az EU súlyos válságáról szóltak, a forint is esni kezdett tegnap óta, és megszólaltattuk azt a dán sztárközgazdászt is, aki már tavaly 375-ös eurót jósolt és azt, hogy lépéseket tesz idén év végéig Magyarország az EU-ból való kilépésre. Emellett összeszedtünk négy lehetséges forgatókönyvet, amelyek valamiféle kiutat jelenthetnek ebből a patthelyzetből.

Ahogy rámutattunk, ilyenkor a háttérben nyilván még intenzívebbé válnak az egyeztetések és ezek alapján sokan arra számítanak, hogy majd valamiféle megállapodás lesz, ami enyhíti a feszültséget és végül kis csúszással halad az uniós büdzsé és helyreállítási alap a maga útján. Egyelőre azonban egyáltalán nem látszanak ennek a jelei, sőt.

Mindenki tudja, hogy ez patthelyzet, egy válaszúthoz értünk, és senki sem tudja, hogy ez hová vezet, csak az a biztos, hogy ha a magyarok nem állnak mellettünk, akkor nem lehet jóváhagyni az egész költségvetési csomagot – ezeket mondta egy magas rangú uniós illetékes a Politico-nak.

Ugyanő a ma reggeli hírlevélben úgy fogalmazott, hogy

NINCS B-TERV, ÉS HA A MAGYAROK TÉNYLEG VÉTÓZNAK A KÖLTSÉGVETÉSNÉL, AKKOR „NAGY PÁCBAN VAGYUNK”.

A lap információi szerint egyébként már a hétfői vétót is nagyon intenzív nyomásgyakorlás előzte meg Orbán Viktor magyar kormányfőre: beszélt vele Angela Merkel német kancellár, Charles Michel tanácsi elnök, a francia, spanyol, olasz és portugál vezetők, mégsem változott meg a magyar álláspont.

Az viszont beszédes, hogy a lap információi szerint a hétfői nagyköveti ülésen a cseh és a szlovák diplomata csendben maradt, nem kelt a magyar és lengyel kollégája védelmére, így a lap szerint a V4-egység láthatóan nem működik ebben a kérdésben.

Ki milyen útban gondolkodik?

Nem mindenki a békés utat választaná, azaz az egyezkedést, a két kelet-európai tagállammal, (ebbe a csoportba a hollandok és az északiak tartoznak), hiszen Mark Rutte holland miniszterelnök korábban már elméleti szinten eljátszott a gondolattal, hogy milyen lenne az EU Magyarország és Lengyelország nélkül – emlékeztet helyzet összefoglalójában a Financial Times.

A lap megszólaltatta a német CDU/CSU pártszövetség uniós ügyekben illetékes helyettes szóvivőjét, aki szerint most Merkelnek kell közbelépnie, hogy egy olyan megoldással jöjjön elő, ami elfogadható a magyaroknak és lengyeleknek. Detlef Seif azonban azt is hozzátette:

Aggódok, hogy egy olyan helyzetig jutunk, amikor az EU egysége kerül veszélybe.

De hozzátette, hogy ha valakinek, akkor Merkelnek megvan az a képessége, hogy tárgyalásokkal meg tudja oldani ezt a helyzetet.

A jelek szerint nem annyira a kompromisszumos, azaz a brüsszeli engedményekben, hanem a magyar és a lengyel kormány megalkuvásában gondolkodik a német kormány Európa-minisztere, aki a soros elnökség nevében éppen ma is vezetni fogja az Általános Ügyek Tanácsának ülését, amelyen majd Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is részt vesz. Délután háromnegyed 4-től elvileg lesz egy rövid nyilvános szakasz is, amit majd interneten közvetítenek itt.

 Michael Roth úgy fogalmazott a Reuters-nek:

Mindenkit arra kérek, hogy nőjön fel a felelősséghez. Most nem a vétónak van itt az ideje, hanem a szolidaritás jegyében a gyors cselekvésnek.

A Politico-nak azt pedzegette, hogy ha tényleg annyira minden rendben van a két országban a jogállamiság terén, mint ahogy azt rendszeresen hangoztatják a magyar és lengyel kormányzati illetékesek, akkor nincs mitől félniük az új jogállamisági mechanizmus kapcsán. „Ha ragaszkodsz a jogállamiság elveihez, akkor nincs mitől félned” – üzente.

Ugyanezt egyébként tegnap már Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is elmondta, a Fideszt is soraiban tudó párt elnöke, Donald Tusk pedig már azt pedzegette, hogy a tegnapi magyar vétó után már nem védheti senki a Fideszt, így áttételesen a párt kizárásának lehetőségére utalt.

A jelek szerint a francia Európa-ügyi miniszter Clément Beaune sem túlságosan a brüsszeli kompromisszumos útban gondolkodik, azaz abban, hogy a magyar és a lengyel vétót látva enyhítenének a jogállamisági feltételeken. Ő ugyanis azt twittelte ki, hogy a két vétó ellenére is elkötelezettek a helyreállítási alap és a jogállamiság elvei mellett.

