1. Házaló csalók

Az operatív törzs a napokban figyelmeztetett arra, hogy Magyarországon elsősorban idős embereknél házalnak olyan csalók, akik hivatalos személynek adják ki magukat és azt hazudják, hogy a koronavírus miatt jöttek fertőtlenítést végezni a lakásban. Miután bejutottak, megpróbálnak észrevétlenül értékeket megszerezni áldozatuktól, majd meglépnek.

Keddi adatok szerint eddig 14 ilyen csaló ellen indult eljárás Magyarországon, a szabadon mászkáló gazemberek száma ennél akár magasabb is lehet. Érdemes vigyázni és továbbra sem beengedni ismeretleneket otthonunkba, főleg hitelesítő okiratok prezentálása nélkül.

2. Telefonos csalók

Magyarországon is megjelent a több külföldi országban is elterjedt csalási forma, melyben telefonon keresik meg a bűnözők áldozatukat és valamilyen egészségügyi szervezet nevében pénzt akarnak kicsalni tőlük.

Nemrég egy 36 éves nőt fogott el a rendőrség, aki magát a tisztiorvosi szolgálat pécsi munkatársának kiadva cégtulajdonosokat hívogatott és azzal fenyegette meg őket, hogy bezárják a telephelyeiket, ha nem utalnak több millió forintot a megadott bankszámlára, melyből fertőtlenítőszereket és vakcinákat küldenek nekik.

Bár a bűnözőt egy pékség szemfüles tulajdonosának bejelentése után nyakon csípték, könnyen lehet, hogy mások is megpróbálkoznak hasonló csalásokkal. Nyugaton például a vakcina fejlesztésére és a járvány elleni harcban való részvételre gyűjtenek „adományokat” csalók olyan egészségügyi szervezetek nevében, mint a WHO.

3. Kamu egészségügyi eszközök

A koronavírus-pánikot kihasználva számos csaló kínál online és offline olyan termékeket, amelyek ajánlattételük szerint hatékonyak a koronavírus megelőzésében vagy gyógyításában, de valójában teljesen hatástalanok.

Magyarországon például egy autómosót büntettek meg az elmúlt hetekben több százezer forintra, amiért a koronavírus elleni fertőtlenítést kínáltak járművezetőknek, de többen árulnak teljesen hatástalan munkavédelmi porszűrő maszkokat és csupán esztétikai értéket képző airsoftos kamugázálarcot az interneten.

A hatástalan „csodatermékeket” ráadásul sok esetben irreálisan drágán is árulják, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szerint akár több tízezer forintot is elkérhetnek egy teljesen hatástalan készítményért.

Ha ilyen eszközöket szeretnénk vásárolni, célszerű előtte legalább online utánanézni annak, hogy tényleg van-e bármilyen hatása a járvány elleni védekezésben.

4. Kamu weboldalak

Bár a Google és már keresőmotorok igyekeznek irtani az ilyet, a koronavírussal kapcsolatos hírek iránt érdeklődők számtalanszor belefuthatnak olyan weboldalakba, amelyek hivatalos szervezetek valamilyen információs oldalának adják ki magukat és adathalászként működnek vagy kártékony programokat terjesztenek. Több olyan weboldal is akad, amely hamis térképeket kínál, melyekre rákattintva vírusokat töltünk le a gépünkre, néhány ilyen weboldallal adathalász e-maileken keresztül is találkozhatunk.

Akár a többi esetben, itt is célszerű arra figyelni, hogy valóban annak a hatóságnak a hivatalos oldalára látogattunk el, melynek információból tájékozódni akarunk, a legtöbb csaló oldal elsőre kísértetiesen hasonlít az eredetire, de tele vannak nem működő linkekkel, illetve az url-jük szinte minden esetben elárulja őket. Itthon, magyar nyelven elsősorban a koronavirus.gov.hu oldalról érdemes tájékozódni.

5. Álhírek

A legnagyobb eséllyel ezek közül a csalások közül az elsősorban közösségi médiában terjedő álhíroldalakkal találkozhatunk, melyek főleg abból élnek meg, hogy hazug szalagcímekkel, rengeteg reklámot tartalmazó oldalakra irányítják a gyanútlan felhasználókat. Sok oldal ráadásul valamilyen népszerű magyar híroldal, hírcsatorna url-jére vagy dizájnjára hajaz, ami még hitelesebbé teszi őket a gyanútlan olvasó számára.

Bár ezek az oldalak általában a hirdetésbevételekből és nem vírusok terjesztéséből élnek meg, nagy kárt tudnak okozni egy olyan cikkel, melyben leírják, hogy feltalálták a koronavírus ellenszerét vagy hogy éppen több ezren haltak meg Magyarországon, amikor éppenséggel egyik sem igaz. Célszerű odafigyelnünk arra, hogy honnan tájékozódunk, és milyen információkat terjesztünk, hiszen egy-egy álhír megosztásával mi is fokozhatjuk indokolatlanul a pánikot.