Zsíros Sándor, Euronews: Magyarország esetében azt láthattunk, hogy az összes uniós forrás majdnem négy százalékát illetően tett pénzügyi ajánlást az OLAF büntetésre. Ez tízszerese az uniós átlagnak. Miért ilyen magas ez a szám? Rendszerszintű probléma van Magyarországon?

Ville Itälä, az OLAF igazgatója: A legfontosabb magyarázat erre az, hogy egy ötéves időintervallumot vizsgáltunk, nem csak a tavalyi év szerepel benne. És ha van egy nagy ügy egy nagy pénzösszeget tartalmazó ajánlással, akkor ez a szám nagyon magas lehet. Magyarországon volt egy nagyon különleges ügy, amely nagyon magas számot eredményezett. Ez a magyarázat a nagy büntetésre.

Euronews: Ön szerint javult a magyar hatóságok reakciója az OLAF ajánlásaira azután, hogy Ön felkereste a magyar legfőbb ügyészt, Polt Pétert?

Ville Itälä, az OLAF igazgatója: Igen, így gondolom. Nagyon nyitott és közvetlen megbeszélést folytattunk. És úgy látom, ha megvan a személyes kapcsolat, akkor végigvehetjük az egyes ügyeknél fellépő nehézségeket, vagy azt, hogy mi lehet az oka annak, hogy az ügyészség nem emel vádat egy adott ügyben. Biztos vagyok abban, hogy a nyílt vita segít a helyzeten.

Euronews: Több korrupció ellen küzdő aktivista is bírálja Önöket, amiért az OLAF által feltárt ügyek nem kerülnek nyilvánosságra, miközben szerintük ez a nyilvánosság segítené a nyomozást is. Mit gondol az ilyen kritikáról?

Ville Itälä, az OLAF igazgatója: Mindig azt mondtam, hogy az átláthatóság nagyon fontos, el kellene mondanunk az embereknek azt, hogy min dolgozunk. De ha a nyilvánossághoz fordulunk, mielőtt lezárnánk az aktát, azzal veszélyeztetnénk az ügyeket. Néhány tagállamban az ügyészség bizonyítékokat gyűjt a folyamat elején. Ha mi ezelőtt nyilvánosságra hozzuk az ügyet, azzal lerombolhatjuk a bizonyítékokat. És ez nem lenne bölcs dolog. Nehéz megtalálni az egyensúlyt a nyilvánosság tájékoztatását illetően, de törekszünk erre. Együtt kell működnünk a tagállamok ügyészségeivel abban, hogy mikor hozhatunk nyilvánosságra egy egy ügyet.

(2019-ben 939 csalásnak minősülő szabálytalanságot jelentettek az OLAF-nál uniós pénzekhez kapcsolódóan. A tagállamok szerinti bontásban Magyarország a negyedik helyen szerepel 27 üggyel, amelyek közel nyolcmillió eurót képviselnek összesen. Mindegyik a kohéziós alapok kifizetéseihez kapcsolódik. Az ilyen ügyek számában Csehország, Románia és Olaszország előzi meg Magyarországot - Balmix szerk.)