Súlyos zavarok lehetnek a költségvetésben

Egy vezető uniós illetékes a Politico-nak egyébként azt mondta, hogy most még csak a tagállami nagyköveti ülésen hangzott el a vétó, így még csak most kezdődik a politikai szintje a dolog kezelésének. De elismerte, hogy ha a vita folytatódik, akkor ez annak a veszélyével jár, hogy 2021-től csak egy nagyon lekorlátozott költségvetés mellett tudna működni az unió: csak a kötelező kiadásokat lehetne megtenni és nem lehetne kötelezettséget vállalni a strukturális alapokbeli pénzekre, illetve a külpolitikai kiadásokat se.

Olyan még nem volt az EU történetében, hogy egy lejáró 7 éves uniós költségvetés (2014-2020) után ne tudott volna rögtön hatályba lépni egy újabb keretköltségvetés (2021-2027) és az ilyen helyzetekre kialakított vészhelyzeti szabályozásból távolról sem egyszerű helyzet következik:

szó sincs arról, hogy a 2020-as évre allokált uniós kiadások egytizenketted részével lehet haladni

– hívta fel a Portfolio figyelmét egy uniós illetékes.

A szabály az, hogy jogászcsapatokkal együtt meg kell nézni azt, hogy a 2020-as költségvetés és a 2021-es költségvetési terv között milyen sorok feleltethetők meg egymásnak és amely szektorális területeken van jogszabály 2021-re, ott a 2020-as évre alkalmazott büdzsé inflációval megnövelt részének havonta egytizenketted részére lehet kötelezettségvállalást tenni. Amely területekre viszont nincs ilyen jogszabály, ott nem lehet ilyen kötelezettséget vállalni, így tehát például Magyarország kapcsán nem lehetne majd kohéziós támogatásokat fizetni (azokat egy új szektorális jogszabály rögzítené), legfeljebb az agrárkassza első pillérében a közvetlen kifizetések jöhetnének 2021-ben.

A szakértő azt hangsúlyozta: összességében csak nagyon kevés területen tudna tovább működni az uniós költségvetés 2021-től, a legtöbb területen hiányoznak még a szektorális jogszabályok, hiszen a 7 éves büdzsét érintő magyar és lengyel vétó most ezek véglegesítését is megakasztja.

Amíg nincsenek meg az új szektorális jogszabályok, addig a legtöbb uniós program nem tud tovább működni

– rögzítette.

Az Orbán Viktor kormányfő által már október elején vázolt egyik megoldás (kormányközi alapon hozzák lére a helyreállítási alapot, azaz az uniós szerződéseken kívüli formában) szintén nem jelent könnyű kiutat a patthelyzetből. Ezt a kormányközi lehetőséget már tavasszal alaposan megvizsgálta az Európai Bizottság és mivel időigényes és túl bonyolult lenne, ezért nem ezt az irányt választotta – jelezte egy bizottsági illetékes a Politico-nak. Mivel azóta már fél év eltelt, így ha mégis ebbe az irányba menne a folyamat, az még több időbeli csúszást és nehézséget okozna azoknak az országoknak, akik a legjobban számítanak azokra a forrásokra.

Miben gondolkodik a lengyel kormány?

Lengyelország olyan új javaslatokat vár az Európai Unió részéről, amelyek összhangban állnak az uniós szerződésekkel - jelentette ki kedden Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a lengyel állami rádiónak adott interjúban az MTI tudósítása szerint. Hozzátette:

"Pillanatnyilag olyan új javaslatokat várunk, amelyek összhangban állnak az uniós szerződésekkel, nem haladják meg a szerződésekben rögzített uniós hatásköröket, és megfelelnek azoknak az elveknek is, amelyekről a júliusi uniós csúcstalálkozón jutottak megegyezésre, amikor az állam- és kormányfők megállapodtak a költségvetésről".

Hozzátette: egyértelmű volt, hogy Lengyelország és Magyarország nem fogadhat el olyan önkényes módon kialakított jogi normákat, amelyek ellentétesek az uniós szerződésekkel.

A fentiek mellett az is lényeges, hogy a Dziennik Gazeta Prawna című lengyel lapban kedden közzétett közvélemény-kutatás eredménye szerint a lengyelek többsége támogatja, hogy a kormány vétózza meg az uniós költségvetést, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kötik. A válaszadók 57 százaléka pártolta a vétót, és csak 20 százalék ellenezte ezt a lépést. A felmérés szerint 46 százalék elutasítaná azt az eljárást, amelyben a jogállamiságot érintő feltételekhez kötik az uniós pénzek folyósítását, viszont 37 százalék támogatná.

