TÚL A CSÚCSON
Nincs meg a Fidesznek a kétharmad, ez is öröm a baloldaliak egy részének, én meg a nemzet szégyenének tartom, hogy annyi is van, amennyi.
Véget értek az európai parlamenti választások, van némi átrendeződés nemzetközi szinten, de Macron kivételével mindenki úgy interpretálhatja az eredményt, ahogy úri kedve tartja.
Az európai zöldek ünnepelnek, a liberálisok elégedettek, a többiek meg ülhetnek babérjaikon, vagy elődeik babérjain.
A nagy változás, miszerint az európai szélsőjobb markáns áttörést produkál, és ezzel megerősíti Orbán nemzetközi pozícióit nem következett be, így a nagy pávatáncosnak most főhet a feje, hogy lavírozza vissza magát az európai fősodorba.
Megoldja majd, ne legyen kétségünk, hacsak Európa új vezetői nem ütik a fejét egy bunkósbottal, mikor ki akar mászni a pöcegödörből, de ez nem valószínű, arrafelé mindenki pragmatikusan gondolkodik, és tudja, Orbán vinne magával tizenhárom szavazatot, ami magában nem sok, mégis rontaná az alkupozíciókat.
Meg aztán az se rossz tanács egy hatalmon levő politikusnak, hogy barátaidat tartsd magadtól minél távolabb, ellenséged, meg minél közelebb.
A hazai pályán – az ATV műsorát néztem – a Fidesz győzelmét természetesnek tekintik, én meg sajnos erre képtelen vagyok, mert ezt a helyzetet az eredményezte, hogy a demokratikus pártok átengedték a politikai terepet az ellenfélnek, nem ismerték fel a mai politika meghatározó sajátosságait, és mint a rossz hadvezérek még mindig a vesztett háborúkat akarták megnyerni.
Mondjuk, ezt teszi az Egyesült Államok is, csak - határtalan szerencséjére – ott a média rutinos, és ismeri a mantrák erejét, ebből kifolyólag a ma embere azt hiszi, hogy Amerika nyerte meg a II. Világháborút, és a vietnami háborút még inkább - a legyőzhetetlen Amerika mítoszát imigyen sikerül fenntartani.
A mai magyar demokratikusnak nevezhető média nem tudja a dolgát, most meg már hiába is tudná, hiszen gyakorlatilag nem létezik.
Jellemző, hogy a demokratikus oldal kénytelen egy Fidesz által felvásárolt szekta televíziójából tájékozódni, ha a valóság távoli, elmosódott képére kíváncsi.
Orbán beszédét hallgatva, nemlétező nyakkendőjét igazgató kezét figyelve egy dolog prognosztizálható biztosan: a grazi klinikán kitakarítják a szobáját.
Orbán nem mondott semmit azon kívül, amit momomániásan ismételget, de ezt már maga is unhatja, és valószínűleg unják azon hívei is, akik nem érdekeltek anyagilag is a rendszer fenntartásában.
Félve jegyzem meg, hogy Orbán rendszerét a demokratikus oldal politikusai közül is sokan a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezik, elfeledkezve arról, hogy ebben az országban ha a mosóporra az lenne ráírva, hogy cukor, akkor a népesség negyedének kávéivás közben habzana a szája, tehát célszerűbb mindent annak nevezni, ami, - a maffiaállamot például maffiaállamnak.
Idősebbek emlékezhetnek: a krumplileves legyen krumplileves, ugye…
A Demokratikus Koalíció nevének rövidítése mostantól kezdve emlékeztessen mindenkit Dobrev Klárára is, akinek a sikert nagyrészt köszönhetjük.
A DK nem csak két új képviselői helyet nyert, de nyert egy elsőosztályú profi politikust is, akiben megvan az a pontosan körülírhatatlan politikusi „vonzizé” is, amit nagyképűék karizmának szoktak nevezni, ami vonzza a választókat, mint sörrel töltött befőttesüveg a házatlan csigákat.
A siker kétségtelen, a siker veszélye pedig egyrészt az elbizakodottság, másrészt pedig az elégedett hátradőlés, amiből könnyen lehet hanyattesés.
A DK most lendületben van, nem szabad megállni és ami még fontosabb, nem szabad most Dobrev Klárát visszavonni az első vonalból, hiszen nyakunkon az önkormányzati választás.
Neki önálló politikai szereplőként kell folyamatosan hallatni a hangját, talán még úgy is, ha Gyurcsány Ferenc most kissé halkabbra veszi a figurát.
Ő tud nagy okosságokat mondani, Dobrev Klára pedig úgy tudja elmondani ugyanezeket, hogy az átlagjózsi meg is értse, és ne legyintsen az egészre, ha beleütközik az első – számára érthetetlen – fogalomba.
Csak gratulálni tudok, mert igaz, hogy Gyurcsány nélkül nincs DK, de Dobrev Klára nélkül ma az egy mandátumnak örülhetnénk…
A Momentum eredménye várható volt, ez az új párt az új szem a láncban.
Amikor a szabad madarak szárnyaikat lógatták, akkor jött számukra az új fészek, az LMP, majd amikor azt a fészket is telerondították, már készen állt a Momentum, most folyik a beköltözés és a fészek belakása, ennek üzemszerű működésére a következő parlamenti választásnál lesz szükség.
A társadalom számára két dolgot üzennek: dögöljenek meg, akik idősebbek náluk, és mindenki maradjon fiatal - ennek az a titka, hogy rájuk szavaz.
A másik üzenetük: Mi vagyunk a fiatalok, a tiszták, a fiatal demokraták - ebben a momentumban. A következőben olyanok leszünk, mint elődeink, csak addigra már senki nem lepődik majd meg, mikor mi kezdünk el lopni…
Ami a szocialistákat illeti, nagy hiba lenne örülni a kudarcuknak, az lenne a jó, ha magukhoz térnének, és az önkormányzati választásra összekapnák magukat.
Az egész ellenzék pedig felhagyhatna a kannibalizmussal, nem egymásból kellene kiharapni darabokat, hanem a hallgatag tömegből kellene új szavazókat toborozni.
Mondjuk ez a nehezebb, de hosszabb távon csak ez érné meg.
Persze a mai nap végre nem egy gyásznap, mint lenni szokott minden választás után, de látni kell: van még dolog dögivel.
Ehhez kívánjunk most sok sikert…
:O)))
