Ma zoomon keresztül felvettem egy beszélgetést John Christensennel, a Tax Justice Network nemzetközi adóigazságossági civil szervezet vezetőjével. 2005-ös (Price of Offshore) és 2012-es (Price of Offshore Revisited) jelentéseik szerint gazdag magánszemélyektől $242md ment ki Magyarországról offshoreba a megelőző évtizedekben.
Ez az összeg hatalmas. Hogy érzékeltessem, hogy mennyire az: ha itthon maradt volna és megadóztattuk volna, szükségtelen lett volna az összes megszorítás a rendszerváltás óta. És Magyarország sokkal gyorsabban növekedhetett volna, ha ebből az adóból az állam meg tudja finanszírozni a jó minőségű oktatást, egészségügyet, közlekedést.  
Magyarország ezzel a világ 12-edik legnagyobb offshore vesztese, megelőzve olyan, nálunk sokkal népesebb országokat, mint Lengyelország, Iran, Kazakhsztán, vagy Törökország. A jelentés 2012-ben hatalmas nemzetközi és közepes magyarországi sajtóviszhangot váltott ki. A Guardian például ezzel a színes térképpel illusztrált cikkel foglalta össze a jelentés tartalmát. 
A szervezet nagy nemzetközi tekintélynek örvend, olyan helyeken kérték fel őket szakértői vélemény adására, mint az Európai Bizottság, az USA szenátusa, vagy a német Bundestag Pénzügyi Bizottsága. Christensen a beszélgetésben elmondja, hogy amikor megjelenik egy-egy jelentésük, szinte mindig megkeresik őket az érintett országok kormányai és/vagy ellenzéki politikusai.
Magyarországon időközben három kormány is volt hatalmon: a Gyurcsány, a Bajnai, és háromszor Orbán Viktoré. Mégsem kereste meg őket egyik sem, hogy megkérdezze, hogyan jutottak erre a következtetésre...
Rákérdeztem, és természetesen az volt a válasza, hogy ha hívnák őket, nagyon szívesen eljönnének Budapestre és részleteznék a jelentésük tartalmát. 
A beszélgetésben azt is hangsúlyozta John Christensen, hogy Magyarország más módon is a munkatársai figyelmének középpontjába került. Hatalmas ugyanis az adóügyi átláthatatlanság a magyar esetben. Ráadásul az itt tárgyalt összeg csak gazdag magánszemélyek adóelkerülése. A magyar gazdaság jelentős mértékben transznacionális cégek (hétköznapi nevükön: multik) magyarországi telephelyeire támaszkodik. Az ő úgynevezett transzferárazásaik (nemzetközi cégcsoporton belüli adóelkerülő manipulációik) még ennél is nagyobb összeget tehetnek ki. 

A beszélgetés John Christensennel ITT megtekinthető.