Háborús bűnösök vagy hősök?
Az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai különleges ügyészség emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával június 24-én emelt vádat Hashim Thaci koszovói elnök és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több egykori másik tagja ellen.
A felelősségre vonást nehezíti, hogy míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai háborús bűnösök, a koszovóiak többsége hősként tekint a szerbek elleni harcok vezetőire.
A veteránszövetség szándékosan nehezíti az eljárást
Az UCK háborús bűneinek feltárásával és bizonyításával foglalkozó különleges megbízottak szerint a veteránszövetség igyekszik ellehetetleníteni az igazságszolgáltatás lefolytatását.
Hysni Gucatit pénteki elfogása után Hágába vitték, hogy az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság kihallgathassa.
A pristinai rendőrségi akciót alig 24 órával azt követően tartották, hogy Koszovóban elfogták a koszovói hírszerző ügynökség korábbi vezetőjét, Salih Mustafát, aki szintén az UCK veteránja volt. Salih Mustafát is Hágába vitték kihallgatásra.
Rejtélyesen megszerzett dokumentumok
A veteránszövetség elnöke, Hysni Gucati a nemrég bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza azokat a dokumentumokat, amik állítólag az UCK egykori tagjainak bírósági eljárására vonatkoznak, és feltehetően a különleges bíróság archívumából származnak.
Az iratok tisztázatlan körülmények között kerültek Gucatihoz. Az EULEX a kérdéses dokumentumokat is lefoglalta a pénteki razzia során.
Óriási kihívás a háborús bűnök bizonyítása
Alig egy nappal Gucati letartóztatása után helyettesét, Nasim Haradinajt is őrizetbe vették a koszovói fővárosban, a „tanúk megfélemlítése, megtorlás és az eljárás titkának megsértése” miatt.
Gucati, Haradinaj és az UCK ügyében a háborús bűnök bizonyítása óriási kihívás a bírósági eljárásban és az azt megelőző nyomozati munka során.
A 2015-ben létrehozott, nemzetközi bírákat és ügyészeket foglalkoztató különleges ügyészséget az Európai Unió finanszírozza, de a koszovói törvények alapján működik.
Hatáskörébe az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett, az ügyészség által feltételezett háborús bűnök vizsgálata tartozik.
Legalább száz gyilkosság, szervkereskedelem, kínzások
Az UCK egykori parancsnokai a különleges ügyészség vádirata alapján legalább száz gyilkosságért felelhetnek. Az áldozatok között koszovói albánok, szerbek, romák és más nemzetiségű emberek, valamint politikai ellenfeleik is vannak.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tettei máig vitatottak. A szervezetet megvádolták azzal is, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett.
Tanúvallomások alapján gyanítható, hogy fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű embereket csonkítottak, kínoztak, illetve gyilkoltak meg, esetenként szerveiket is felhasználták.
A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói államfő neve is felmerült.
Mi történt később?
Bár az UCK-t a háború után katonai erőként feloszlatták, parancsnokai és vezetői Koszovóban jelentős közszereplőkké váltak azt követően, hogy az ország 2008-ban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától.
Hashim Thaci, a független Koszovó első miniszterelnöke, aki 2016 óta az ország elnöke, a háború alatt a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai szárnyát vezette.
Az UCK más vezetői is kaptak fontos pozíciókat a háború utáni Koszovóban, Így például Agim Ceku, az UCK parancsnoka, aki 2006-2008 között miniszterelnök volt, és Kadri Veseli, a koszovói parlament volt elnöke, aki a mozgalom egyik alapítója.
Mi volt az UCK szerepe?
Az 1990-es évekre döntően albán többségű Koszovó autonóm tartomány Jugoszlávia felbomlásakor a többi jugoszláv tagköztársasághoz hasonlóan független állammá akart válni, amit a koszovói albánok kezdetben békés eszközökkel, majd fegyveres harccal próbáltak elérni.
Az UCK 1996-ban kezdte meg működését radikális gerillaerőként. Ellenezte Koszovó szerb ellenőrzését, ezért szerb rendőrőrsök és politikusok ellen hajtott végre támadásokat. Ezt elítélte a nemzetközi közösség, és terrorszervezetnek minősítették, az USA felvette a „tiltott szervezetek” listájára.
Amerika először tiltotta, majd támogatta
A változás az UCK megítélésében 1998-ban történt, amikor a szerb erők véres támadásokat indítottak az albán etnikai lakosság ellen Koszovóban. Az UCK a koszovói függetlenségért folytatott harc fő szereplőjévé vált, megnyerve az Egyesült Államok támogatását.
A szerb nacionalista Milosveics-rezsim válaszul célul tűzte ki az albánok tömeges elűzését Koszovóból, ami a NATO fegyveres beavatkozását vonta maga után.
1999-ben Milosevicset háborús bűncselekményekkel vádolták koszovói cselekedetei miatt, valamint az 1991-1996 közötti boszniai háborúval összefüggésben. 2006-ban halt meg, amikor hágai tárgyalása zajlott.
Koszovó államisága
A válság fegyveres szakaszát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata zárta le, ami Koszovót ENSZ-protektorátussá tette NATO-megszállás alatt.
A határozat nem rendezte a tartomány jövőbeni státuszát. Koszovót az ENSZ és számos ország ma is Szerbia ENSZ-irányítás alatt álló területének tekintik. Koszovó 2008. február 17-én egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét, amit jelenleg 101 ENSZ-tagállam ismer el.
Az EU tagországainak többsége az új állam elismerését támogatja, öt tagország (Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia) azonban nem ismeri el a függetlenséget, mert saját országuk nemzetiségi politikájában nem akarnak kisebbségeik számára hivatkozásként szolgáló precedenst teremteni. Így az EU csak tudomásul vette Koszovó függetlenségét.
A név szerinti bizonyítás gyakran szinte lehetetlen
A koszovói konfliktus rendezését bonyolítja, hogy nincsen győztesek igazsága és vesztesek kizárólagos vétke. A véres erőszakká mélyülő háborús krízisben mindkét félnek vannak valós sérelmei, illetve elszenvedett fájdalmai, veszteségei.
A konkrét bűnesetek felderítése megtörténhet, hiszen a harcok által sújtott generáció velünk él, de a tettek bizonyítása név szerinti vétkesekre az esetek jelentős részében szinte lehetetlen.
Nobel-békedíj: Trump jelölést kapott Koszovó kapcsán is
Donald Trump szeptemberben két jelölést is kapott a Nobel-békedíjra. Először Christian Tybring-Gjedde norvég parlamenti képviselő javasolta a közel-keleti egyezményekért, majd Magnus Jacobsson svéd parlamenti képviselő jelentette be, hogy jelöli az amerikai elnököt a szerb-koszovói gazdasági kapcsolatok normalizálásáért, amely a Balkánon segíti elő a megbékélést.
A délszláv válságot elszenvedettek azt tartják, hogy egy-egy háborús konfliktus addig nem csitul el maradéktalanul, amíg él az utolsó olyan ember, akit személyesen érintett.
