Ha egy cég ilyen bejelentést tesz, akkor a részvényeinek árazásában hamarosan prémium jelenik meg. Ez azt jelenti, hogy a befektetők hajlandóak az ilyen cégek részvényeiért többet is fizetni, mint a hasonló, ámde fenntarthatósági szempontok iránt nem elkötelezett versenytársak papírjaiért. Emiatt a cégek menedzsmentjei elég nagy nyomás alá kerültek az elmúlt időszakban, hogy mindenféle vállalásokat tegyenek a társadalmilag és környezeti szempontból fenntarthatóbb működéssel kapcsolatban, azonban ennek sokszor nem tesznek igazán eleget. A köznyelv ezt "greenwashing"-nak nevezi, amikor a hangzatos PR-bejelentések mellett az adott cég valójában nem felel meg a fenntarthatósági szempontoknak.

Bejön a zöld smink

A nagy nyomás miatt azonban elég nagy információs szakadék alakult ki egyes cégeknél, a befektetők sokszor nem tudják, hogy a részvény mögött álló cég a valóságban mennyire felel meg az elvárásoknak. Mindenesetre mostanra eljött az az állapot, hogy az összes vagyonkezelők által befektetett eszköz immár negyede "fenntartható" minősítéssel van ellátva. A Reuters idézi a Global Sustainable Investment Alliance adatait, amely szerint 31 ezer milliárd dollárnak megfelelő összeg lett befektetve abban a reményben, hogy a fenntartható cégek felülteljesítik versenytársaikat.

Három hedge-fund is úgy véli, hogy emiatt egy-egy cég részvényeinek árazását jelentősen fel lehet tolni pusztán azáltal, hogy saját tevékenységét fenntarthatónak láttatja. A hírügynökség három hedge-fund, a Muddy Waters, az Appleseed Capital és a Morphic Asset Management szakértőit is megkereste az ügyben.

A Greenwashing jelensége abszuolút elharapódzóban van - mondta Chad Slater, a Morphic Asset Management szakértője. Szerinte ha egy cég nem nagyon látja szívesen a hosszabb távú befektetőket, az egy intő jel lehet, s short szempontból érdekes.

Jó célpontok a shortoláshoz

Az olyan elemzőcégek, amelyek fenntarthatósági szempontból minősítik a vállalatokat, általában a cég közleményeiből, a hírügynökségeken fellelhető hírekből és harmadik féltől származó adatokból dolgoznak. Ez az elemzőcégek fontos információforrásnak számítanak a befektetőknek, azonban nem az egyetlennek. A hedge-fundok változatos eszközöket alkalmaznak arra, hogy kiszűrjék a shortolásra érdemes részvényeket. Általában azt kedvelik, ha a fenntarthatóság területén tapasztalt félretájékoztatás más, pénzügyi és működési hiányosságokkal is társul.

Egy magas ESG (Environmental Social Governance) minősítés egyből felkelti a shortosok érdeklődését. A Reuters gyűjtése szerint az legjobb ESG minősítésű brit, francia, német vagy spanyol cég részvényeit sokkal többen shortolták, mint a rosszakét, mintegy másfélszeres volt az eltérés a jó cégek javára. Az ESG minősítések alapjai olyan adatok, mint az energiafelhasználás, a nők aránya a vezetésen belül, a fizetési olló legjobban és a legrosszabbul kereső alkalmazottak között és a cégről megjelent rossz hírek mennyisége.

A hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint a legnagyobb probléma az, hogy jelenleg nincs egységes nemzetközi szabályozás az ESG-re vonatkozó információk közlésére vonatkozóan, így igazából a nyilvános információkból dolgozó minősítők eredményei sem egységesek. A Reuters két olyan alapkezelőt is megkérdeztek, akik együtt több, mint ezermilliárd dollárnyi vagyon befektetéséért felelősek. Mindketten aszt válaszolták, hogy inkább saját rendszert fejlesztettek ki a cégek fenntarthatóságának ellenőrzésére.

Olvasni még:

Kiakadt az egyik hedge fund menedzser a klímaügyi kamuzástól 

https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/https://www.napi.hu/tozsdek-piacok/hedge-fund-klimaugyi-kamuzas.696111.html.696111.html