Bár az MTI nem említette meg a lengyel lap cikkének további lényeges részét, de a Reuters igen, miszerint a lengyel kormányhoz közel álló varsói forrás azt mondta:

LENGYELORSZÁG TISZTÁBAN VAN VELE, HOGY LEHETETLEN MÁR TÖRÖLNI AZ EU-S PÉNZEK JOGÁLLAMISÁGI FELTÉTELEKHEZ KÖTÉSÉNEK MECHANIZMUSÁT, DE OLYAN FORGATÓKÖNYVET ÖRÖMMEL FOGADNA, AMELYBEN A MECHANIZMUST FELPUHÍTANÁK.

Az egyik lengyel javaslat szerint azt kellene elérni, hogy csak akkor blokkolhassa az Európai Bizottság bármely tagállam felé a pénzek kifizetését, ha az összes többi 26 tagállam egyhangúan erre engedélyt ad.

Ez hatalmas felpuhítás lenne, és gyakorlatilag az egyhangúság követelményét csempészné vissza a jogszabályba, márpedig éppen azt akarta megtörni az uniós vezetés a jogállamisági mechanizmus létrehozásával. A 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban ugyanis éppen azért nem tud évek óta érdemben előrelépni az uniós vezetés, mert magyar és a lengyel kormány egymást kölcsönösen bevédené egy szankciós szavazásnál.

Miben gondolkodik a magyar kormány?

A hétfői vétó kapcsán előbb Varga Judit igazságügyi miniszter, majd Orbán Viktor kormányfő is megszólalt, este pedig újra interjút adott Varga, amelynek lényege, hogy nem a magyar kormány a felelős azért a helyzetért, ami kialakult, mert mi (és a lengyelek) régóta jelezték, hogy a végsőkig el fognak menni a jogállamisági rendszer megakadályozásában és most csak ennek a lépéseit látjuk.

Ugyanezt az érvelést hozta elő hétfő este HirTV-nek adott interjúban Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára is, aki azt hangsúlyozta, hogy a nyári állam- és kormányfői alkutól (amiben csak utalást tettek homályosan a vezetők egy bevezetendő jogállamisági mechanizmusról) eltértek a tagállamok és ezért a német soros elnökséget terheli felelősség, ő hagyta idáig jutni a folyamatokat.

A műsor elején előbb Kovács leszögezte, hogy a vétó után

gyakorlatilag mindegy is, hogy mekkora nyomás lesz, nem változtatunk az álláspontunkon, el lehet kezdeni mutogatni ránk, de a magyar miniszterelnök egyértelmű mandátummal utazott ki

a nyári tanácsülésre. Aztán azt kérte számon az uniós vezetésen, hogy miért nem próbálnak meg kompromisszumot találni, hogy végül olyan megoldás legyen, ami minden tagállamnak elfogadható.

EGYSZERRE RÖGZÍTETTE TEHÁT AZT, HOGY A MAGYAR ÁLLÁSPONT NEM FOG SEMMILYEN NYOMÁS MELLETT SEM VÁLTOZNI, ILLETVE AZT IS, HOGY HIÁNYOLJA A KOMPROMISSZUM KIALAKÍTÁSÁNAK PRÓBÁLKOZÁSÁT.

Márpedig volt ilyen az elmúlt hónapokban és a kompromisszum egyébként is azt jelenti, hogy mindegyik fél enged valamennyit, nem pedig azt, hogy egyik fél semmit sem enged, a többi pedig sokat.

A lehetséges magyar kompromisszum jeleként megismételte Orbán Viktor azon javaslatát, hogy a jogállamisági szankciók ellen lehessen fellebbezéssel élni az Európai Bíróságon, mert különben enélkül a Bizottság tudna politikai jellegű ügyekben is ítéletet mondani, ami ellen az adott tagállamnak nem lenne eszköze (a mechanizmus alapján valójában az ítéletet a tagállamok minősített többsége mondaná ki, a Bizottság csak javaslatot terjeszt elő). Ugyanez az érvelés Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ma reggeli Magyar Nemzet-interjújában is visszaköszönt.

Kovács egyébként ezzel együtt a békülékenység és kompromisszum készség jeleként jelezte:

ezt a politikai küzdelmet nem lehet győzelemre vinni,

de további részleteket az esetleges magyar kompromisszum készségről nem említett.

Csupán azt a nehezen járható utat jelezte, hogy „változtassák meg az alapszerződést, mi állunk elébe”, de ha ez nem is történik meg, a szerződésben rögzített 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás „tökéletes garanciát nyújt” minden felmerülő problémára. Az új jogállamisági mechanizmus ugyanakkor valójában éppen azért született, mert a 7-es cikk szerinti eljárás nem tökéletes, sőt nem is igazán működik, évek óta nincs benne határozott előrelépés a Tanácsban.

Címlapkép forrása: DARIO PIGNATELLI, az Európai Tamács médiatára. A kép a 2020. júliusi EU-csúcs harmadik napján készült a Tanács elnökének teraszán az uniós költségvetési viták során.